Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
;Ö6GYH^ UHU EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK www.eger.cgyhazmegye.hu info@cger.eg>7hazmeg>7e.Eiu ' Vll. évfolyam, 10. szám október OKTÓBER ÜZENETE „Vigyázzatok, tartsatok ki állhatatosan a hitben, viselkedjetek bátran, legyetek erősek” (lKor 16,13). „Szolgálj az oltárnál és otthon!” EGER Az immár több esztendős hagyománnyal bíró Egyházmegyei ministráns találkozót 2016. október 1-jén, szombaton tartják az egri bazilikában. A találkozó meghívott vendége Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke. A találkozó mottója: „Szolgálj az oltárnál és otthon!” Katolikus Társadalmi Napok BUDAPEST Negyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Katolikus Társadalmi Napok programot, amelynek kiemelt célja a Katolikus Egyház tanításának bemutatása kerekasztal-beszélge- tések, előadások, koncertek, játékok keretében. A központi megnyitót szeptember 16-án tartották a fővárosban, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, köztük a rendezvény házigazdája, Székely János püspök, a szerzetesrendek elöljárói, az egyházi intézmények és az állami szervek képviselői jelenlétében. Erdő Péter bíboros, a rendezvénysorozat egyházi fővédnöke beszédében elmondta: a II. Vatikáni Zsinat a világi hívők sajátos feladatának nevezi, hogy a kultúra, a társadalom, a politika, a gazdaság, a tudomány és a művészetek világát Krisztus örömhíre alapján formálják. Az ünnepi szentmisét Bosák Nándor nyugalmazott püspök mutatta be Fájdalmas Anya búcsú Egerben EGER Szeptember 16-a és 18-a között tartották a nagy múltú Fájdalmas Anya búcsút Egerben. A fő téma az irgalmasság erényeinek elmélyítése volt. Az ünnepet záró szabadtéri szentmisét Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke mutatta be. Szentbeszédében a különböző Mária-ábrázo- lásokat vetette össze, különösen kitérve a kereszthalált, halt Jézust ölében tartó piéta motívumára. Mária nem hagyja el fiát, vele marad a végsőkig, hűséges marad hozzá és ez az, amit tanítani akar számunkra - mutatott rá Bosák püspök. Mint elmondta a fájdalom és az ünneplés között tapasztalható némi ellentmondás, hiszen az ünnep az öröm kifejezésének egyik lehetősége. Számunkra azonban a Fájdalmas Anya ünneplése nem valami szomorú, reménytelen alkalom. Mária szenvedésén és helytállásán keresztül megérezzük, hogy hol van ebben az életben a szabadulás a bajtól és a szenvedéstől. Fontos, hogy a Máriához mondott imáinkban azt kérjük, hogy a mi életünk is Krisztus felé tartson. Federics Róbert Egerben ülésezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szeptember 6-án és 7-én Egerben tartotta rendes őszi ülését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A program részeként szentelték fel a megújult Érseki Palota kápolnáját. Szeptember 7-én, a szentmise elején, a házigazda Ternyák Csaba egri érsek elmondta: a kápolnát napra pontosan 250 évvel ezelőtt szentelte fel Eszterházy Károly püspök. Hozzátette: amikor korábban felvetődött, hogy a testület kihelyezett ülést tart majd, magától értetődött, hogy erre az időpontra szervezik. EGER A főpásztor elmondta még: a múlt rendszerben, amikor az állami borgazdaság működött az épületben, a helyiséget bútorraktárnak használták, s csak néhány évvel ezelőtt szűnt meg ez a helyzet: a két szint magasságú kápolna az épületszárny felújítási programja keretében kaphatta vissza régi 'fényét, melyet az üvegablakok, az oratórium barokk és rokokó faragásai tesznek különlegessé. Ternyák Csaba kiemelte: különösen nagy öröm, hogy jeles személyiségek, a főpásztorok és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius is jelen van az eseményen, aki által tulajdonképpen a Szentatya, Ferenc pápa is jelen van. Erdő Péter bíboros szentbeszédében úgy fogalmazott: belebor- zongunk Isten valóságának távlatába, és elbűvöl minket hívogató szeretete. Ilyen találkozás színhelye a templom, az imádság és az imádás háza. Ezért igyekezett a hívő ember mindig a legszebbet, a legértékesebbet alkotni, amikor templomot épített. Manapság van, aki szinte luxusnak érzi á hajdani barokk püspöki házi kápolnák díszes kivitelezését. Pedig ez a szépség nem Ternyák Csaba egri érsek elmondta: a Püspöki Palota kápolnáját 250 évvel ezelőtt szentelte fel Eszterházy Károly Gondviselésnek, amely annyi évtized után lehetővé tette a látható szépség újjászületését. Kérjük Isten áldását érsek atya és mindnyájunk szolgálatára, hogy az újjászületés