Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
A TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN 2016. OKTOBER 1, SZOMBAT Dr. Nyíri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke- Milyen eredményekkel és színvonalon működik ma a közigazgatási bíróság?- Európai összevetésben is kiemelkedő a magyar közigazgatási bíráskodás színvonalában, s gyorsaságában is. Az Európai Bizottság tagállamai igazságszolgáltatásának hatékonyságát, minőségét, függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytábla a polgárjogi, kereskedelmi és közigazgatási ügyek szempontjából hasonlítja össze a tagállamok igazságszolgáltatását. Hazánk az ítélkezés hatékonyságában már az elmúlt években is az első harmadban foglalt helyet. Kiemelkedő a magyar közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljesítménye: az egy lakosra jutó közigazgatási peres ügyhátralék hazánkban a 2. legalacsonyabb az Unióban, a közigazgatási perek nálunk érnek véget a 6. legrövidebb idő alatt. Közigazgatási tóráink kiemelkedően teljesítenek, hosz- szabb pertartamú ügy nincs fo- lyamatban az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.- Melyek a minőségi mutatók megyénkben a bírósági közigazgatási eljárásokban?- A bíróságok mindig nagy gondot fordítottak a közigazgatási ügyszak tóráinak megfelelő képzésére. A regionális kollégiumok felállítása után még egységesebb lett a gyakorlat és színvonalasabb az ítélkezés. Megyénk közigazgatási bírái igen felkészültek, és nagyon kevés ítéletet változtatnak meg, ami fokmérője munkájuk színvonalának.- Az Igazságügyi Minisztérium tervezetéből mit támogatnak a bíróságok?- Örömmel fogadtuk a Köz- igazgatási Felsőbíróság létrehozásának a gondolatát és a közigazgatási külön per- rendtartás megalkotását. A tervezet számos pontja még egyeztetésre szorul. Három éve működik egységes keretben a megyékben törvény- széki szinten a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás. A cél az ilyen ügyek intézésének meggyorsítása volt. Ez teljesült is. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu * S HEVES MEGYE - A közigazgatási bíróság régen nem volt különbíróság - szögezi le kérdésünkre dr. Szi- lákné dr. Fülöp Csilla, az Egri Köz- igazgatási és Munkaügyi Bíróság (EKMB) elnöke. - Járási szinten indult ez a fajta bíráskodás, jogszabály-változás folytán került át törvényszéki szintre. Korábban megyei bírósági hatáskör volt. Újabb módosulással 2013. január 1-jétől a közigazgatási bíróságot a munkaügyi bíróság mellé telepítették. S hogy mi volt e változtatással a cél? Az elnök asszony szerint az ügyek intézésének meggyorsítása, ami teljesült is. A korábbi gyakorlattal összevetve, 2013 óta, amikor létrejött a közigazgatási és munkaügyi bíróság két közigazgatási és három munkaügyi bíróval, a köz- igazgatási ügyek nagyon gyorsan befejeződnek. A közigazgatási perek nagy többsége befejeződik 6 hónap alatt, a 95,9 százaléka egy éven belül. A munkaügyi perek szintén 95 százaléka ér véget egy éven belül. A munkaügyi bíráskodásban nem hozott 2013 változást, hiszen azelőtt is és most is három munkaügyi bíró végzi ezt a munkát.- Nagyon sokféle keresetindítási jogcím van - felek a szakember arra a kérdésünkre, hogy milyen típusok jellemzőek a közigazgatási eljárásoknál. - Az adóhatósággal szemben indított perek jellemzőek, a kisajátítási eljárások, a fogyatékossági támogatások érdekében, a közlekedési bírságokkal összefüggésben kezdeményezett procedúrák. Vannak mezőgazdasági támogatások miatt benyújtott keresetek is. A pert kezdeményezők zöme magánszemély. A többségük igénybe vesz jogi képviseletet, de mindig van, aki anyagi okokból, vagy más megfontolásból, de nem kívánja magát képviseltetni Ez okoz nehézséget, hiszen sokkal könnyebb az eljárás lefolytatása, ha jogi képviselő Is jelen van. A bírónak persze, minden esetben tájékoztatási kötelezettsége van, ám ennek hiába tesz eleget, ha azt az ügyfél nem érü meg. Ha van jogi képviselő, ő rögtön tudja, mit kell bizonyítania, milyen okiratokat kell beszereznie, ám az ügyfél sokszor nem érti, hogy neki ezt miért kell csinálnia. A bírónak a fegyveregyenlőséget figyelembe kell vennie, tehát nem adhat több támogatást egyik félnek sem, csak azért, mert nem érti a kapott információt. Kétszer annyi Heves megyében a munkaügyi perek száma, mint a közigazgatásiaké. A munkaügyi bírák hárman látják el feladataikat. Hogy mekkora leterheltsége az egységes bíróságnak, arra dr. Szi- iákné dr. Fülöp Csilla így reflektál:- Az idei augusztus 31-i helyzetet néztem meg: az összérkezésünk (közigazgatási és munkaügyi téren együtt) 751 ügy volt, az összbefeje- zésünk 749. Munkaügyben 500 eset futott be hozzánk, a közigazgatásiból 251. Az előbbiben 507 vált befejezetté, több, mint amennyi érkezett. Ez 95. százalékos arány. Az eljárásoknak 2015-ben a 88,70, az idén a 95,19 százalékát fejeztük be. Mindezt növekvő ügyszám mellett. Azt is hozzáteszi, hogy az ügyérkezési adat a leterheltséget nem kellően mutatja, hiszen vannak perek, amikor a munkavállalók egy keresetben vannak 137-en, vagy a kórházi cafeteriaügy esetében 700 körül. E munkavállalókat külön-külön meg kell hallgatni, okirati bizonyítást kell lefolytatni. Igen változatosak munkaügyekben a perindítási jogcímek.- A legtöbb kereset a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos - közli a bíróság vezetője -, leginkább a munkavállalók fordulnak hozzánk. Nagy számmal érkezik bérrel összefüggő jogvita, elmaradt munkabér, pótlék- vagy illetménykülönbözet iránti igény. A munkáltató általában akkor perel, ha úgy gondolja, a munkavállaló jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, s kártérítési igénye van. Addig, amíg fennáll a munkaviszony, bizonyos kérdésekben - például nem adták ki a szabadságát - nemigen fordul a munkavállaló a munkaügyi bírósághoz. Rendszerint akkor, ha megszűnik a munkaviszonya, s ezt támadja. Ilyenkor ezzel együtt adja be a szabadság-megváltásra vonatkozó igényét, ilyenkor szokott előjönni az is, hogy nem annyit fizettek neki, amennyit a jogszabály előír a részére, vagy pótlékot nem kapott, holott járt volna neki. Ekkor mindig nehezebb a bíróságon bizonyítás is.- Főleg azért - ad magyarázatot dr. Szilákné dr. Fülöp Csilla -, mert általában három évre visszamenőleg érvényesítik a munkavállalók az igényüket. Kérdés, hogy meg- vannak-e az okiratok, ki, hogyan emlékszik. Ekkor derül ki az is, hogy sok gazdasági társaság nem megfelelően vezeti a nyilvántartását. Ez bizonyítási nehézséggel jár. A nagy cégek rendes nyilvántartásokat vezetnek, könyvelő cégekkel dolgoztatnak, ahol minden a jogDr. Szilakne dr. Fulop Csilla: A bírónak a fegyveregyenlőséget figyelembe kell vennie, nem adhat több támogatást! egyik félnek sem, csak azért, mert B az nem érti a kapott információt. ■ szabályoknak megfelelő. De vannak egyéni vállalkozók, betéti társaságok, akik közül nem mindenki teljesíti ezen kötelezettségeit. A munkaügyi eljárásoknál a kereset benyújtására 30 nap a határidő attól kezdve, hogy a munkavállaló átvette a számára sérelmes munkáltatói határozatot. A bíró első feladata, hogy megnézze, a kereset megfelel-e a Polgári per- rendtartás előírásainak. Ha nem, akkor visszaadja a keresetet az ügyfélnek hiánypótlásra határidő megjelölésével, s a figyelmeztetésNévjegy DR. SZILÁKNÉ DR. FÜLÖP CSILLA A szegedi József Attila Egyetem jogi karán kapott diplomát 1986-ban. Március l-jé- től az Egri Járásbíróságra került, 1990 augusztustól nevezték ki bírónak, munkaügyi bíróként kezdte a pályáját. Mint indokolja: nagyon tetszett neki az akkori kollektíva Kalmár Pé- . térné dr. elnökkel, Kovács Sán- dorné irodavezetővel, illetve a mostani megbízott irodavezetővel, Kormosi Irénével, s dr. Hunyadi-Buzás Ágnes munkaügyi bíróval. Ezután 1999-ben lett a Munkaügyi Bíróság elnöke, 2013-tól az EKMB vezetője. sei, hogy ha azon belül nem teljesíti, úgy a bíróság a keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Ha a kért adatok továbbra serp érkeznek meg, szintén elutasítás a következmény. Ám ilyenkor mód van arra, hogy 30 napon belül a fél újra benyújthatja a teljes, szabályosan elkészített keresetet. Ezután 30 napon belül ki kell tűzni a tárgyalást.