Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-12 / 291. szám

2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ HEVES MEGYE GAZDASÁGA 13 A kiskeresetű dolgozók örülhetnek, a cégek a fedezet előteremtésén gondolkodnak Nagyot ugrik most a minimálbér A kereskedelmi dolgozók örülhetnek a minimálbér emelésének, így talán többen maradnak a szakmájukban. Ám árnövekedésre is számítani kell Áremelkedéssel és nehéz évvel számolnak jövőre a munkaadók a minimálbér emelése miatt, ráadásul a minimum felett kereső dol­gozók bérét is növelniük kel­lene 2017-ben. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Nagy adó- és bér­változások következnek a kö­vetkező esztendőben Magyar- országon. A minimálbér a tér­ségben lévő, hozzánk hason­ló fejlettségű országokhoz ké­pest alacsonyabb volt eddig, így ebben felzárkózunk hoz­zájuk. A kötelező legkisebb ha­vi munkabér (minimálbér) ha­vi összege jövőre 15 százalékos emeléssel 127 ezer 500 forint­ra, 2018-tól 138 ezer forintra nő. A garantált bérminimum 2017-től 25 százalékkal nő 161 ezer forintra, majd egy év múl­va 180 ezer 500 forintra. A ma­gyar minimálbér adóterhelése viszont kimagaslónak számít a fejlett országok között, derítet­te ki a napi.hu. Az állam tehát azon kívül, hogy a rosszabb keresetűek bérét igyekszik felzárkózat- ni, az emeléssel egyszersmind persze magának is kedvez, hi­szen az adó- és járulékbevéte­leit is növeli, a fogyasztást is, kicsit felpörgetheti az infláci­ót. A hátrányok között említ­hető, hogy a kis cégeknek va­lahonnan elő kell teremteniük a béremelés fedezetét, s egy­re többen keresnek majd mini­málbért, vagy ahhoz közeli ösz- szeget, mert akik esetleg ennél magasabb bért kaptak, azok­nak nem lesz ekkora mértékű a bérfejlesztés. JÁRULÉKCSÖKKENTÉSSEL KOMPENZÁLNA AZ ÁLLAM A vállalkozások a növekvő kiadások ellentételezéseként kapnak bizonyos kedvezmé­nyeket. A társasági adókulcs mértéke egységesen 9 száza­lék lesz (ez a nagyon nyeresé­ges vállalatokat érinti), a mun­kaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke jö­vőre öt, majd 2018-tól további két százalékkal csökken. To­vábbi fél százalékos csökken­tés is lehetséges, ha a bruttó át­lagkereset jövőre 11 százalék­kal emelkedik. Ez az adónem 2019-től is tovább mérséklőd­het, ha megfelelő ütemben nő­nek a reálbérek, gyűjtötte ösz- sze az Index.- Természetesen a Vállalko­zók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) is egyetért azzal, hogy a nettó béreken, ezen belül a nettó minimálbé­ren, a segédmunkás és a szak­munkás bérminimumon emel­ni kellett - mondta el lapunk­nak Dávid Ferenc, a VOSZ fő­titkára.. - Csak abban remény­kedtünk, hogy ehhez a radiká­lis bérfejlesztéshez a magyar állam nagyvonalúbban hozzá­járul majd. Szerinte számolni kell azzal, hogy ha 900 ezer ember a ver­senyszférában rááll erre a bér­tételre, akkor a fölöttük levő milliós nagyságrendű munka- vállalónak szintén emelni kell majd a bérét, erre viszont nem kapták meg a forrást. Attól fél­nek, a falvakban, ahol korlá­tozott a fogyasztás, a termelé­kenységben nehéz lesz előre lépniük a kiskocsmáknak, ve­gyeskereskedéseknek, iparo­soknak. Miből termelik ki azt a többletet, ami a bértömeg­hez, a megnövekedett járulék­hoz kell? Bizonytalan, hogyan reagálnak a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások az emelésre: elbocsátással, a gaz­daság szürkítésével, vagy be­zárással. HASZNOSABB LETTVOLNA, HA NEM A NAGYOKNAK KEDVEZNEK- Nem nagyon értjük, hogy a kormány a társasági adó ese­tében jelentős csökkenést aján­lott a szociális partnereknek - folytatta a VOSZ főtitkára. - Ezt a munkaadói oldal nem kérte. A tao csökkentésével 150 mil­liárd forintról lemond az állam. Azt kértük, ezt tegyék hozzá a járulékcsökkentéshez, így az 5 százalékos járulékcsökken­tés 6,5 százalékos lehetett vol­na. Azoknál a cégeknél, ahol a nyereségadó alapja 500 mil­lió forint felett volt, nem hazai­ak, rendkívül tőkeerősek, nem probléma nekik a minimális bér, s egyébként élnek, mint Marci Hevesen, míg a másik oldalnak felkopik az álla. Te­hát 1200-1300 cég kap ekko­ra kedvezményt, a másik 490 ezer meg pusztuljon el a mini­málbér-emelésben? - tette fel a kérdést Dávid Ferenc. Kifejtette a főtitkár még azt is: a VOSZ két dolog miatt ír­ta alá a megállapodást, utol­sóként a szervezetek közül. Egyrészt a versenyszférában 900 ezer munkavállalót érint az emelés, a legesendőbbeket, ezért nagy volt a nyomás. Más­részt a szociális párbeszéd ta­karéklángon ég, ha most ne­met mondtak volna, megint rá­juk olvasták volna, hogy itt egy nagy változás, s kik nem part­nerek? Akik a szociális párbe­szédről papolnak. Dávid sze­rint ezek a lépések így egyben, a minimálbér-emelés és a járu­lék, illetve tao-csökkentés köz­gazdaságilag nem racionális. Viszont aláírták, vállalni kell. Nem ellendrukkerek, de van­nak kétségeik, hogy az ország legrosszabb helyzetben lévő te­rületein, 800-1000 lakosú tele­püléseken a kisvállalkozások hogyan tudják jogkövető mó­don teljesíteni. NEM MENNEK EL BETANÍTOTT MUNKÁSNAK Ócsai Lajos, a Gyöngyszöv Coop Zrt. elnök-vezérigazga­tója szerint a kis- és középvál­lalkozásokat, köztük a keres­kedőket rendkívül hátrányo­san érinti a változás. Az ága­zat eredménytermelő képessé­ge viszonylag alacsony, a nettó árbevétel 1-1,5 százalékát lehet eredményként elérni. A költsé­gek magasak, az árrés 10-11 százalékát bérre fizették ki ed­dig, ezzel az emeléssel pedig olyan teher kerül rájuk, amely­nek a kigazdákodása szinte le­hetetlen. Amit maga után von, a rendkívüli áremelkedés lesz, hiszen a gyártók, beszállítók, s a kereskedelem is emelni fog. Még nem tudni, mi lesz a vé­ge, a jövő év biztosan nem lesz egyszerű. A béremelés elvonja a fejlesztésektől a pénzt, pályá­zatok nem nagyon jönnek, sa­ját erőből kell lépést tartanunk a versenyben.- A béremeléssel természe­tesen egyetértünk - fejtette ki Ócsai Lajos -, hiszen a keres­kedelem, valójában nem jól fi­zetett terület, csak az ugrás­szerű mód a gond, hiszen a fe­dezetét előteremteni kemény dolog lesz. Minimálbérrel, bér­minimummal nehéz embere­ket csábítani, még ha ezen kí­vül próbálunk más juttatást is biztosítani, de korlátozot­tak a lehetőségek. így egy ki­csit vonzóbb lehet a terület. So­kan elmennek az üzemekbe szalag mellé dolgozni, de így nem lesz akkora különbség a bérek között még úgy sem, ha túlórát vállalnak, éjszakás mű­szakban dolgoznak. Egy szak­munkás bérrel 160 ezerről in­dulnak, ott betanított munkás­ként eleve alacsonyabb fizetést kapnak. A túlóra, műszakpót­lék felhozza a fizetést, de meg­fontolandó lesz, hogy ezt be­vállalják-e, vagy maradnak a szakmájukban, s azt próbálják meg jól csinálni. Megjegyezte: tanulóhiány­nyal is küzdenek, sajnos kevés a létszám. Míg az elmúlt évek­ben 20-25 diákjuk volt, idén tíznél kevesebb, a fiatalok nem nagyon jönnek kereskedelmi tanulónak. Valahogyan meg kell velük szerettetni a szak­mát, ez az oktatók feladata Is lesz,.s az is fontos, hogy érez­zék, a vásárlók is elismerik a területet. Lőrincz László, a Hevesgép Kft. ügyvezetője szerint azért most még korai lenne mérle­get vonni a változásokkal kap­csolatban, egyelőre úgy tűnik, talán egyensúlyban lesznek az intézkedések, de az ő ese­tükben még mélyebb elemzést igényel. A közepes méretű cé­gek adózása kicsit más, mint a nagyoké. A mezőgazdasági gépeket gyártó vállalkozást is érintik a béremelések, a dol­gozók örülnek, de kihívás lesz 2017-re megtalálni a forrást, valamint az egyéb üzleti, pia­ci munkát illetően is izgalmas év elé néznek. Választás előtt nem várnak változást Dávid Ferenc szerint idén már nem lesznek adóváltozá­sok, a jövő év kérdése a ver­senyképesség javítása. Ez a bérre is vonatkozik, de a leg­nagyobb harc, amiben rosz- szul is állnak az érdekvédel­mi szervezetek, s nagyon rontja a vállalkozások ha­tékonyságát az, hogy lus­ta, nagy államot kell eltarta­ni. A főtitkár úgy véli, válasz­tás előtti évben, a közszfé­rában, ahol az állam a mun­káltató, radikális lépéseket nem tesznek. A kormányzat nem a vállalkozások felé for­dul majd, a szociális juttatás, családtámogatás, nyugdíj te­rén lesznek intézkedések, vonzóbbá akarja tenni magát az adott politikai erő. Uj igazgatót neveztek ki az Apollónál GYÖNGYÖSHALÁSZ Új HR-igazga- tót neveztek ki az Apollo Tyres községbeli abroncsgyárába. Az elkövetkezőkben ezt a terüle­tet Tárnái Tamás irányítja majd, ő korábban a TROST, a MÓL és a Suzuki alkalmazottja volt. Mindeközben a nemzetkö­zi cégcsoport új, Ázsiáért fele­lős globális fejlesztőközpontot adott át Indiában, s egyúttal be­jelentették, hogy elkezdik a hete­dik gyáruk építését, szintén In­diában. Neeraj Kanwar, az Apol­lo Tyres alelnöke és ügyvezető igazgatója azt mondta: amint a gyöngyöshalászi üzem látja el az európai piacot, ez a régió adja majd a cég teljes bevételének kö­rülbelül a felét. T. B. Jövőre jubilál az egri pneumatikagyártás és a Pneumobil-verseny is Helyben is fejleszt az Aventics EGER Üj fejlesztési részleg indí­tásával és sorozatos termékát­helyezésekkel az egri Aventics Hungary Kft. folyamatosan nö­veli szerepét a cégcsoport euró­pai gyáregységei között, közöl­te a cég. Az erősödő év végi ren­delésállománynak köszönhető­en 2016-ra közel öt százalékos növekménnyel számolnak. Köz­leményük szerint idén várható­an 3,6 millió terméket gyárta­nak, amelyben az ipari automa­tizálási területnek van a legna­gyobb szerepe, de egyre több al­katrészt szállítanak a vasutak, a hazai buszgyártók számára. Az egri vállalat főként exportra értékesíti termékeit, s erősödik a viszonteladói szegmens. Gödri István, az Aventics Hungary Kft. ügyvezetője sze­rint a piac visszajelzései alap­ján befektetett munkájuk meg­térülni látszik. Új termékeik esetében továbbra is kiemelt fontosságú a gyors elérhető­ség, az online támogató esz­közök folyamatos fejlesztése, a direkt mérnöki munka és a segítségnyújtás az ügyfelek­nek. A 6 százalékos elvárt haté­konyságnövekedést pedig idén is hozza a vállalat. Bővült a gyár, Németország­ból három szelepcsalád, Fran­ciaországból komplex henge­rek gyártását költöztették az egri üzembe. Idén jött létre a termékfejlesztési osztály Eger­Gödri István ügyvezető ben, öt munkatárssal dolgoz­nak az új részlegen, a számot két éven belül 25-re szeretnék bővíteni. Kezdetben a meglévő termékekhez, pár év múlva új megoldásokhoz köthető fejlesz­tések zajlanak itt. Az Aventics alapítóként ka­pott meghívást az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Plat­formba, amelyet a Nemzet- gazdasági Minisztérium, va­lamint a Magyar Tudományos Akadémia hozott létre. Jövőre lesz 50 éves a pneumatikagy­ártás Egerben, ezt rendezvény- sorozattal ünnepük meg. Jubi­lál a Nemzetközi Aventics Pne- umobil Verseny is, közel hat­van nevezővel. T. B. Az országosnál több beruházás volt Hevesben HEVES MEGYENőtt a beruházások értéke szűkebb hazánkban - de­rül ki a KSH adataiból. Míg az el­ső negyedévben elmaradtak a beruházások a tavalyitól, addig a második és a harmadik negyed­év is növekedést hozott. Idén július és október között majdnem 42 milliárd forintért ruháztak be a Heves megyei székhelyű cégek és intézmé­nyek, kilenc és fél milliárddal többért, mint tavaly. Az első há­rom negyedévben 74,5 milliárd helyett 91 milliárd forint érték­ben történtek fejlesztések. Or­szágos szinten július és október között 9,3, az év eddigi részében 14 százalékos a beruházások visszaesése. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom