Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-05 / 183. szám
4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2016. AUGUSZTUS 5., PENTEK Már lovas polgárőrök is járőröznek a határban Összegyűltek a kitelepített családok és befogadóik leszármazottai Kevesen ismerik a sorsukat E SERCSEHI Űj vezetőséget választott az Egercsehi Polgárőr Egyesület. Gál István lemondása után Miklósné Kovács Szilvia lett a szervezet elnöke. Őt év aktív tagság után három évet a kisbabája születése miatt kihagyott, de most újra folytatja a munkát, immár vezetőként.- Alapító tagja vagyok a községben működő polgárőrségnek. Négy éven át nem volt rendőrünk, s 2007-ben nagyon megnőtt a bűnözés, egy éjszaka betörtek a boltomba, valamint az egyik falusi kocsmába is. Akkor döntöttünk a polgárőrség létrehozása mellett. Azóta sokat javult a községben a közbiztonság, lett saját körzeti megbízott rendőrünk is, jó az együttműködésünk a rendőrséggel. Nem csupán éjjel járőrözünk (volt, hogy az utolsó esti busztól a másnapi elsőig), de napközben is több órát megyünk a faluban. Szeretnénk ezt tovább folytatni, hiszen sok az idős ember és sok a házaló is - mondta Miklósné Kovács Szilvia. A szervezetnek jelenleg 41 tagja van, köztük vannak pártolók és aktívak is, körülbelül 15-20-an vállalnak rendszeresen szolgálatot. Az önkormányzat is igyekszik őket segíteni a mindennapi munkában.- A sok idős falubeli miatt egy jelzőhálózatot szeretnénk kialakítani, de szeretnénk kicserélni a szervezet 16 éves autóját is. Egy olyan járműre akarunk pályázni, amivel a környező erdőkbe is ki tudunk menni, megelőzve a falopásokat - vázolta a terveket az elnök. Hamarosan működik majd a község határában a lovas járőr- szolgálat is. T. B. Miklósné Kovács Szilvia A Rákosi-korszakban törvénytelenül kitelepített emberek úgy gondolják, hogy itthon elfeledkeztek a történelem eme sötét időszakáról. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu MIKÓFALVA Idén hatvanöt esztendeje már annak, hogy megkezdődtek a Rákosi-korszak kitelepítései. lúlius derekán Mi- kófalván ismét közösen emlékeztek a Budapestről elűzött családok tagjai, valamint azok a helyiek, akik szintén elszenvedői voltak az intézkedésnek, elvették földjüket, s kénytelenek voltak befogadni a fővárosi családokat. A mikófalvi emlékművet 2009-ben állították a budapestiek, a saját költségükön. A még élő kitelepített és befogadó családok, valamint a leszármazottak igyekeznek ápolni szüleik, nagyszüleik emlékét, az idei ünnepségen is többen megjelentek, s elhelyezték az emlékezés virágait Magyar Gyula tárogatózenéjére.- A kitelepítések 1951. május 21-én kezdődtek, Budáról összeszedték az akkori rezsim tehetős ellenségeit. Elkobozták az ingatlanaikat, másokat költöztettek be azokba. Éjjelente utcákat zártak le, s összeszedték őket. Egy kis csomagot hozhattak el, vonatra tették őket és a befogadó faluba jöttek. Mónosbélbe négy, Mikófalvára harmincegy családot telepítettek ki. A cél az volt, hogy a kulákok, akik szorgalmas parasztemberek voltak, ösz- szevesszenek a jómódú pestiekkel, akiket a nyakukba ültettek. Ez a könyvünk címe is: Embert ültettél nyakunkba - idézte föl az ünnepségen Fónagy Gergely, a település polgármestere. - A cél nem teljesült: nem esett egymásnak a két osztály, együtt éltek, együtt gazdálkodtak, a fővárosiakat befogadta a falu, sokan itt nőttek föl. A rendszerváltozásig azonban figyelték őket, a fiatalokat pedig nem engedték tanulni, nehogy ártsanak a kommunista diktatúrának. Voloncs Gábomé Haidekker Andrea, az említett kötet szerkesztője a néhány évvel ezelőtt megjelent könyv létrejöttét idézte föl. Úgy érezte, foglalkozni kell gyerekkorának ezzel a homályba veszett időszakával, amelyről a szülei is csak halkan, csukott ablak mellett beszélgettek. Keserűségükből, egymás közötti suttogásukból érezte a felnőttekre nehezedő súlyos terheket. Amikor az' édesanyjától már nap. mint nap azt hallotta, hogy milyen jó lenne nem élni, természetessé vált, hogy reggelente, ébredés után első dolga volt, hogy megnézze, lélegzik-e, él-e még.- Több generáció is úgy nőtt föl, hogy nem ismeri a Budapestről kitelepített állampolgárokat érintő törvénytelenséget. A történelem tankönyvek sem említik meg a kitelepítettek kálváriáját, azokét, akik az értelmiségi középosztályba tartozó polgári családok tagjai voltak. Az 1950-es évek diktatúrájának egyik leghatékonyabb intézkedése volt, így szabadultak meg a művelt középosztálytól, lakáshoz és ingóságokhoz juttatva a rezsim fenntartóit és/ki- szolgálóit. Ők a következő évtizedekben őrködtek a jogtalanul megszerzett értékek fölött. Nem volt elszámoltatás - emlékezett vissza az egykori kitelepített, hozzátéve, hogy embereket semmiztek ki törvénytelenül, deportálták őket, ellehetetlenítették életüket. Magyar ember a másiknak farkasa lett, pusztán haszonlesésből. Úgy érzi, a kommunizmus áldozataira kevesen emlékeznek. Az amnesztia után Mikófalvára látogatni mindig nagy esemény volt számukra, találkoztak a befogadó Kovács barna családjával. Azután 2008-ban meglátogatták a még élő Kovács barna Ferit és a lányát, Erzsikét. Gondolkoztak azon, hogyan lehetne kiemelni a falut, hiszen a község megvédte őket. Séta közben, a férje sugallatára döntöttek úgy, hogy felkutatják a még élő kitelepítetteket. Ekkor találkozott Vitéz Magdival, sorstársával, ez adta meg a végső lökést. A szervezésben nagyon sokat segített neki a férje. Tizenegy embert kutattak föl, s közösen egy emlékoszlopot is állítottak. Bár hiányos listához jutottak a Történelmi Levéltárból, de Mi kofa Iván még emlékeztek az idősebbek, az ő információik ösz- szegyűjtésében segített Kovács varga Mária Ildikó is. Felemelő volt az oszlop avatóünnepsége, amelynek megszervezésében az önkormányzat volt a főszereplő. A Mikófalvára és Mezőbe- rénybe kitelepítettek kezdeményezték a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, hogy 139 helységben helyezzenek ki emléktáblát a 60. évfordulóra, 2011-re. Megígérték, de nem tartották be. Ahol tudtak, önerőből állítottak emléket a kitelepítettek és befogadók. Bankigazgatók, tanárok, ügyvédek A listára vett családok az elszállításuk előtt huszonnégy órával kaptak értesítést, a befogadásukra kötelezettek pedig egy-két nappal korábban. A budai családok - tanárok, ügyvédek, bankigazgatók, volt parlamenti képviselő - lakását, ingóságainak jó részét elkobozták, a nyugdijukat megvonták, s nem kapták vissza az amnesztia után sem. Az embereket - a csecsemőktől az öregekig - lemeszelt ablakú vagonokban szállították, napokig, volt, aki nem élte túl az utat. A férfiak, de sokszor a nők is nehéz fizikai munkát végeztek, befogadóiknak pedig teljesíteniük kellett az irreális beszolgáltatásokat. Második kiadást szeretnének Haidekker Andrea felidézte: 2011-ben megjelent a visz- szaemlékezéseket tartalmazó könyv, amelyben húsz szerző, befogadók és volt kitelepített emlékeznek az 1951-53 közötti időszakra. Már csak pár pédány van belőle, ezért szeretnék újból kiadatni. Szeretnék, ha városi és iskolai könyvtárakba kerülnének a példányok, mert a gyerekek nem tudnak a magyar történelem eme eseményéről. Mivel a kötet gyerekek visszaemlékezéseit tartalmazza, s olvasmányosan írták meg, ezért jó lehet általános iskolások, középiskolások számára. A könyvet a Helikon kiadó készítette, második kiadásra volna szükség. Kovácsműhely, paraszti élet a falumúzeumban Visszakerült a gyűjtemény MIKÓFALVA Nemrég visszakerült a Dobó István Vármúzeumba évekkel ezelőtt elszállított mikófalvi kiállítási anyag, s már ezek a berendezési tárgyak is láthatók a tájházban. A falumúzeum másfél éve pályázatból készült el, a szakvélemények szerint mostanra kiszáradtak a falak, rendben van a vízelvezetés, nincs már gombásodás, így visszakaphatták a gyűjteményt. A község a Kubi- nyi Ágoston Programban egymillió forintot nyert a pásztor- ságot, palócságot, passiót megjelenítő kiállításra, jelenleg a kovácsműhely, illetve a paraszti életet, mikófalvi jellegzetességeket bemutató tárlat látható. T. B. A tárlat a régi paraszti életet is bemutatja Filmtörténeti élménypark: már működik ÓZD Már működik a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark a városban. Az Ózdi Kohászati Művek területén lévő Fúvógépházban szórakoztató módon ismerkedhetnek a filmtörténet gazdag kulturális javaival a látogatók. A Digitális Erőműben helyet kaptak kiállítások, amelyeket folyamatosan fejlesztenek, a földszint rendezvényközpont is lesz. Az emeleten oktatási központot, tantermeket, stúdiókat rendeztek be. A Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban archív tekercseket is tárolnak, a magyar, lengyel, cseh és szlovák fművek- nek akár szereplői is lehetnek a látogatók. BALATOI Nemzetközi Land Rover és 4x4 találkozót rendeztek Borsod- nádasdon, a szervezésbe azonban bekapcsolódott Balaton, Nagyvisnyó és Bekölce önkormányzata is. Bekölcén frissítővel, Balatonban ebéddel várták a hegyekben túrázó terepjárósokat. Land Roverek terepen .