- A tárgyaláson okirati, s tanúbizonyítás folyik - tudatja az elnök asszony -, s ván, amikor szakértői bizonyításra is szükség van. A társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti pereknél szinte minden esetben orvos szakértői bizonyítás kell, s a kártérítési perekben is. Szükség lehet könyv-, munkavédelmi, ingatlanforgalmi szakértőre. Közigazgatási perekben is orvos szakértő szükséges a fogyatékossági támogatások megítélésénél. Ami a költségeket illeti, különbséget kell tenni a közigazgatási és a munkaügyi eljárások között. Munkaügyi perben a munkavállalót bizonyos feltételek esetén munkavállalói költségkedvezmény illeti meg, így mentesül az illeték és a szakértői költség megfizetése alól. A munkaügyi perek költség- illetve illeték-feljegyzési jogos eljárások, így egyik félnek sem kell előre lerónia illetéket, vagy előlegeznie a szakértői költséget. De a pervesztesé- gesség esetén a bíróság rendelkezik, hogy ki viselje a perköltséget. HÁROM PERCBEN M ■ 3 kérdés 3 válasz Felgyorsultak az eljárások a közigazgatási és munkaügyi bíráskodásban Állásért, bérért perel a dolgozó Törvényszéki munkatársak, jogászok fakanállal Finomat főztek a bírák Főzőversenyt rendezett az Egri Törvényszék szeptember közepén a volt Dobó István Laktanya udvarán. Tizenhét csapat készítette finom étkeket, részt vettek a vetélkedésben az Agria mentőcsoport, az ügyvédi kamara, az egri ügyészség és a megyei főügyészség együttesei is. Gulyások, pörköltek, halászlé, vaddisznóragu Totyogott a kondérokban. A zsűri elnöke dr. Szunyi Gábor nyugalmazott egri járásbírósági elnök volt, a tagjai Szternák Péter, a Ma- cok Bisztró vezetője és Gulyás Gábor a Hotel Senátor-Ház konyhafőnöke. Az első helyet az Egri Járásbíróság végrehajtási csoportja nyerte el gulyáspörköltjével. Rögtönzött kupaktanács a kondér mellett, jó döntésekkel Polgárokat látnak vendégül a bíróságok A Gyöngyösi Járásbíróság bírája lett HEVES MEGYE Magyarország köztársasági elnöke kinevezte Heilingné dr. Demeter Mariannát, az Egri Törvényszék titkárát szeptember 1-jétől 2019. szeptember 1-jéig a Gyöngyösi Járásbíróságra bírónak, az új bírónő polgári ügyszakba végzi a munkáját. Heilingné dr. Demeter Marianna 2001. július 25-től kapott fogalmazói kinevezést a Hevesi Városi Bíróságra, majd 2005. szeptember 1-jétől ugyanezen a bíróságon titkárként dolgozott, főképpen végrehajtási és polgári peren kívüli ügyeket intézett. Ötéves borsodi kitérőt követően, 2013 májusában tért vissza Egerbe, ahol azóta döntően polgári ügyeket intézett. HEVES MEGYE Újabb izgalmas eseményeket szerveznek az őszi és a téli hónapokra a megye bíróságain a polgárbarát igazságszolgáltatás erősítése jegyében. Természetesen alaposan kiveszi a részét ebből a munkából az Egri Törvényszék is - árulta el a Hírlapnak a törvényszék sajtó- osztálya képviseletében dr. Snel- lenperger Judit bíró, sajtószóvivő. Október 24-én, a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja alkalmából tartanak először a törvényszéken az állampolgároknak programot, amelyben a bíráskodás rejtelmeivel ismertetik meg a vendégeket. Tervezik perszimuláció megrendezését is, s meglepetésről is gondoskodnak a szervezők. Az előző évben is sikeresnek bizonyult a Bíróságok Éjszakája elnevezésű esemény. Akkor ugyanis a bíróságokon megforduló érdeklődők egy tárgyalóteremben talárba öltözhettek, parókával a fejükön fotózkodhattak, filmet tekinthettek meg a megyében, a törvényszék illetékességi területén működő bíróságokról és dolgozóikról. Interaktív büntetőjogi perszimuláció keretében figyelhették meg a tárgyalás menetét. Hasonló különlegességekre számíthatnak idén is a vendégek. Folytatódik a Nyitott Bíróság című program: általános és középiskolások tanulmányozhatnak bírósági tárgyalást.
