Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-05 / 208. szám
0 ZÖLDÖVEZET 2016. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ Már öregek voltak, korhadtak, pótolják őket EGER Az idei esztendő meghozta a megyeszékhely meghatározó sportlétesítményének, a Szentmarjay-stadionnak is a régóta várt fejlesztés, megújítás lehetőségét. Pályázati pénzekből a létesítményben rekor- tan borítású futópályát alakítanak ki, illetőleg a centerpályát is teljes egészében felújítják. Amint a munkálatok megkezdődtek, azt tapasztalhatták az arra járók, hogy a sportpálya területén lévő nyárfákat kivágják. Olvasóink azt kérdezték, lehet-e tudni arról, hogy mi lett a sorsa a kivágott fáknak, illetőleg a törvényi előírásoknak megfelelően valóban pótolja-e a kivitelezés megrendelője a zöld növényzetet itt vagy valahol máshol a városban. Megkeresésünkre Zentai László, az önkormányzat médiareferense emlékeztetett Mártonná Adler Ildikó sajtótájékoztatón tett ígéretére. Az alpolgármester asszony arról beszélt, hogy az eltávolított fák túlnyomó többsége életveszélyesen korhadt volt. A pótlásukról természetesen gondoskodnak a város más, az önkormányzati képviselőkkel egyeztetett területein, de a sportlétesítményben sem marad el a „fásítás”. Zentai László válaszában azt is közölte, Habis László polgármester kérte a hivatali szakirodától, hogy készüljön egy fásítási program, vizsgálják meg, hogy a városban mely részekre, milyen fajtájú fát lehet és érdemes elhelyezni.- Ennek a kialakítása folyamatban van, terveink szerint az ősszel elkezdődnek az ültetések, s erről természetesen időben beszámolunk a sajtónak - fogalmazott a médiareferens. Megkerestük a városi sportiskola igazgatóját, Kovács Gézát is, aki lapunknak megerősítette: rendkívüli mértékben betegek voltak már a nyárfák, amelyek szöszölő virágzására is sok panasz érkezett a közeli intézményekből, az „ötös” iskolából és a vízműtől főként. A szakemberek, akik megvizsgálták a kivágott nyárfákat, úgy nyilatkoztak, hogy már vagy húsz éve el kellett volna ezeket távolítani. Az üreges, korhadt nyárfákat mindezek ellenére a vágást végző cég valós értéken megvásárolta. S. S. Már szűkebb hazánkban is szinte mindenhol lehetőség van a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezzel azonban sokan nem, vagy helytelenül élnek. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu HEVES MEGYE A városok központjaiban felgyülemlett hulladékra panaszkodnak azok az olvasóink, akik a közelmúltban számos, szerkesztőségünknek küldött levélben fogalmazták meg kifogásaikat. Utánajártunk, hogyan orvosolhatók a gobdok. Egy gyöngyösi olvasónk arról írt: kíváncsi lenne arra, hogy a gyöngyösi közterületek, parkok, azok padjai miért üzemelnek - láthatóan minden komolyabb következmény nélkül - szemétlerakóként.- Egyetlen használható pad nem volt a Barátok téren az oda köpködött szoty imagtól és eldobált csikkektől - számolt be tapasztalatáról. - Ennyi szemét nem tíz perc alatt gyűlt össze, hanem hosszú órák alatt. Miért nem ér tetten egyetlen szabálysértőt sem a városrendészet? Mint adófizető állampolgárnak, nagy örömömre szolgálna, ha városrendészeink a jelvényen, az egyenruhán és a napszemüvegen kívül komoly hivatástudattal, világos elmével és erős akarattal is fel lennének vértezve, s akkor a mindenki előtt egyértelmű szabálytalanságokat meg tudnák akadályozni. Egyelőre úgy néz ki a dolog, hogy a rendészek szemét, nem zavarja a szemét. A Hírlap megkereste Hiesz György polgármestert, aki úgy nyilatkozott: a Barátok terén a közelben üzemelő szórakozóhelyek zárórája után valóban gyakrabban fordul elő, hogy italos üvegek, cigarettacsikkek és egyéb szemét jelenik meg a padok környékén.- Ezen a területen, éppen a nagy forgalom és az intenzívebb igénybevétel miatt, az ön- kormányzat napi takarítást rendelt meg - nyilatkozta Hiesz György. - A közterület-felügyelőink 24 órás szolgálatot látnak el, de természetesen nem állhatnak ott minden pad mellett, s nem tudnak minden egyes bejelentésre azonnal reagálni. Az, hogy a környezetünket' sikerűbe tisztán tartanunk, az ön- kormányzat minden igyekezete mellett is leginkább a város lakóinak viselkedésén múlik. A mátraaljai város vezetője ígéretet tett arra, hogy meg fogja vizsgálni a konkrét esetet. Panasz a megyeszékhelyről is érkezik bőven. Egri olvasóinkat a helyi szelektív hulladékgyűjtők - egyebek között a Szarvas Gábor utcában, a Wig- ner lenő Műszaki Informatikai Középiskola és Kollégium előtt lévők - állapota aggasztja, s a gyűjtők körül elhelyezkedő szemét mennyisége.- Egyik nap délután kiürítették a szelektív hulladékgyűjtőket a Wigner előtt - közölte egri olvasónk. - Másnap reggel a tároló körülbelül kétméteres körzete ismét tele volt szeméttel. Volt, aki beledobálta a dobozokat a tárolóba - láttam -, tehát nem volt tele. Úgy gondolom, nem a városgondozás a hibás - hacsak azért nem, mert Házhoz menő szelektív gyűjtés A háztartásoknál keletkező hulladék több mint 20 százaléka csomagolási hulladék, ami újrahasznosítható. így a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén is bevezették a házhoz menő szelektív gyűjtést. A lakosságnak kiosztott zsákokban és gyűjtőedényekben a csomagolási papír-, fém- és műanyaghulladékot gyűjtik be. a? üveghulladékok leadására a hulladékgyűjtő szigetekiiéi, á hulladékudvarokban van mód. A szelektív gyűjtésbe bevonhatók nem csupán a családi házas, s a társasházi övezetek, hanem a városias beépítésű területek is. A járművek előre rögzített járattervek alapján gyűjtik a szelektív hulladékot, hasonlóan a kommunális hulladékok elszállításához. nem állít őrt 24 órában a szigetek elé. Az „emberekben” kellene keresi a hibát, akik illegálisan rakják le a szemetet. A Hírlap érdeklődött a Városgondozás Eger Kft.-nél, kérdezve, mi a véleményük erről a folyamatosan felvetődő problémáról, mit tudnak tenni ellene, s mire kellene odafigyelnie a lakosságnak. Többszöri egyeztetés után azonban a társaságtól lapzártánkig nem érkezett válasz. Illegális lerakók többfelé vannak A Hírlap februárban számolt be arról, hogy illegális hulladéklerakóra bukkantak az egri Esz- terházy Károly Egyetem Leányka úti épülete mögött. Elhasznált autógumik, alkatrészek sora, háztartási hulladék borította a területet. Korábban beszámoltunk Jakab Zoltán, a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetőjének véleményéről azokról, akik a használaton kívüli tárgyak, a szemét elhelyezésének ilyen formáját választják. Hangsúlyozta: elítélendő ez a magatartás. Tapasztalatai szerint az illegális lerakóhelyek, ha hosz- szabb ideig nem távolítják el onnan a hulladékot, csak még többet vonzzanak magukhoz. Igen gyakran már a szelektív gyűjtők környékét is az egyéb hulladék lerakására használják. A város igyekszik felhívni a lakosok figyelmét arra, hogy kerüljék el ezeket a módszereket. Pókásznapot tartanak FELSŐTÁRKÁNl Pókászprogra- mot tart Dudás György szakmai vezetésével a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szeptember 11-én, vasárnap 10 órától a felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontban. Szakmai előadással várják az érdeklődőket akik számos információt és érdekességet hallhatnak a pókok életéről. Ezután barát-réti terepi foglalkozás során mindenki találkozhat ennek a különös állatcsoportnak a ritka képviselőivel. M. A. Önkénteseket keresnek Újra önkéntesek jelentkezését várják a madarak áramütésével kapcsolatos országos felmérésekhez. Ez már a tizenkettedik ilyen akció, amit most is a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervez. Az adatok feldolgozását az MME Monitoring Központja végzi. Az elmúlt években több mint 62 ezer oszlopot ellenőriztek, s alattuk ötezernél több madár maradványait találták meg. A felmérés nagyban segíti a gond megoldását. A további részletekről a www.ma- darszamlalok.mme.hu oldalon tájékozódhatnak. M. A. Kevesebb most a madár HEVES MEGYE Befejeződött a költési szezon, ezért látni mostanában kevesebb madarat, így volt ez már augusztusban is - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a honlapján. Az egyesülethez ugyanis több aggódó lakossági bejelentés is érkezett az elmúlt napokban, hogy feltűnően kevesebb madarat látnak az eddig megszokotthoz képest. Ennek hátterében azonban nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. A madarak vonulásáról további részleteket a www.mme.hu oldalon olvashatnak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság eloszlatja azokat a tévhiteket, amelyek az állatról terjednek Legalább ötvenen vadászhattak denevérre HEVES MEGYE Denevérre - a 2016-os év emlősére - „vadászhattak” a lakosok augusztus 27-én, szombaton a felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontban. A Vadonleső Központ által kezdeményezett Év Emlőse országos rendezvénysorozat idén összekapcsolódott a Fel- sőtárkányban már hagyományosnak mondható Denevérek Éjszakájával, amelyet a Nemzetközi Denevéréj alkalmából szervez meg minden év augusztusában a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Mindkét kezdeményezés elsődleges célja az, hogy az emberekkel - különös tekintettel a gyerekekre - megismertessék ezt a méltatlanul mellőzött, eléggé félreismert, ám rendkívül hasznos és érdekes emlőscsoportot. Legalább ötvenen vettek részt idén a denevérek éjszakáján, ahol vetítettképes előadással, detektorozással, éjjellátó segítségével, továbbá denevérfogással igyekezett az igazgatóság eloszlatni azokat a tévhiteket, amelyek a repülő emlősökről terjednek. A kisebbeket kézműves foglalkozással, játékokkal és denevér origami készítésével is meglepték. A vendégek napnyugta után egy érdekes és ritka csillagászati jelenséget is megfigyelhettek, amelyről részletesen a www.bnpi.hu oldalon olvashatnak. Az est során A denevérek szociális lények, segítenek bajba jutott társukon háló segítségével sikerült fogni több denevérfajt is, amelyeket közelről megfigyelhettek a gyerekek, illetve a bátrabbak kézből el is engedhették őket. A Hírlap idei májusi számában is foglalkozott már a denevérekkel, s akkor Gombkötő Péter zoológiái szakreferens úgy nyilatkozott: ezek az állatok olykor a lakásokban, lépcsőházakban, s áruházakban is megjelenhetnek.- Azért mennek a lakásba, mert élelmet, búvóhelyet keresnek - mondta Gombkötő Péter. - Előfordul, hogy a denevérek a különböző panelházak réseiben húzódnak meg, s a lépcsőházakba is berepülnek. Amikor az állat rájön, hogy nem tud kijutni, segélykiáltást hallat. Mivel szociális lények, a többiek mennek „segíteni” társuknak. Előfordul, hogy egy lépcsőház felső szintjén 50 vagy több 100 denevér is összegyűlik. A leggyakoribb városokban is előforduló fajok a korai denevér, a közönséges törpedenevér, s a közönséges kései denevér, amelyek védett fajnak számítanak, ezért természetvédelmi értékük 25 ezer forintnak felel meg. Gyakori továbbá a szürke hosszúfülű denevér, ami szintén védett, a természetvédelmi értéke pedig meghaladja az 50 ezer forintot - egészítette ki Gombkötő Péter. M. A. roHBndoki Jó lenne, ha mindenki az egyrejl több helyen található szelektív gyűj-K m töket használná úgy, hogy beledob- ^ ia a szemetét
