Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-05 / 260. szám
2016. NOVEMBER 5. Új beruházások, növekvő munkaerőigény Dr. Pajtók Gábor (középen): „a Heves megyei foglalkoztatási adatok egyre kedvezőbben alakulnak' MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA - ahogy ezt hazánk Alaptörvénye is rögzíti - az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. A kormányzat első számú célja a foglalkoztatás növelése, új munkahelyek teremtése, illetve a meglévők megtartása. A legfrissebb statisztikák szerint bizakodóak lehetünk, hiszen megyénkben tavaly szeptemberhez viszonyítva mintegy 20%-kal csökkent a munkanélküliség. A kormányhivatalon belül több olyan programot indítottunk, amellyel a munkanélküliséggel fokozottan érintett társadalmi csoportok munkába való belépését vagy visszatérését, illetve képzésüket igyekeztünk támogatni. Ilyen volt egyebek mellett az Út a munkaerőpiacra, vagy az Ifjúsági Garancia Rendszer elnevezésű programunk is. Munkaerő-piaci programjainkban előnyben részesítettük a 25-30 év közötti pályakezdő álláskeresőket, az alacsonyan iskolázottakat, a gyesen lévőket, a tartósan nyilvántartott álláskeresőket, az 50 év felettieket vagy azokat, akik esetében a közfoglalkoztatást az elsődleges munkaerő piaci foglalkoztatás váltja fel. A hozzánk fordulók személyre szabott segítséget kapnak. Heves megyén belül igen jelentős fejlettségbeli különbségek J alakultak ki; az un. Hatvan- 2 Gyöngyös-Egér tengely a megyei _| gazdaság meghatározó térsége, fj Észak- és Dél-heves ugyanakkor | számos gazdasági és társadalmi kihívással küzd. A megyei terület- £ fejlesztési stratégia 3 fő célkitűzése ennek megfelelően a verseny- képesség növelése, a települési környezet javítása és a területi különbségek csökkentése. A következő hét évben több mint 41 milliárd forintot fordítanak erre, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP). Eger Megyei Jogú Város pedig 13 milliárd 450 millió forintot költhet ilyen célokra. A megye iparában továbbra is meghatározó az autóiparhoz kapcsolódó cégek, illetve a lignitbányászatra alapozott tevékenységű Mátrai Erőmű tevékenysége. Örvendetes ugyanakkor, hogy az említett ipari tengely olyan új befektetőket vonzott, amelyek igen jelentős hozzáadott értéket adó tevékenységet folytatnak. Ezek a cégek nem egy esetben high-tech technológiát alkalmaznak, s beruházásaik nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontosnak számítanak. A gyöngyöshalászi Apollo gumigyár jövőre már termelni fog, a Procter&Gamble pedig jelentős bővítést tervez a közeljövőben. A Visontai Ipari Parkban két éven belül igen komoly beruházási értékű búzafeldolgozó valósul meg. A CsabaCast Kft. jelentős beruházása révén jövőre már nagyságrendekkel növelheti árbevételét. Ugyancsak két éven belül megvalósul egy 10 milliárd forintos zöldmezős beruházás, amely a levegőből kinyerhető gázok előállításával foglalkozik. Meg kell még említenünk egy, az anyag- mozgatáshoz kapcsolódó gépek, eszközök gyártásához kapcsolódó beruházást, amely ugyancsak belátható időn belül készül el. A Kormány döntése értelmében Hatvanban és Pátyon összesen 27 milliárd forintból alakítanak ki két éven belül új ipari parkokat a betelepülő cégek által már megrendelt műszaki feltételekkel bíró gyártócsarnokok egyidejű megépítése mellett. Egerben is folyamatban van a déli területen lévő ipari park fejlesztése, amely további beruházásokat vonzhat. Az innováció ugyanakkor nem csak a versenyszféra sajátja. A közigazgatásban is zajlik egy megújulási folyamat: bürokráciacsökkentésként vagy államreformként szoktunk rá hivatkozni. Egyszerűbbé, s olcsóbbá válnak eljárási folyamataink, átláthatóbbá, gyorsabbá, precízebbé tesz- szük az ügyintézést a lakosság és a vállalkozások számára. Ugyancsak az Alaptörvény deklarálja: „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson" A kormányhivatal feladata ennek megfelelően többek között, hogy a megyénkben zajló nemzetgazdaságilag kiemelten fontosnak minősített beruházásokat legjobb tudásunk szerint támogassuk, hiszen az ezek révén létrejövő munkahelyek szűkebb környezetünk és az ország versenyképességét is javítják. Az ide települt, illetve a megyénkben beruházók folyamatosan egyeztetnek a szakképző intézetekkel, a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályával annak érdekében, hogy munkaerőigényüket megfelelően képzett emberekkel elégíthessék ki. Sok esetben ugyanakkor a cégek maguk szervezik a képzéseket, átképzéseket. Őszintén bízom abban, hogy a megváltozott munkaerőpiaci helyzethez igazodik a jogi szabályozás, s a kedvező jogszabályi háttér, a kiváló infrastruktúra, a már megtelepedettjelentős cégek eredményes működése további beruházásokat involvál majd. Az iparban megvalósuló fejlesztések pedig - ha- közvetve is - de kihatnak a kereskedelmi és a szolgáltatási szektorra is. Összességében elmondható, hogy a Heves megyei foglalkoztatási adatok egyre kedvezőbben alakulnak, s megalapozott várakozásaink szerint ez a folyamat hosz- szabb időtávlatban is folytatódik. Dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott Heves Megyei Kormányhivatal ■■■■■■■■■■■■■Hi Kevesebb munkanélküli, több dolgozó MEGÉLHETÉS Északon az önkormányzatok, középen a fejlett ipar, délen a mező- gazdaság biztosít megélhetést az embereknek. HEVES MEGYE Fogy a megye népessége, idén januárban már csak 299,2 ezren voltunk, másfél ezerrel kevesebben, mint egy, s kilencezerrel kevesebben, mint öt évvel korábban. A népesség csökkenését 80 százalékban az alacsony születés számból adódó természetes fogyás, 20 százalékban az elvándorlás okozta. A lakosság korösszetétele az országosnál kedvezőtlenebb, 100 gyermekre 138,6 időskorú jut. A megye északi részén kicsiny létszámú, ezer fő alatti, elöregedő települések sokaságát találjuk, a két központot, Pétervásárát és Bélapátfalvát is 2300-an, illetve 3100-an lakják. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi, jelentős a munkanélküliség, a legtöbb ember az önkormányzatoknál dolgozik közfoglalkoztatás keretében. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában 'az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községeket átlagosan kétezren lakják. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. EGER,GYÖNGYÖS ÉS HATVAN A CENTRUM A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen .fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy, mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatottak száma a villamos- energia-termelés ágazatában a legnagyobb, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar elsősorban Hatvanban telepedett meg, megjelent a nyugati és a távol-keleti tőke. A körzet munkáltatói elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármű alkatrész gyártás és a híradás- technikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye déli részén kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. A fő foglalkoztató hagyományosan a mezőgazdaság, amely az utóbbi évtizedekben átalakult, a szövetkezetek helyét magángazdaságok, családi vállalkozások vették át, a korábbinál sokkal kisebb létszámot - sok esetben csak szezonálisan - foglalkoztatva. A szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a zöldség- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthető. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a munkanélküliség. A foglalkoztatottsági ráta növekedését nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. JAVULÓ IPAR, CSÖKKENŐ ÉPÍTŐIPAR A megye gazdasága az idei első félévben pozitív irányba mozdult el. Az ipar termelése 590 milliárd forint volt, 7,8 százalékkal magasabb a tavalyi első félévinél. Országosan az ipari termelés volumene 2,7 százalékkal nőtt. Egy lakosra a megyében 1,972 millió forint termelési érték jutott, ez az országos átlagnál 40 százalékkal magasabb. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelése 12,6 százalékkal 523 milliárd forintra emelkedett, ami a termelékenység 7,6 százalékos emelkedésének és az alkalmazásban állók számának 4,6 százalékos bővülésének köszönhető. A Heves megyei ipar mutatóit meghatározó, a termelési érték 80 százalékáért felelős, és az értékesítés 97 százalékát exportból realizáló gépipar termelése 18 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés volumene az idei első félévben csak a tavalyi első hat havi érték 53 százalékát érte el. Az építőipari vállalkozások a vizsgált időszakban 8,1 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely egy lakosra vetítve 27 ezer forintot tett ki. A mutató értéke fele az országos átlagnak. Heves megye idegenforgalma szolid emelkedést mutatott tavalyhoz képest. A megye kereskedelmi szálláshelyei januártól júniusig 0,1 százalékkal több (260 ezer) vendéget fogadtak, összesen 551 ezer vendégéjszakára, utóbbi 0,7 százalékos bővülést jelentett. A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek az idei első hat hónap során 49 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévők fejlesztésére, 16 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Egy lakosra 164 ezer forint beruházási érték jutott, mely 7,5 százalékkal meghaladja az országos átlagot. EGYRE TÖBBEN DOLGOZNAK Heves megyében a megfigyelt, négy főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 65,5 ezer fő állt alkalmazásban, 3 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben. A versenyszférában és a költségvetési szférában egyaránt 3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A fizikai foglalkozásúak száma (40,5 ezer fő) 3,2, a szellemi foglakozásúaké (25 ezer fő) 2.8 százalékkal növekedett. A KSH munkaerő-felmérése alapján Heves megyében az idei második negyedévben a 15-64 éves népességből 130,2 ezer fő volt gazdaságilag aktív, közülük 124,3 ezer fő foglalkoztatottként, 5.9 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerő-piacon. A tavalyi második negyedévhez viszonyítva felére csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottaké pedig 7 százalékkal, 7,9 ezerrel nőtt. A megyében a foglalkoztatási ráta 64,4 százalékos, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt, mindkettő alacsonyabb az átlagnál.
