Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-20 / 221. szám

0 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016. SZEPTEMBER 20., KEDD Megyei ipar: a kevesebb munkanap se hátráltatott A tavalyi kettő- helyett idén háromtonnásak a termésátlagok E7 HEVES MEGYE Idén júliusában az ipari termelés 4,7 százalék­kal elmaradt az egy évvel ko­rábbitól Magyarországon - kö­zölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mivel azonban júliusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly, így lényegében szinten ma­radt az ipari cégek kibocsátá­sa. A termelés 2016 első hét hó­napjában 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ipari export öt százalék­kal elmaradt az egy esztendővel korábbitól. A feldolgozóipari ex­portértékesítés több mint felét adó két alág közül a csaknem 40 százalékot képviselő jármű- gyártás kivitele 6,1 százalékkal csökkent. A másik meghatáro­zó alág, a feldolgozóipari export közel egyhetedét kitevő számí­tógép, elektronikai, optikai ter­mék gyártásának külpiaci el­adásai 3,4 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal visszaesett, ezen belül a feldolgozóiparé 4,4 szá­zalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest. Heves megye cégei az át­lagnál jobban teljesítettek az idén nyár közepén. A kevesebb munkanap ellenére is 4,6 szá­zalékos növekedésről számol­tak be, 91,3 milliárd forintról 93 milliárdra növelve a terme­lésüket. Az első héthavi növek­mény 5,8 százalékos volt. A régiós cégek teljesítménye a munkanapok miatt muta­tott 2,4 százalékos növekedést, egyébként 308 milliárd helyett 301 milliárd forint értékben ál­lítottak elő termékeket. Az első héthavi gyarapodás hét száza­lék körüli. T. B. Az átlagnál jobbak a megye cégei A napraforgó jelentős gaz­dasági súllyal bír szűkebb hazánkban. A becslések szerint több termés kerülhet a tárolókba, mint tavaly. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Másfél héttel ez­előtt Heves megyében is meg­kezdődött a napraforgó beta­HEVES MEGYE Az idén május elejétől július végéig tartó kör­ben összességében 251 föld­területen szeretett volna ár­veréssel túladni a magyar ál­lam, ezeknek az eredményét augusztus végén hozta nyilvá­nosságra a Nemzeti Földalap­kezelő Szervezet. Igaz ugyan­akkor, hogy az eredeti kiírások még majdnem 300 földrészlet­ről és nagyjából 3600 hektár­ról szóltak, több árverést vi­szont visszavontak. A meghirdetett és licitre bo­csátott földek közül végül 34 ingatlant tudtak értékesíteni, az eladott földek összterülete karítása - tájékoztatta lapun­kat Jakab Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara He­ves megyei igazgatója. A növény jelentős gazdasá­gi súllyal bír megyénkben, hi­szen az őszi búza után a má­sodik legnagyobb vetésterü­leten, közel harmincezer hek­táron termesztik a naprafor­gót a gazdálkodók. Az eddig le­vágott megyebeli területről a pedig 518 hektár volt. Az álla­mi földek eladásából 4,4 milli­árd forintot reméltek befolyni a költségvetésbe, ebből 555 mil­lió realizálódott. A magángazdára lelt te­rületek közül nyolcnak nem volt korábban bérlője, a többi­nek viszont igen, esetenként idén lejáró bérleti szerződés­sel. Ezek között volt olyan föld, amelyet a jelenlegi bérlője vett meg - akár úgy is, hogy koráb­ban a gazdasági társaságán ke­resztül vette bérbe a termőföl­det, most viszont magánsze­mélyként lesz a tulajdonosa. Érdemi licit tulajdonképpen várakozásoknak megfelelően jó közepes termésátlagokkal, hektáronként valamivel há­rom tonna feletti eredmények­kel került a magtárakba a ter­més. Az igazgató megjegyezte továbbá, hogy az átvételi árak­ban az előző évihez képest saj­nos 10-15 százalékos csökke­nés tapasztalható, meglehető­sen rontva a növény jövedel­mezőségét. három alkalommal fordult elő, egy lejáró bérleti szerződésű bodonyi földért a kikiáltási ár­nál 700 ezer forinttal adott töb­bet Halas János, míg egy kará- csondi földdarabért egy licit­lépcsőt (200 ezer forintot) kel­lett ugrani, a vásárlási jogot így Benedek László nyerte el. A legnagyobb verseny Sarudon volt, ahol 14,2 millióért hirdet­tek meg 21 hektáros szántót, de végül 20 millióért vihet­te a bérlő cég egyik tulajdono­sa. Előfordult, hogy az árveré­sek utolsó napjára csak egyet­len földet hirdettek még, míg máskor száz tétel is kalapács A következő időszak fontos feladatát jelenti majd a kukori­ca betakarítása is, a növény ve­tésterülete megyénkben meg­haladja a tizenkétezer hektárt. A kukorica nedvességtartalma most még nem teszi lehetővé az aratást, a magas szárítási költ­ségek miatt a gazdák kivárják, hogy a növény optimális ned­vességtartalom mellett legyen betakarítható. alá került. Arra az egy földre egyébként volt is vevő, kikiál­tási áron. A tavaszi-nyári földárverése­ken a nagyrédei Benedek csa­lád nyerte el a legtöbb föld vá­sárlási jogát, kilenc ingatlan­hoz, 277,6 hektárhoz juthat­tak hozzá 364 millió forintért, ezek bérlői is ők voltak koráb­ban és kertészeti beruházáso­kat is hajtottak végre. Két-két ingatlant, mégpedig szántó­kat, legelőket vásárolhatott meg Ambruzs Lajos (34,3 hek­tár), Bocsi Csaba (13,5 hektár), illetve Buda Norbert (22,5 hek­tár) és Halas János (9,8 hektár). Ugyancsak jelentős kam­pányfeladat a kövtkezőkben az őszi árpa, valamint az őszi búza vetése, illetve az azt meg­előző talaj-előkészítési mun­kák elvégzése. A tervek sze­rint őszi árpából több mint tíz­ezer, őszi búzából pedig közel ötvenezer hektáron tervezik a gazdák a vetési munkák elvég­zését, közölte a Hírlappal Jakab Tamás. Az árverési nyertesek között vannak, akik a megelőző kö­rökben vásároltak már állami földterületeket. A sok esetben menet közben változó, emiatt kissé követhe­tetlen kiírások szerint végül 4360 hektárnyi földet sikerült elárvereznie az államnak a megyében, ebből 4,29 milliárd forint a bevétele. Sok olyan in­gatlan is volt, amelyeket ugyan meghirdettek, de több körben sem talált gazdára - mert év­tizedekig olcsón bérelheti va­laki -, így állami kézben ma­rad. Ezek mérete két-három- ezer hektár lehet. T. B. Harmincnégy ingatlanra akadt vevő a Heves megyei földárverések utolsó köreiben Félezer hektárnyit adott el az állam Ablak és desszert is a legjobbak között 2016-ban Nagydíj a Stühmemek is HEVES MEGYE Két megyénkbeli vállalkozás is elnyerte az idén a Magyar Termék Nagydíjat. Szeptember elején összesen hatvan hazai cég 66 terméke érdemelte ki a 19. Magyar Ter­mék Nagydíj Pályázat kitünte­téseit, a tanúsított minőség „út­levelét” a Magyar Gazdaság Ün­nepén. Idén a kulturális esemé­nyek, az innovatív szemlélet, a kreatív megoldások és a minő­ség volt a pályázat fókuszában. A megyei vállalatok közül a Marshall Ablakgyár Kft. a Mars­hall M-AX Kubus energiatakaré­kos ablakaival, a csokoládégyár­tással foglalkozó Stühmer Kft. pedig a Szilvás Betyár desszert­jével nyerte el a kitüntetést. T. B. A Stühmer nagydíjas Szilvás Betyár desszertje Augusztusig hárman is meghaltak a megyében Több a munkabaleset HEVES MEGYE Drasztikusan megugrott a bejelentett mun­kabalesetek száma az idei má­sodik negyedévben, derül ki a Nemzetgazdasági Minisztéri­um Munkafelügyeleti Főosz­tálya által készített összesítés­ből. A statisztika a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyve­ket tartalmazza, így kevés el­térés lehet a balesetek pontos számához képest, s előfordul­hat az is, hogy nem jelentették az eseményt. Az adatok szerint idén ápri­lis és június között 212 olyan munkabalesetről érkezett jegyzőkönyv a hatóságokhoz, amelyek megyei munkáltatót, munkavállalót érintettek. Ket­tő volt halálos, további kettő súlyos, egy pedig csonkulásos. Mindez jóval magasabb, akár az első negyedévinél, akár a tavalyi második negyedévinél. Idén január és március között 115 munkabalesetről érkezett hír, s ezek közül egy volt halá­los, egy súlyos. Tavaly tavasz- szal, illetve kora nyáron ennél is kevesebb, 86 munkahelyi baleset történt, közülük egyik sem volt súlyos vagy halálos, s csak egy járt csonkulással. A sokéves félévi átlag 250- 270 körüli eset szokott len­ni Hevesben, s bár tavasszal több esemény van, mint télen, a mostani adat kiugró. A ko­rábbi esztendők javuló statisz­tikái tavaly már romlottak, ak­kor halálos balesetben is rosz- szul álltunk, egész évben né­gyen haltak meg munkahelyü­kön, vagy utazás közben, míg idén már három áldozat ügyé­ben jártak el a hatóságok. Az országos adatok is drasz­tikus romlásról tanúskodnak, tavalyhoz képest negyedével több, tízezer embert ért baj a munkahelyén (2008-ban volt utoljára ennyi a számuk), har- minchatan pedig meg is hal­tak, másfélszer annyian, mint tavaly az első fél évben. Utol­jára 2014 első felében történt ennyi tragédia, de szerencsére sokkal kevesebb történik, mint 2011 előtt. T.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom