Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-27 / 253. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK Kárpátaljára látogattak EGER A Határtalanul program keretében az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolájának gimnazista diákjai a napokban ellátogattak a kárpátaljai szürtei testvériskolába. Az egri diákok 200 ezer forint adományt vittek a diákok, szülők, pedagógusok felajánlásaiból, s a májusban megrendezett MegyEK Főzni jótékony- sági rendezvényükből. Sporteszközökkel, könyvekkel, lepték meg a testvériskola tanulóit, akik a felajánlott összegből magyar viseletét varratnak az iskola táncosainak fellépő ruha gyanánt. J. H. Folytatódnak a vetítések •- R Ahogy arról az Agria Film Kft. és az 56-os Emlék- bizottság keddi sajtótájékoztatója után írtunk, az 1956- os emlékév kapcsán filmhetet tartanak az Agria Moziban. Az első vetítésen hétfőn a Szabadság, szerelem című filmmel kezdtek, majd levetítették a Tv Eger dokumentumfilmjét és a Mansfeldet. Ma 16 órától a Gárdos Péter rendezte Szamárköhögésre várják a közönséget. A vetítés ingyenes. Pénteken és szombaton is láthatók 56-ra emlékező filmek. J. H. Feldarabolják a végtelent MAKLÁR,ZAGYVASZÁNTÓ Gryllus Dániellel és Lackfi Jánossal találkozhatnak pénteken a községekben. A zenész-író páros zenés műsorával, a „Feldaraboljuk a végtelent” című előadással érkezik. Zagyvaszántó irodalomszerető közönségét 11 órakor látogatják meg a könyvtárban, 17 órától Makiáron várják a vendégeket. Az ingyenes program a Bródy Sándor Könyvtár HEVESTÉKA Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerének szervezésében valósul meg. J. H. Mit tehetnek napjainkban a modernkori rabszolgák? Van bizony az a fájdalom... „Van bizony az a fájdalom, ami elviszi az embert az orvoshoz. Csak ne legyen túl késő.” Ezt vallja többek között az a szakszervezeti vezető is, aki a megalázott munkavállalókat védi, ha a dolgozók ezt kérik tőle. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE „Ha nem tetszik, akkor él lehet menni. Százan jönnek majd a helyedre!” - hangzik a munkaadó kérlelhetetlen mondata számos munkahelyen, amikor a munkavállaló úgy érzi, hgy már nem bírja tovább, és panasszal fordul a főnökhöz. Az okok természetesen ezerfélék lehetnek. Véget nem érő, 12-14 órás műszakok például, esetleg ki nem fizetett túlórák, a megalázó bánásmód, nemkülönben a nevetségesen alacsony bérek, avagy az egyik napról a másikra megvont cafeteria juttatások. A magyar dolgozó ilyenkor megretten és bizony különösen zokszó nélkül tovább robotol, vagy egyszerűen csak felmond és máshol keres magának munkát. Kevés magyar munkásnak, s alkalmazottnak jut eszébe: akár harcolhatna is azért, hogy emberi módon bánjanak vele a munkahelyén, s ha a végletekig kizsákmányolják, akkor netán segítséget is kérhetne. Nemcsak a maga nevében, hanem a többi megalázott sorstársa képviseletében, érdekében is. Lássuk tehát, hogy vajon mit tehetnek napjainkban a modernkori rabszolgák! A kérdés megválaszolására segítségül hívtuk dr. Krasznay Zsófiát, a LIGA Szakszervezet Észak-magyarországi Regionális Irodájának a vezetőjét, aki főleg Nógrád, Heves, Jász-Nagy- kun-Szolnok megye munka- vállalóinak nyújt munkajogi segítséget, ha hozzá fordulnak. A területi alapú érdekvédő szervezet 2013 óta működik megyénkben, s fennállása óta számos munkavállalónak nyújtott már eddig is jogi vagy egyéb segítséget, adott tanácsot. Zsófia azt mondja, a magyar munkavállalóknak meglepően kevés ismeretük van a jogaikról és a lehetőségeikről. Különösen az alacsonyan képzett emberek vannak eléggé kilátástalan helyzetben ilyenkor, azok, akiket a végletekig' kihasználhat a munkaadójuk. A Szakszervezetek érdekvédő tevékenységéről pedig, a tapasztalatok szerint, még ennél is kevesebbet tudnak az érintettek. Az idősebbek valamiféle homályos emlékeket őriznek sör-virslis majálisokról, esetleg hajdani SZOT-üdülőkről, a fiatalabb munkavállalók többségének ugyanakkor fogalma sincs az érdekvédelem szervezetéről, szerepéről. Legalábbis hazai viszonylatban ez állapítható meg. Nyugat-Európá- ban egészen más a helyzet. Ott ugyanis a munkaadók semmiképpen sem tudják megkerülni a szakszervezeteket/amelyek nagy hagyományokkal és komoly, valóságos presztízzsel rendelkeznek. Dr. Krasznay Zsófia meglátása szerint a hazai oktatási rendszer nagy hibája, hogy például ma egy kezdő szakmunkásnak tulajdonképpen fogalma sincs arról, miként kell egy tisztességes önéletrajzot összeállítani, de valójában arról se, hogy mire számítson egy állásinterjún. Arról is kevés az ismeretük, hogyan lehet ma hatékonyan munkához jutni, esetleg a munkaviszonyt úgy megszüntetni, hogy lehetőleg ne a dolgozó húzza a rövi- debbet. Sok embernek halvány gőze sincs arról, hogy mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között... De ez csupán néhány példa, amit az irodavezető felsorol. De mégis, kérdezhetjük, mit tehet manapság az, akinek a munkaügyekben valamilyen segítségre van szüksége?- Nos, ha egy munkahelyen netán saját szakszervezetet szeretnének az ott dolgozók létrehozni, akkor bizony legalább tíz ember együttes akarata kell ehhez, és persze még sok minden más, bürokratikus feltételnek is meg kell még felelni. Ezek közé sorolandó, hogy alapszabályt kell alkotni, azután a szervezetet be kell jegyeztetni, nyilvántartást kell vezetni, rendre éves beszámolót készíteni stb. Ez kétségtelen, hogy kapásból sokakat elriaszt, éppen ezért javaslom, hogy aki ezt fontolgatja, forduljon hozzánk bizalommal. Minden ilyen dologban segítséget nyújtunk. Ha például csak két-három-négy embert ér a munkahelyén valamilyen munkajogi sérelem, ők is alkothatnak tagszervezeti csoportot, akiket mi örömmel képviselünk minden szükséges fórumon. Heves megyében a kéményseprőknek, a hulladék- gazdálkodásban dolgozóknak, a vendéglátásban, valamint a turisztikai ágazatban dolgozóknak is sokat tudtunk segíteni az elmúlt években - említi meg a szakember. Sokszor a munkaadó is tájékozatlan A versenyszférában különösen nagy a nyomásgyakorlás a munkavállalókra. Kollektív szerződés hiányában sok helyen félnek a dolgozók, természetesnek veszik, hogy évek óta nem volt béremelés, nem jár cafeteria-juttatás, sok helyen napi 14-16 órát dolgoznak. pedig ez törvénytelen. Sok helyen az azonos munkakörben dolgozó nők és férfiak között még ma is óriási a bér- különbség. Kevesen tudják, ha egy adott munkahelyen a dolgozók csak 30 százaléka törvényesen sztrájkba kezd, már komoly esélyük van arra, hogy a munkaadójuk végre érdemben tárgyaljon velük. Természetesen nem a sztrájk az első lépés, amit a dolgozók megtehetnek. Hogy mégis mi? Keressék bátran a regionális referenst: dr. Krasznay Zsófia LIGA Regionális referens, Iroda címe: 3300 Eger, Katona István 7-9.11/1., E-mail-cím: krasznay.zsofia@liganet.hu, Mobil: 70/450-2951. GYÖNGYÖS Koszoruzasi ünnepséget tartott a Vármegyeházán, a 12. Nádor Huszárezred emléktáblájánál a Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület szerdán. - Gyöngyösön 1800. október 23-án alakult meg a Huszárezred - nyilatkozta Mihalik József, az egyesület igazgatója. - A városban ekkor kezdődött a katonák állomásoztatása, ami 1991. október 10-ig tartott. Egyesületünk 2000 óta minden évben megemlékezik az alakulatról. Mivel 1991 óta a környéken nincs katonaalakulat, mi, volt katonák szeretnénk megőrizni a városban a honvédség emlékét. M. A. HÍREK Költészet és zene egymással összhangban Irodalmi est a Líceumban EGER Az Egri Főegyházmegye és a Szent István Rádió és Televízió szervezésében zenés irodalmi estet tartottak szerdán a Líceum kápolnájában a Magyar Katolikus Kulturális Hetek keretében. „A szeretet csodái magyar költők képeiben” címmel Ady Endre, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Reviczky Gyula és Weöres Sándor műveit muzsikával Simor- jay Emese színművész, Révász Ági zeneszerző, Esenczki Orsolya (ének), Fekete Jácint (fuvola), Gyula Márk (ütőhangszerek) és Havriska Balázs (hegedű) adta elő. A fővédnök dr. Temyák Csaba egri érsek volt, köszöntőt mondott Bérczessy András, a rádió és tv igazgatója. V. M. Fellépett a műsorban Simorjay Emese (jobbra) és Révász Ági is Mielőbb korrekcióra szorul a jelzőrendszer Egyeztetés a védelemről HEVES MEGYE Ezután Mentusz- né dr. Terék Irén, a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály vezetője Az egészségügyi szolgáltatók szerepe a gyermek- védelmi jelzőrendszer működésében címmel tartott tájékoztatót. Hangsúlyozta, a jogi szabályozás megfelel az európai normáknak, de a gyakorlati alkalmazás során felmerült hiányosságokat meg kell szüntetni, a területen dolgozó szakembereknek szorosabban kell együttműködniük. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a jelző- rendszer tagjai (védőnők, családgondozók, gyermekorvosok, pedagógusok, rendőrség) tisztázzák az alapfogalmakat, s ugyanazt értsék egy-egy fogalom alatt. Ha szükséges, rendszeres esetmegbeszéléseken egyeztessenek arról, mit jelent a például gyermekbántalmazás, a súlyos veszélyeztetés. A családgondozók, egészségügyben dolgozók kötelesek jelezni a gyámhatóságnak, ha bántalmazás jeleit észlelik. Ennek elmulasztása szankciókkal jár. A gyermekvédelemben dolgozók munkáját szakmai protokollok és folyamatábrák is megkönnyítik, amelyek segítenek eligazodni a jelző- rendszer szereplői között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a gyermekvédelem feladata a tragédiák megelőzése, hanem valamennyi állampolgár erkölcsi kötelessége is jelezni, ha a környezetében gyermekbántalmazásra utaló jelet tapasztal. Ezt névtelenül is megteheti bárki a gyámhatóságnál. Dr. Molnár Márta megyei tiszti főorvos a május 12-i gyöngyösi tragédia tanulságait, az azt követő teendőket foglalta össze, Viziné Kovács Klára megyei vezető védőnő a területi védőnők gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról számolt be, különös tekintettel a védőnői ellátás elutasítására. A szakmai nappal párhuzamosan Horváth László országgyűlési képviselő interpellált a témában a Parlamentben., B. K.