az emberek lelkében is megtörténjen és átjárja a körülöttünk élő világot. A szentbeszédet követően a bíboros felszentelte a kápolnát és az oltárt. A szertartás után az aranymi- sés Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius hálát adott Istennek a kapott kegyelmekért, s elmondta: az Irgalmasság Rendkívüli Szent Évében különös jelentősége van egy ilyen eseménynek: A szentszéki diplomata ezután Ferenc pápától aranymiséje alkalmából kapott leveléből idézett a jelenlévőknek, melyben a Szentatya a szolgálat jelentőségéről szólt. , A szentmise után Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius aranymisés áldást adott a jelenlévőknek. Bérczessy András pusztán az emberi szemet gyönyörködteti, hanem hódolat Isten előtt, aki ura és gazdája az egész világmindenségnek. Ezért olyan nagy öröm, hogy az egri érseki palota kápolnája ilyen gyönyörűen megújult. Ezért mondunk köszönetét a A szentmisén Erdő Péter bíboros mondott szentbeszédet Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius aranymisés áldást adott JEGYZET A fenomenológiai meghatározás szerint a protestáns egyházak az „ige .egyházai”, a Katolikus Egyház pedig a „szentségek egyháza”. El kell ismernünk, hogy a reformációt követő évszázadokban a keresztény életnek és lelkiségnek két, teljesen eltérő típusa alakult ki. Az evangélikusok és a reformátusok Isten szavának tulajdonítanak nagyobb szerepet a keresztény életben, míg a katolikusok jobban hangsúlyozták a szentségek szükségességét a hívő ember életében. AII. Vatikáni zsinat óta már nem érvényes ez a sokat emlegetett szem- beállítás. A teológia és az Egyház liturgiája azt tanítja, hogy a feltámadt és megdicsőült Krisztus az Egyházban az igehirdetés és a szentségek által folytatja megváltó és üdvözítő tevékenységét. A zsinat után fokozatosan megváltozott a szemléletmódunk Tanítása nyomán egyre jobban hangsúlyozzuk, hogy Isten igéje nemcsak tanít bennünket, a Biblia nem úgy tekintendő minta kinyilatkoztatott igazságok tárháza, hanem az olvasott vagy hirdetett ige Isten kegyelmi működésének egyik formája. Nemcsak a szentségek, hanem az Isten szavának a hatékonyságáról is lehet és kell is beszélnünk. Az Isten szava eleven, áthatol a lelkeken és élesebb minden kétélű kardnál (vő. Zsid 4,12). Az ember bensejéig hatol és ott elhatározásokat fakaszt. Ahol hívő lélekkel fogadják „meg tudja menteni a lelkeket” (Jak 1,21-23). A megdicsőült Krisztus a liturgiában az ige és az Eucharisztia által egyformán erősíteni és táplálni akarja övéit: „a szent liturgiában egyaránt veszi és nyújtja híveinek az élet kenyerét mind Isten igéjének, mint az Úr testének asztaláról” (DV 21). Már az egyházatyák írásaiban is találkozunk a „két asztal elvével”. Szent Paulinus (431) tanúsága szerint az ő korában még elterjedt szokás volt a két részre osztott tabernákulum. Egyikben azEu- charisztiát, másikban a Bibliát őrizték. Ezzel akarták jelezni, hogy Krisztus igéje által is jelen van az ő Egyházában. AII. Vatikáni zsinat óhaja az volt, hogy „Isten igéjének asztala a hívők számára minél gazdagabban legyen megterítve” (SC 51). Ez a magyarázata annak, hogy a vasárnapi szentmiséken három szentírási szakaszt is meghallgatunk. A legutolsó egyetemes zsinat azt is hangsúlyozza, hogy á szentmisének ugyan két része van, de mégis oszthatatlan egész: a részek „olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy egyetlen istentiszteleti cselekményt” képeznek (SC 56). Benső, lényegi kapcsolat van Isten igéje és az Eucharisztia között. „Ezért állandóan szem előtt kell tartani, hogy Istennek az Egyház által a liturgiában olvasott és hirdetett Igéje a vele egytermé- szetű céljához, azEucharisz- tiához vezet” (XVI. Benedek, Sacramentum Caritatis, 44.p). Az igeliturgia megvilágítja az Eucharisztiát, hozzásegít a szentmisén ünnepelt misztérium mélységeinek megismeréséhezés megértéséhez. M ár az Apostolok Cselekedeteinek könyvéből is látjuk, hogy az apostolok az igehirdetést és a szentségkiszolgáltatást mindig egybekapcsolták. A pünkösdi igehirdetés utáni kérdésre: „mit tegyünk hát testvérek?" Péter apostol a ke- resztség, ill. a Szentlélek befogadására szólítja fel a hallgatót. Az etióp udvarnok megtérése és megkeresztelkedése, Péter apostol Kornéliusz házában tanúsított magatartása, Ananiás eljárása Saul megtérése után mindmind arra utalnak, hogy az egyház életében az Isten igéje és a szentségek elválaszthatatlanul összetartoznak. Dolhai Lajos Két asztalról
