Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-05 / 234. szám

2016. OKTÓBER 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP £ Nem jutott közelebb a hosszú élet titkához Túl a száz esztendőn Csízy Erzsébet 1916. októ­ber elsején született Mar- tonvásáron. Kerek századik születésnapját pedig Eger­ben, a Felsővárosban ünne­pelte. Az egykor Csebokszá- rinak nevezett városrész­ben lévő otthonában keres­tük fel ebből az alkalomból, hogy egy jót beszélgessünk, és kérdezzük a hosszú élet titkáról. A beszélgetés ösz- szejött, de a titok nyitjához nem jutottunk közelebb. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER A találkozásunkat megelő­zően Erzsiké nénio lánya, Zágoni Katalin segítségével tisztáztunk néhány életrajzi adatot: a 22 éven át Andomaktályán tanító peda­gógus iskoláit Móron, Budapes­ten végezte, majd első diplomáját az Angolkisasszonyok Egri Érse­ki Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerezte meg 1939. jú­niusában. Első munkahelye Má- ramarosszigeten Krácsfalván volt. Később Egerbe, Felnémetre költözött, majd 1950-ben került Felnémetről Andornaktályára, ahol 1972-ig, nyugdíjba vonulá­sáig tanított. Immár 42 éve, 1974 óta lakik Egerben.- Apuka katonának ment, mie­lőtt születtem. Gyógyszerész volt, de a háborúba hívták és anyu el­adta a budapesti drogériát. Új- martonba (Martonvásár) kerül­tek, és én már ott születtem. Sze­gény apu munkanélküli lett, ami­kor hazajött. Végül aztán el tudott helyezkedni. Patikákban is dol­gozott, aztán az államhoz került. Dolgozott a pénzügyi igazgatósá­gon is, mint pénzügyi tanácsos - meséli Erzsiké néni, majd egy ug­rással rátérünk az ő életére. A tanítóképző elvégzését kö­vetően az első állását Er­Csízy Erzsébet Született: Martonvásáron 1916. október 1-jén. Innen Egerbe költöztek. Az egri an­golkisasszonyoknál szerzett tanítói diplomát (1939). Első munkahelye Máramarosszi- get-Krácsfalván volt. Egy-két év múlva Szatmárnémeti mellett egy kis faluban tanított rövid délyben kapta 1940 decemberé­ben egy Máramarossziget mel­letti faluban. Nagyon jó helye volt, végtelenül szerette.- Tiszta román falu, egy szót nem beszéltek magyarul. A csendőrség volt csak magyar, illetve az igazgatóm beszélte a nyelvünket. A nép meg hát? Ara­nyosak voltak, nagyon szeret­tünk ott lenni - fogalmaz, majd felidézi, hogy megkapta aztán az első tanítói állását Is mégpe­dig Szatmárnémeti mellett, egy olyan faluban, ami valamikor ro­mán volt és megint magyar lett.- Amikor jött a front, a néme­tek mentettek ki, mert Szatmár­németiben a szomszéd ház légi aknát kapott. Kivittek egy faluba, jó messzire a harcoktól. Aztán ők hoztak el egészen Kerecsendig. így kerültünk Egerbe. Anyukáék viszont nem lehettek velünk, mert apu akkor is katona volt, és amerikai fog- f Ságba esett szegény. Felnémeten kaptam állást. Anyósomék- nál laktunk a Csá­kóban az urammal egy darabig. A Csá­kóból mindennap gya­log jártam Felnémétre ki, és vissza. De nagyon rövid ideig, mert Felnémeten kap­tam az iskolánál egy helyisé­get, ahol lakhattam - idézi a hét ven évvel ezelőtti történetet. ideig. Innen került Felnémet­re tanítani, ekkor ment férjhez dr. Zágoni Zoltán jogászhoz. 1948-ban egy lányuk született, Zágoni Katalin. 1950-től An- dornaktályán tanított 1972-ig. Ekkor vonult nyugdíjba. Azóta megkapta az arany, gyémánt, vas, rubin és gránit diplomát. Férjét, az ügyvéd dr. Zágoni Zoltánt egyébként még Rima­szombatban ismerte meg. Ami­kor erről kérdezem Erzsiké nénf megosztja velünk élete nagy tit­kát: volt neki egy nagyon nagy szerelme: katona.- Valahogy mikor elkerültünk onnan jobbrá, balra szétszakad­tunk - zárja aztán rövidre ezt a történetet, hogy az andornaktá- lyai évekkel folytassa.- Huszonkét évig tanítottam Andornakon. Mindig az első-má­sodikosokat, de volt, hogy helyet­tesítettem a felső tagozatban. Életemnek a legszebb ideje az volt. Mikor beléphettem a gyere­kek közé, akkor ment a válóper, meg hát mindenkinek az életé­ben vannak kellemetlen percek is, de amikor én beléptem oda, akkor egy olyan világ nyílt meg, hogy kívülről semmi nem jött át. Semmi nem érdekelt, csak a gyerekek. Volt sok cigány tanít­ványom, aranyosak. Azt mond­ja egyszer az egyik, hogy „Elhoz­hatom a hegedűmet?”. „Hát, hoz­zad, persze, hogy el! Most te hú­zod el a tanító néni nótáját, már én elhúztam sokszor a tiedet.” Pedig 12 éves gyerek volt. Ó a nyugdíjas évek mutatja a kezét, amikor az utóbbi 44 esz­tendő történéseiről kérdezzük.- Rengeteget kötöttem, a ké­zimunkát imádom. Mindenfé­lét, most, amikor a pacemaker­rel műtötték, volt ott egy asszisz­tensnő és annak unokája szüle­tett. Hát annak aztán amit csak lehetett, mindent kötöttem. Elő­ször ez az ujjam így maradt (mu­tatja a középső ujjat a jobb kezén begörbítve), nem nyílott ki. Azt mondta a kézsebész, hogy ken­jem meg fürdessem. Egyszer csak tényleg kinyüt. Utána meg a többi lett érzéketlen. Azért var- rogatok, még erőltetem, mert ha nem csinálok semmit vele, csak rosszabb. De legnagyobb hiba a csontritkulás. Az aztán rettene­tes fájdalom, de nincs kedvem ehhez az itteni „bandához” be­menni. Azt mondta a doktor­nő múltkor, hogy nem csinálha­tunk már 20 évest. Nem megyek már hozzá, nagyon megharagud­tam - mondja őszinte sértődéssel a hangjában.- Elment az idő, hiába na - te­szi hozzá, majd amikor azt tuda­koljuk, hogy van-e még hasonló­an szép kort megért ember a csa­ládban, úgy reagál, hogy senkit a világon nem tud.- Hogy nekem miért sikerült, nem tudni. El nem tudom képzelni, hogy mi a titka, mert dolgozni azt so­kat dolgoz­tam. Amikor en beleptem az osztályterembe, akkor egy | olyan világ nyílt meg, hogy kívülről semmi nem jött át Voksmotívum Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu M ost azon dúl javában a vita hazánkban, hogy miért bu­kott el a kvótareferendum, ki és honnan vette magának a bátorságot, hogy ne járuljon az urnákhoz, ne írjon jól lát­ható ikszet a nem szavazatot jelző ábrára. Azok után persze, hogy lecsengőben van a verbális csatározás, miszerint kinek is jelent si­kert, győzelmet a népszavazás. Nos, a távolmaradás indokai között bőven válogathatunk. A leg­kevésbé az az érv hatotta meg szavazásra jogosult polgárain­kat, hogy az amúgy nálunk letelepülni nemigen óhajtó, háborús szenvedések miatt menekülni Távolmaradásával jelezte a felháborodását. kényszerülő embereken segíte­nünk kell, ahogy a keresztény könyörületesség megkívánná. Ezt jelzi az igenek rendkívül csekély aránya. A voksolás helyett az otthon maradást kiválthatta a helyi veze­tők iránti fokozódó ellenszenv. Netán az évek alatt felgyülemlett elkeseredettség rongyrázó politikusok, kézen-közön homályba ve­sző közpénzek, barátokat, rokonokat érdemtelenül gazdagító kivé­telezés, megoldatlan oktatási, szociális, egészségügyi gondok okán. Nemkülönben - s ez is sokat nyomott a latban - a kormányzati propagandagépezet elképesztő mértékű, inkább már visszataszí­tó nyomulása plakátokon, füzetekben, reklámokon, hirdetéseken. Az egyik legelemibb erejű indok viszont a szavazás napján hangzott el megyénkben. A szavazókört elkerülő hölgy számára egyértelmű volt sokáig, hogy elmegy voksolni, s nemet jelöl be. Ám amikor megtudta, hogy tizenvalahány milliárd forintot költött a kormány közpénzből a kampányra, úgy döntött, a távolmaradásá­val jelzi a felháborodását. Hja kérem, gondolni kellett volna a spórolós háziasszonyokra! Fókuszban a 2020 utáni EU-s források EGER Európa Heves megyében épül címmel tartottak konferen­ciát kedden a megyeházán a Ré­giók Európai Bizottsága (RÉB) és a Heves Megyei Önkormányza­ti Hivatal közös szervezésében. A tanácskozás meghívott előadói a többi közt bemutatták azon megvalósult projekteket, ame­lyekhez EU-s támo­gatásokat használtak fel, és azon elképzelé­seket, amelyek meg­valósításához ilyen forrásokat kívánnak bevonni. Az egri konferencia ki­emelkedő jelentőségű rendezvé­nye volt a RÉB-nek.- Bár még javában zajlik az EU 2014-2020-as költségveté­si időszak fejlesztési forrásai­nak felhasználása, uniós szin­ten már megkezdődött a párbe­széd a 2020 utáni kohéziós po­litika jövőjéről - mondta Szabó Róbert, á megyei közgyűlés el­nöke, RÉB-tag.- E konzultáció kimenetele döntő fontosságú lesz abból a szempontból, hogy milyen mér­tékben állnak rendelkezésre a jövőben uniós források a helyi gazdaság élénkítéséhez, mun­kahelyek teremtéséhez és a köz- szolgálatok fejlesztéséhez. Meg­győződésem, hogy a Heves me­gyében élők életkörülményeinek javítása, az itt tevékenykedő vál­lalkozások fejlesztése szempont­jából stratégiai fontosságú, hogy a források 2020 után a korábbi­akhoz hasonló módon tovább­ra is rendelke­zésre álljanak. Ez a konferencia azon szempon­tok számbavételének teremt le­hetőséget, amelyek ennek szük­ségességét támasztják alá - tu­datta Szabó Róbert. Dr. Michael Schneider, a Régi­ók Bizottsága EPP frakciójának elnöke a 2020 utáni kohéziós po­litika jövőjéről beszélt. Elmond­ta: furcsa lehet a kívülállóknak az, hogy 2016-ban már 202Ó utánról tárgyalnak, de mindezt azért teszik, hogy valós, megva­lósításra váró javaslatokkal áll­janak az Európai Bizottság és a döntéshozók elé. SZ. E. Megvalósításra váró javaslato­kat várnak. Állati képekkel telt meg a Heol közösségi oldala az elmúlt Jetekben - Lezárult a játék szavazása Mindent vittek a kutyák - En és a Kedvencem JÁTÉK Népszerű volt az Én és a Kedvencem elnevezésű játé­kunk, mutatja ezt az is, hogy október 4-én délig 453 kép ér­kezett és összesen 60,5 ezer látogatót vonzott a HEOL Face- book-oldalára (www.facebook. com/heolhu). A képekre több mint öt és fél ezer szavazat ér­kezett, ami a voksok számá­ban és a beérkezett felvételek tekintetében is az eddigi leg­népszerűbb játékunk volt. Kö­szönjük ezt a fantasztikus tel­jesítményt és azt, hogy ennyi kedves kedvenccel örvendez­tettek meg bennünket és olva­sóinkat. A nyerteseket e-mail- ben értesítjük. R. L. Százhatvan szavazattal végeztek a második helyen a kislányok és kedvencük Penny és Bea két vokssal lecsúszott a második helyről, 158 szavazatot kaptak Zsebike és gazdája 123 szavazatot szerzett \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom