Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-04 / 233. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016. OKTÓBER 4., KEDD Jövőre épül A Jeremie-források kijátszására Heves megyét is felhasználták a felcsútl hj|->b ■ ■ ■■■■■ + a sssr Mátrái rejtőző milliárdos VISONTA A Műszertechnika he­lyett Mészáros Lőrinc érdekeltsé­ge építhet búzafeldolgozót a Mát­rai Erőmű Ipari Parkjában. Szé­les Gábor cégének beruházása már évek óta húzódott, s végül nem is ők lettek a befutók, hanem Mészáros Lőrinc felcsúti polgár- mester, Orbán Viktor miniszter- elnök jó barátjának a cége, a Mé­száros és Mészáros Kft. és a Du­na Aszfalt közös vállalkozása. Szeptemberben ugyanis szü­letett egy kormányrendelet, ami szerint a kormány hozzájá­rul egy több mint 26 milliárd fo­rint értékű beruházás megvaló­sításához, s kiemelt beruházás­sá minősítéséhez, így könnyítve és gyorsítva meg a szükséges en­gedélyek beszerzését. Mindezzel párhuzamosan a korábbi beru­Évi 250 ezer tonna búzát akar­nak feldolgozni. házójelölt Hungarowheat Kft.-től megvonták a kedvezményeket. A búzakeményítő gyárban 250 új munkahely jön létre hosszabb tá­von. Közvetve, a gyár zavartalan működéséhez szükséges szolgál­tatások (karbantartás, őrzés-vé­delem, fuvarozás, árumozgatás, bérszámfejtés, étkeztetés) meg­vásárlásával a projekt még továb­bi 500 munkahelyet is teremt. A beruházás az üzleti tervek szerint 20 milliárd forint éves ár­bevétel elérése mellett nyereséget is fog termelni, ez pedig a társasá­gi nyereségadón, a foglalkoztatot­tak után fizetett adókon és járulé­kokon keresztül egyaránt pozitív hatással van a költségvetésre is. Dr. Tóth Anett, az egy éve ala­pított Visonta Projekt Kft. ügyve­zetője lapunknak azt írta, a Vi- sontán található ipari parkban tervezi létrehozni búzafeldolgo­zó üzemegységét, amely évi 250 ezer tonna hazai búzát fog feldol­gozni. A búzából előállított külön­böző típusú keményítő, módosí­tott keményítő, alkohol és takar­mány termékeik az ipar szinte minden ágazata számára, de leg­főképpen élelmiszer-, gyógyszer­es vegyipari B2B ipari szereplők általi felhasználásra kínálnak majd alapanyagokat. A projekt je­lenleg a technológiai tervezés fá­zisában tart, az építési-kivitelezé­si munkálatok a terveik szerint 2017 tavaszán indulnak el. T. B. Mátrai települések is fel­bukkannak a Jeremie-pén- zek körüli anomáliákban, a NAV egy mátraderecskei cí­men kereste a Metropolitan Egyetem alapítóját, Mészá­ros László üzletembert. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu MÁTRABALLA, MÁTRADERECSKE Szeptemberben nagy port vert fel, hogy kiderült, az Európai Unió (EU) által az ígéretes, fel­törekvő, innovatív vállalkozá­soknak szánt pénzeket hazánk­ban nem feltétlenül azok kap­ták meg, akiknek szánták. A Je- remie Alap forrásainak felhasz­nálásával több lap, a Forbes, a HVG és a Figyelő is foglalko­zott, néhány esetben pedig uni­ós vizsgálat is indult már. A szálak Heves megyébe is el­vezetnek, az egyik befektetési alap - ezek kapták meg az uni­ós forrást, amelyből végül a vál- lalkozásokat támogatniuk kel­lett volna'-, a Morando egyik tulajdonosa papíron megyénk­ben, illetve vállalkozása is ta­lálható Hevesben. Az uniós, pénzből finanszí­rozott kockázatitőke-befekteté- sek alapjából a Figyelő szerint 25 alapkezelő kapott pénzt, s körülbelül 250 vállalkozásu­kat számolták össze. Elemzé­sük szerint néhány kivételével egyikük sem ért el átütő sikert a befektetett 127 milliárd fo­rintból (ebből 84 milliárd forint érkezett a Jeremie-forrásból, s végül 78 milliárdot fizettek ki). Ráadásul a tulajdonosok a 2010- 2015. között elért 3 milliárd fo­rint üzemi eredmény nagy ré­szét ki is utalták maguknak osztalékként. A Figyelő cikke szerint a cégeknek csupán egy kisebb része teljesít jól, mások stagnálnak, csökken az árbevé­telük, vagy tönkre is mentek. Plusz érdekesség, hogy a pénzt vidéki cégeknek szánták, hogy ott teremtsenek új munkahelye­ket. Ehhez képest csupán a vál­lalkozások székhelye található vidéken, a cégek valójában Bu­dapesten működnek, munka­helyből is 1500 lett. Mátraballai befektetőcég Vidéki a GTR Investment is, amelynek székhelye egy mát- raballái családi ház, amely az egyebek közt vendégházat is üzemeltető Lajtos Györgyé. A céget a Forbes szerint 2011- ben alapította Sziklay Richárd, de már ekkor ott bábáskodott körülötte a Morando, hiszen a társaság könyvelőjének fiáról van szó, később pedig többsé­gi tulajdont szerzett benne az alapkezelő. A legtöbb befekteté­sükben ez volt a forgatókönyv. A vállalkozás 417 millió forintot kapott tőkeemelésként, amelyet tokaji boros cégekbe adott to­vább, az Első Magyar Borkeres­kedő Kft.-be, illetve a Meszes Major Kft.-be. A Forbes sze­rint mindkettő Tombor András­hoz, korábbi miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető. Ő pedig a Morando egyik tulajdonosa. A GTR Investment ügyvezető­je pedig Grácsmann Tibor jobb­oldali üzletember, az alapkeze­lő egyik volt tulajdonosának, a Fidesz-közeli Gansperger Gyu­lának a bizalmasa. Gansperger, illetve egy másik morandos, lu- tasi Zoltán pedig a Synergon- nal is bizniszeit az alapkeze­lő cégeivel, írta a Forbes. A lap utal rá, hogy a Morando befek­tetései nem alkottak maradan­dót, ráadásul kijátszották a sza­bályt, ami szerint a befektetők­höz köthető cégek nem kaphat­tak az alap pénzéből. Vadásztársak a Mátrában A Morandoban egyébként tu­lajdonos Mészáros László is (de tisztsége van az alapkezelő pá­lyázatát benyújtó Gödöllői Üzle­ti Park Zrt.-ben is), akinek a be­jelentett lakcíme több cégben, így a Metropolitan Egyetemhez (volt Budapesti Kommuniká­ciós és Üzleti Főiskola, amely­nek alapítványi kuratóriumi el­nöke is) kapcsolódó Central Eu­ropean Education Holdingban is mátraderecskei. Az ő vadász­társának, Lajtos Györgynek a háza ad székhelyet a GTR In- vestmentnek. Ugyancsak az ő címére van bejelentve a 2011- ben alapított Mobilháló Kft., amely azonban a fővárosban működik. A Mobilháló Kft. is kapott a Jeremie-alapból a Net- fone Telecom csoporton keresz­tül, amely 1,3 milliárd forint­hoz jutott. Honlapjukon azt ír­ják, a Netfone Telecom cégcso­port tagjaként telekommuni­kációs szolgáltatásokat értéke­sít mikro-, kis- és középvállal­kozásoknak. A Netfone cége­ket egyébként Nyíregyházára jegyezték be (egy csődbe ment Morando-befektetés telephelyé­re), de Budapesten van az iro­dájuk. Egy fedél alatt a milliárdossal Mészáros László csak papí­ron Heves megyei, bár birto­ka is van a Mátrában. Ami­kor ugyanis Mátraderecskén a cégnyilvántartásokban sze­replő címén kerestük, meg­lepődve tapasztaltuk, hogy csak egy szimpla családi ház­ról van szó. Aztán kiderült, hogy bizony elnéztük a ház­számot, s valójában egy évti­zedekig nem lakott ingatlanba van bejelentve. A házat új tu­lajdonosa már egy éve igyek­szik felújítani, de még csak a belső munkáknál tart, kívül látszik rajta, hogy hozzá sem nyúltak évtizedek óta. Mint a fiatalember elmondta, nem is tudott arról, hogy oda be van jelentve valaki, amikor az édesapja megvette neki a há­zat - telekáron adta azt az elő­ző tulajdonos, Lajtos György -, az önkormányzatnál sem mondták. Először akkor szem­besült vele, amikor az adóhi­vatalnál be akart százalékol- ni az ingatlanszerzés után. Rákérdezett a szomszédok­nál is, de ők sem látták, hal­lottak róla soha. Most azonban egyre jobban aggódik amiatt, hogy baja lehet a sosem látott lakótárs miatt, mert a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal munka­társai személyesen is megláto­gatták a minap, Mészáros urat keresve. Miután mondta ne­kik, hogy nem tudja, ki lehet az, de nem itt lakik, azt mond­ták neki, keresse meg, s kérje meg, hogy jelentkezzen ki tő­le, mert esetleg problémája is lehet belőle. Ha az úrnak meg­gyűlik a baja az adóhatóság­gal, akkor ő akár a házát is el­veszítheti. Mészárosról egyéb­ként Derecskén nem nagyon hallottak (mátraballai, recski testületi ülések jegyzőköny­vében viszont van nyoma), de sikerült olyan emberrel be­szélnünk, aki elárulta: az ille­tő földeket és tanyát is vett a környéken. Recsken is van érdekeltsége Mészáros Szentendrén él (2012-es iratokban is még ott volt a lakcíme), a mátraderecs­kei címre esetlegesen a birtok­szerzés miatt lehetett szüksé­ge. Megvásárolta ugyanis a Pé- tervására, Mátraballa, Mátra- derecske és Recsk között, s kö­zigazgatásilag az utóbbi tele­püléshez tartozó, a hegyekben fekvő, 400 hektáros Gyulama­jort, ahol honlapja szerint gyep- és legelő-gazdálkodással, vala­mint extenzív húsmarha tar­tással és erdőgazdálkodással foglalkozik, mégpedig családi gazdaságként. S persze vadá­szati tevékenységgel is. Érdekesség, hogy a Gyulama­jor címére két cég is be van je­lentve, az egyik a Gyulamajor Ökofarm Kft. 113 millió forin­tos tőkével, a másik a Gyula­major Kft., hárommilliós törzs­tőkével. Az előbbi a mezőgazda­sággal, az utóbbi pedig a szál­láshely-szolgáltatással foglalko­zik. A cégek adataiban egyéb­ként Mészáros László és fele­sége szentendrei címmel sze­repelnek, így nem ezek miatt kereste az üzletembert a NAV. Ugyanakkor az azért eléggé ér­dekes, hogy az adóhivatal nem kapcsolta össze az adatbázisa­ikban két címmel is szereplő személyt. Partneri szerződés készült a kormánnyal CSÖMÖR, GYÖNGYÖS Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány a Procter & Gamble (P&G) vállalattal. A do­kumentumot a kormány képvi­seletében Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter ír­ta alá a társaság csömöri gyárá­ban. Az MTI tudósítása szerint a Procter & Gamble a kormánnyal kötött partnerségi szerződésen kívül egy új, 200 millió dollá­ros beruházással is ünnepli ma­gyarországi jelenlétének 25. év­fordulóját. Az új, 45 ezer négy­zetméteres fogkefe- és borotva­gyár építéséről már áprilisban írtunk. Geraldine Huse, a P&G kö­zép-európai régió vezérigazga­tója, a régió igazgatóságának el­nöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég 1200 embert foglal­koztat Magyarországon, s 25 év alatt több mint 300 millió dollárt fektetett be magyarországi pia­cára, mára a vállalat két legkor­szerűbb gyárát üzemelteti itt. Gyöngyösön 2014 elején kezd­te meg működését a babaápolá­si termékek előállítását biztosító gyáregység. A jövőben a Braun termékek csomagolását, s egyes Oral B termékek összeszerelé­sét, csomagolását is a gyöngyösi gyárban végzik, s bővítik a gyár­tási kapacitást Csömörön is. Kétszázmillió dolláros befek­tetésük kétszázötven új munka­helyet hoz létre. T. B. Az uniós beruházások hiányát megérzik a cégek Kevés az építőipari munka HEVES MEGYE Tbvábbra is kevés munkájuk van az építőipari cé­geknek. Júliusban az építőipari termelés országosan 17,6 száza­lékkal elmaradt az egy évvel ko­rábbitól. Megyénkben a tavalyi szint 38,5 százalékán állt a cégek meg­rendelése (pedig voltak a megyé­ben nagyprojektek), a régióban 40 százalékos volt a visszaesés. Az első hét hónap alapján az or­szágos visszaesés 24, a megyei több mint 50 százalékos volt, a ré­gióban viszont csak 13 százalé­kos. Az épületek építésénél stag­nálást, az egyéb, út- és vasútépí­téseknél, közműépítéseknél egy­harmados visszaesést mért a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. T. B. Az építők örülnének, ha több lenne a munkájuk Kiemelt projekt az ipari park HATVAN A kormány nemzetgaz­dasági szempontból kiemelt je­lentőségű beruházássá minősí­tette a közelmúltban egy hatva­ni ipari park kialakításával ösz- szefüggő ügyleteket. Összesen 17 helyrajzi számon található te­rületen szeretnének kialakítani ipari övezetet, egyúttal beruhá­zási célterületté minősítve is azt. Az állami tulajdonban lévő NI- PÜF (Nemzeti Ipari Park Üze­meltető és Fejlesztő) Zártkörű­en Működő Részvénytársaság összesen 27,54 milliárd forintot költhet a hatvani, illetve a pátyi ipari park létrehozására, az idén 7,4, jövőre 18,14, 2018-ban két­milliárd forintot fordíthat erre a feladatra. T. B. [Jellegzetes utcakép Mátraderecskéről. ■ Ez a település is szóba került I a befektetések ügyében. |j

Next

/
Oldalképek
Tartalom