Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-15 / 217. szám

g KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 2016. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Kis pofonok a kicsiknek; baracklopás a fáról Vádemelés elhalasztva Megtörténhet, hogy a baracktolvajnak is bíróság elé kell állnia. Főleg, hogy nem előírt módon viselkedett a próbaidő alatt. Képünk illusztráció KÉKHÍREK Határvadász toborzás HEVES MEGYE Továbbra is várják a Járőrtárs beosztás iránt érdeklődőket a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság toborzócsoportjának tag­jai minden nagyobb rendez­vényen és szervezett progra­mon, ahol részletes tájékoz­tatást adnak a képzésről és a jelentkezés feltételeiről, a je­lentkezők egységcsomagot is átvehetnek a helyszíneken. A következő időpontok: szep­tember 17-én Poroszló, a Ti- sza-tavi Ökocentrum területe 11 óra és 13 óra között, Be­senyőtelek, a 33-as főút mel­letti lovashajtó pálya 14 óra és 16 között, Eger, a Dobó tér 10 óra és 16 óra között. M. Z. Elismerés a főfelügyelőnek EGER A magyar büntetés-vég­rehajtási szervezet szeptem­ber 9-én tartotta a XXI. Szent Adorján-napi ünnepi állo­mánygyűlését a Belügymi­nisztérium Színháztermében. A rendezvényen kiemelkedő szolgálati tevékenysége elis­meréséül országos parancs­noki dicséretben és aján­dékutalványban részesítet­ték Bajzát Péter bv. törzszász­lóst, a Heves Megyei Bünte­tés-végrehajtási Intézet kör­let-főfelügyelőjét. M. Z. Gyanús fehér por a zsebben EGER Négy férfit igazoltat­tak nemrég az egri vasútál­lomás közelében. Az egyi­kük ruházatában kábítószer­gyanús fehér port találtak a rendőrök, így a négytagú tár­saságot előállították a váro­si rendőrkapitányságra. Közü­lük egy 20 éves egri, egy 25 éves borsodnádasdi és egy 36 éves káli lakosnál jelzett pozitívan a kábítószergyors­teszt. Ellenük végül is kábító­szer birtoklása vétség elköve­tésének gyanúja miatt indult büntetőeljárás az Egri Rend­őrkapitányságon. M. Z. Elhalaszthatja a vádemelést az ügyészség kisebb súlyú bűnügyekben, ha az felté­telezhető, hogy ez az intéz­kedés kedvezően hat majd a gyanúsítottra. Ha a pró­baidő eredményes, akkor a büntetőeljárást a vádható­ság megszünteti. Ellenke­ző esetben bíróság előtt kell felelnie az eljárás alá vont személynek. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu HEVES MEGYE Olykor a bűn­ügy sértettje meglepődve hall­ja, hogy az őt ért jogtalan táma­dás, a javainak ellopása után a nyomozás során felderített tet­tes mégsem kerül bíróság elé. Ennek oka lehet például a vád­elhalasztás jogintézményének alkalmazása.- Az ügyész háromeszten­dei szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel bünte­tendő bűncselekmény miatt a vádemelés helyett - legin­kább a bűncselekmény súlyát, s a rendkívüli enyhítő körül- . ményeket figyelembe véve - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal el­halaszthatja. Mégpedig akkor, ha ennek a gyanúsított jövőbe­ni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető ad szakszerű magyarázatot ezen intézkedés meghozatalá­ra dr. Konkoly Thege László, a Heves Megyei Főügyészség saj­tószóvivője. - Ilyen esetben a vádemelés elhalasztásáról szó­ló határozatában az ügyész el­rendelheti a gyanúsított párt­fogó felügyeletét, a gyanúsítot­tat meghatározott magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesíté­sére kötelezheti. Ha a próba­idő eredményesen telik el, ak­kor az ügyészség megszünteti a büntetőeljárást. A szakember példákat is em­lít. Két esztendeje júniusban Mezőszemerén egy épp csak 14 éves fiú egy helyi portára ment be a kerítést letaposva. Az ott álló barackfáról lelopott egy kiló gyümölcsöt, amit egy cimborájával később meg is ettek. Bár a tolvajlással ez al­kalommal nem okozott nagy kárt, mégis csak bűncselek­ményt követett el a behatolás­sal és ahogy azt tette. Az életkorára, a csekély el­követési értéke tekintettel az Egri Járási Ügyészség egy év­re elhalasztotta vele szemben a vádemelést, s elrendelte a pártfogó felügyeletét is. A fiatalkorú azonban a pró­baidő alatt nem tartotta be a neki előírt magatartási szabá­lyokat, s mivel a próbaidő így eredménytelenül telt el, ellene vádat kellett emelni baracklo­pás miatt. Az ügyészség sza­bálysértési értékre, dolog elle­ni erőszakkal elkövetett lopás vétségével vádolja őt, és azt in­dítványozta, hogy a bíróság al­kalmazzon próbára bocsátás intézkedést vele szemben, va­lamint kobozzon el tőle 300 fo­rintot, amennyivel a gyümölcs- tolvajlás során gazdagodott. Másik ügyben az ugyancsak alig 14 esztendős ifjú ellen azért indult büntetőjogi proce­dúra, mert 2013. szeptember 13-án délután Sarudon, a Kos­suth úton két társával minden ok nélkül, csak szórakozásból rátámadt a járdán csoportban elhaladó gyerekekre. Haver­jaival tenyérre sorban arcon ütötték a náluk kisebbeket. Ez­zel könnyű sérülést okoztak mindannyiuknak, az utcán tartózkodók körében pedig ria­dalmat, félelmet keltettek. A tettük a könnyű testi sér­tés vétségén túl még csoporto­san elkövetett garázdaság bűn­tettének is minősült. Az Egri Járási Ügyészség a körülményekre figyelemmel akkor elhalasztotta a vádeme­lést kettejükkel szemben, akik közül az egyik M. Márk volt, de az ő esetében ez az intézke­dés nem bírt kellő visszatartó erővel. Ellene ugyanis a pró­baidő alatt elkövetett újabb ga­rázdaság miatt Veszprémben vádat emelt az ottani ügyész­ség. Emiatt Egerben most ha­tályon kívül kellett helyezni a vádemelés elhalasztásáról ho­zott korábbi határozatot, így a Sarudon történtek miatt is vád­emelésre került sor vele szem­ben. Az ügyek jelenleg bírósá­gi szakban vannak. JOGI LEXIKON A közösség tagja elleni erőszak GYÖNGYÖSPATA, STRASBOURG Közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt tett feljelentést az a gyöngyöspatai roma szár­mazású nő, akit még 2011 ta­vaszán a saját háza udvara előtt inzultáltak, ostorral és baltával a kézben felé indulva életveszélyesen megfenyeget­ték, gyalázták. Mint szerdai számunkban megírtuk, az el­járást az ügyben a magyar ha­tóságok egy év után megszün­tették. Idén áprilisban a stras- bourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának törvényszéke el­ső fokon, a hölgy panaszának helyt adva, kártérítést ítélt meg neki, amit a magyar ál­lamnak kell kifizetnie, plusz még a perköltséget. Ez a dön­tés most jogerőre emelkedett, miután a bíróság öttagú bírói tanácsa elutasította a magyar fél fellebbezését. A büntető törvényköyv 216. szakasza értelmében ezt a bűncselekményt az követi el, aki valakinek nemzeti, et­nikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes cso­portjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fo­gyatékossága, nemi identitá­sa, szexuális irányultsága mi­att olyan, kihívóan közösség- ellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadal­mat keltsen. Ez bűntett, ami­ért alapesetben 3 évig is rács mögé kerülhet a tettes. A stras- bourgi bíróság álláspontja sze­rint a magyar hatóságok azzal, hogy nem folytattak le alapos nyomozást ebben az ügyben, megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tisztelet­ben tartásáról szóló cikkét is. Nem árt tudni, hogy aki a fentebb leírtak miatt bárkit bántalmaz, valaminek a meg­tételére vagy eltűrésére kény­szerít erőszakkal vagy fenye­getéssel, az 1-5 év szabad­ságvesztéssel büntethető. A szankció kettőtől nyolc évig terjedhet, ha az elkövető a kö­zösség tagja elleni erőszakot fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, cso­portosan vagy bűnszövetség­ben valósítja meg. E bűntény előkészülete vétség, amiért két évet is ülhet a tettes. Sz. Z. Rövidít, tehermentesít e megoldás Bűncselekmények esetén nyo­mozás indul a tényállás fel­derítése, bizonyítása érdeké­ben. Az eredményes nyomozás után az ügyész dönt arról, hogy vádat emel-e az elkövetővel szemben, vagy más - törvény­ben megszabott - útra tere­li az eljárást. Ez lehet közigaz­gatási jellegű közvetítői eljá­rás, ami a jóvátételt szolgálja, illetve sor kerülhet a vádeme­lés elhalasztására is. Utóbbi al­kalmazása lerövidítheti a bün­tetőeljárást, tehermentesít­heti a bíróságokat a nagyobb horderejű ügyek gyorsabb el­bírálása érdekében, ugyanak­kor - általában - megfelelően szolgálja a büntetési célok el­érését is, hogy a terheltet a jö­vőben visszatartsa az újabb bűntény elkövetésétől. Persze akadnak kivételek. ■■V Szinte minden esztendőben az áldozatává válik valaki Mustgázveszély a pincében HEVES MEGYE Az ősz a szü­ret és ezzel együtt a borkészí­tés időszaka, e periódus jel­lemző veszélyforrása a must­gáz. A megyében szerencsé­re ritkán, egy évben 1-2 alka­lommal vonulnak ilyen jellegű esethez a lánglovagok, az utób­bi időben tragédia sem történt - tájékoztatott Antal Erika, me­gyei katasztrófavédelmi szóvi­vő. A megelőzésre azonban so­sem árt felhívni a figyelmet. A mustgáz tulajdonképpen a szőlő levének erjedésekor ke­letkező szén-dioxid. Ez a gáz színtelen, szagtalan, a levegő­nél másfélszer nehezebb, zárt térben a levegőt kiszorítva, a padlótól tölti fel a helyiséget. A A jó megoldás rúdhoz erősített égő gyertyát tartani lábmagasságban szén-dioxid nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pin­céből, oxigénhiányos állapotba kerül, aki mustgázzal teli zárt helyen tartózkodik. A gáz mi­atti oxigénhiány szédülést, ál­mosságot, eszméletvesztést, végül fulladásos halált okoz. A mustgázzal kapcsolatos balesetek a borospincék szel­lőztetésével, szén-dioxid-érzé- kelők telepítésével megelőzhe­tőek. Alkalmazható a közis­mert gyertyás módszer is. Se a gázálarc, se a gázmaszk nem nyújt védelmet az oxigénhi­ányt okozó mustgáz ellen, ezért aki mustgázzal kapcsolatos bal­esetet észlel, azonnal hívja a 112- es segélyhívó számot! M. 2. Adócsalás: hatályon kívül helyezett ítélet EGER Hatályon kívül helyezte az Egri Törvényszék egy már­ciusi ítéletét a Debreceni ítélő­tábla és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. A tényállás szerint egy szlo­vák állampolgár ügyvezető­ként képviselt egy kristálycu­kor, illetve étolaj forgalmazásá­val foglalkozó gazdasági társa­ságot 2011-ben. Az árut részben Szlovákiában és Csehország­ban szerezte be. A vádindítvány szerint a vádlott 2011 júliusa és decembere között rendsze­res haszonszerzésre törekedve 372,3 millió forinttal csökken­tette jogosulatlanul a költségve­tés áfabevételét. Megkísérelt jo­gosulatlanul visszaigényelni 33 millió forint áfát. A pénzt azon­ban nem kapta meg, mivel adó- ellenőrzési eljárás indult a cég­gel szemben. Az Egri Törvény­szék M. T. vádlottat 4 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, az ügy­ben érintett céggel szemben kö­zel 25 millió forint vagyonel­kobzást rendelt el. Az ítélőtábla közölte: a hatá­lyon kívül helyezés oka a meg­alapozatlanság, mert az elsőfo­kú bíróság nem tett meg min­den intézkedést a vádlott azo­nosságának megállapítására, s azzal kapcsolatban, hogy va­lóban a bizonyítási anyagban megjelölt szlovák állampolgár követte-e el a vád tárgyává tett bűncselekményt. M. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom