Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-31 / 204. szám
^ ÖNÖK KÉRDEZTÉK 2016. AUGUSZTUS 31., SZERDA Olvasóink kérdeztek, Habis László polgármester válaszolt Nagy célok es apró lepesek Arra Kértük Eger polgármesterét, válaszoljon olvasóinknak azokra a kérdéseire, amelyeket a legfontosabbnak, a legérdekesebbnek ítéltek meg. Habis László készséggel állt rendelkezésünkre. Autópálya-kapcsolat- Hol tart az Egert elkerülő út megvalósítása? Mi lesz az útvonalba eső ingatlanokkal?- Elkerülő út jelenleg nincs előkészítés alatt, hiszen a város számára az autópályához való közvetlen kapcsolódás élvez prioritást. Az Eger és az M3-as sztráda közötti gyors- forgalmi út esetében a beruházó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mely szervezettel folyamatos munkakapcsolatban állunk. Tájékoztatásuk szerint az építés előkészületei az ütemterv szerint, jól haladnak. A beruházás első üteme Eger irányából, a körforgalmak építésével indulhat fél éven belül. Az augusztus 24-i keltezésű kormányhatározat tartalmazza azt, hogy az M25-ös gyorsforgalmi út becsült összköltsége 56 milliárd 830 millió forint - az autópálya építése óta nem volt a megyében ilyen jelentős közlekedésfejlesztési beruházás. Az előkészítés egyik fontos eleme a szakhatóságokkal való egyeztetés, a végleges engedélyezési terv elkészítése, majd a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Hozzáteszem, hogy az autópálya-kapcsolat mellett- Eger területén belül - a lakóövezetek és a munkahelyek közötti közlekedés feltételeinek megújítása a másik fő célunk a következő években, ez a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programunk egyik fontos fejezete. Vannak céljaim- Az egri piacon mindennek sokkal magasabb az ára, mint a környező nagyvárosokban. Tud-e valamit tenni ez ellen a városvezetés?- A hatóságok rendszeresen ellenőrzést tartanak a kereskedőknél, őstermelőknél, vizsgálva az áru útját, minőségét. Az árképzés - szabadpiac lévén - általunk nem befolyásolható, azt a kereslet és kínálat alakítja. Az ott árusítók versenyképességét a város más részein működő árusítóhelyekhez és kereskedelmi formákhoz viszonyítva a termékek frissessége, minősége biztosíthatja. Önkormányzatunk a piaccsarnok működését évi 18 millió forint közös költség átvállalásával segíti.- Tervezi-e a polgármester úr, hogy a következő önkormányzati választáson is indul? Ha esetleg nem, akkor kit látna szívesen a székében?- 1990-től 8 éven át alpolgármesterként dolgoztam, majd két önkormányzati cikluson keresztül - „ellenzéki” bizottsági elnökként - segítettem a városunk gazdálkodását, a költségvetés kialakítását. Nagy megtiszteltetés, hogy 2006-ban az egriek bizalmat szavaztak nekem és azóta két újabb választáson is megerősítettek a polgármesteri tisztségben. Nagy és hétről hétre komoly kihívást jelentő munka ez, s persze néhanap nagy örömet is okoz. Elmondhatom, hogy immár tizenegyedik éve szolgálom polgármesterként a városunkat. Ennél talán semmi sem beszél jobban arról, hogy vannak céljaim és van bennem ambíció is. A többit meglátjuk. Városrészek, értékek- Hova megy a parkolódíj, mire költik? Mennyi volt 2015-ben parkolódíjakból származó bevétele?- A 2015. évi költségvetési beszámoló adatai szerint 250 millió forint + Áfa volt a parkolókból származó bevétel, amely részét képezi a városunk tulajdonának hasznosításából származó nettó 800 millió forintnak. Ez a bevétel fedezi az üzemeltetési költségeket és lehetővé teszi városi közfeladatok finanszírozását, mint a közvilágítás biztosítása, a szociális feladatok ellátása vagy éppen a civil szervezetek támogatása. „Filozófiai értelemben” a parkolási díj hivatott azt elősegíteni, hogy „forogjanak” az autók és ésszerűen gazdálkodjunk a közterületekkel. További funkciója, hogy a közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés előnyben részesítésére ösztönözzön. Egerben egyébiránt több helyen alakítottunk ki ingyenes parkolókat (Malom utca, Kisasszony utca, Kertész út, Ady utca), ezeket minőségben és mennyiségben is fejleszteni kívánjuk a jövőben.- Eger melyik részén élne a legszívesebben, és miért ott? Ha lenne még kiskorú gyermeke, melyik óvodába, iskolába íratná be őket szíve szerint?- Egerben minden városrésznek megvan a maga értéke és szépsége. Szeretem egy-egy séta során megcsodálni az egri panorámát: szerencsés az, aki az ablakon kitekintve ebben gyönyörködhet. Szeretem a dűlők közelségét, vagy épp távoli látványát és a patakot is, így egyik kedvencem a Végvári vitézek tere vagy az Eszperantó sétány. Határozott meggyőződésem, hogy Lajosváros- tól a Felnémeti városrészig, a Csákón át az Almagyarig, Ká- rolyvárostól a Hatvani hóstyá- ig találhatunk kedves, hangulatos utcákat, kerteket. Bárhol laktam, arra törekedtem, hogy otthon érezzem magam. Eger otthonos város, megtalálható benne az, ami a mindennapokban lenyűgöz, amibe bele lehet szeretni. Az egri bölcsődék és óvodák is nagyon jól felszereltek. Nagyapaként és polgármesterként is sokat jelent számomra, hogy rendben vagyunk e téren, hiszen nincs annál fontosabb, mint az, hogy a szülő jó helyen tudja a csemetéjét. A leginkább meghatározó az óvónő gyermekszeretete, hivatás iránti elkötelezettsége. „Tanárgyerekként” úgy gon dotató tevékenység s az egri értéket integráló idegenforgalmi szektor. Eger országszerte ugyan nem az iparáról, hanem különleges vonzerejéről ismert, az iparnak mégis óriási szerepe van a gazdálkodásunkban, a lehetőségek ki- szélesítésében, valamint - kenyéradóként - az egri családok életében is. Éppen ezért ipari park bővítésen dolgozunk, s a különböző befektetőkkel való tárgyalás, a meglévő iparvállalatokkal történő, folyamatos egyeztetés alapján több milliárdos nagyságrendben fejlesztjük majd a szükséges infrastruktúrát. Azon vagyunk, hogy helyzetbe hozzuk a magas hozzáadott értéket termelő egri cégeket és kiszolgáljuk a bővítési törekvéseiket. Nagy jelentőségűnek tartom azt is, hogy az egri székhelyű ipari cégek milliárdos nagyságrendben nyertek már el gazdaságfejlesztési célú támogatásokat. Az iparfejlesztés apró lépésekből áll, meglepő lehet, de közvetlenül ide sorolnám pl. azt is, hogy annak idején megvásároltuk és a szakképzés szolgálatába állítottuk a volt érckutató épületét, így tudott bővülni a Bornemisz- sza Szakképző iskola. Alaptétel, hogy komoly szakképzés, képzett munkaerő nélkül nincs ipar. A befektetők bevonzása terén igen kitartónak kell lennünk ahhoz, hogy megszülessenek a komolyabb eredmények. Mérföldkő ebben a déli ipari területen elvégzett, majdnem egymilli- árd forintos kármentesítés, ezzel későbbi beruházások lehetőségét teremtettük meg. Meghatározó a Modern Városok Program keretében - miniszterelnök úrral aláírt megállapodásunk, melyet kormányhatározat is megerősített, s amely szintén jelentős iparfejlesztési célokról szól. Ami a felnémeti Agria Vállalkozói Parkot illeti, annak idején a felhagyott mészkő-feldolgozót az átalakult Országos Érc és Ásványbányák tulajdoni hányadáért cserélte el a város. Látszott, hogy az ott éktelenkedő, romos, környezeti károkkal terhelt területtel semmit nem akarnak kezdeni, egyúttal vállalhatatlan helyzet volt, hogy Eger északi kapujánál egy elhagyott ipartelep éktelenkedik. Léptünk, amikor adott volt a lehetőség, így cégünk, az EVAT Zrt. egy barnamezős beruházási program keretében, 50 százalékos támogatási intenzitással megszüntette ezt az áldatlan állapotot. A vállalkozói park átadását követően a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus már nem kínált a vállalkozásoknak megfelelő pályázati forrásokat, ez lehet az egyik fő oka annak, hogy a beruházás eddig nem hasznosult. Megpróbáltuk egyben hasznosítani a területet, s miután ez nem vezetett eredményre, további megoldásokat kerestünk. Elértük, hogy a Külügyminisztérium befektetés ösztönzéssel foglalkozó ügynöksége felvette a kínálatába ezt az ipari területet, s már volt ennek kapcsán helyszíni látogatás is. Másrészt felvettük a kapcsolatot a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt-vel, jelezve, hogy többféle befektetői igény kiszolgálására is nyitottak vagyunk. Azt is megemlítem, hogy a magánszektorban is kerestünk lehetséges együttműködéseket. Élettel akarjuk megtölteni ezt a területet is. Gőzerővel dolgozunk Eger iparának erősítésén, fellendítésén. Már rendelkezünk 11 hektárnyi területtel, de összességében egy új, 22 hektáros ipari zónát hozunk létre a város déli részén. Most a tereprendezés előkészítése, a közműkiváltások és az utak tervezési munkái zajlanak a háttérben. Számos tárgyalásunk is folyamatban van betelepülni kívánó iparvállalatokkal. Számomra nem kérdés, hogy az iparnak, a munkahelyteremtésnek kulcsszerepe van Eger jövőjének alakításában. lom, hogy a jó iskola ugyancsak alapvetően a tanítón, a pedagóguson múlik. Több lábon áll Eger- Miért nem hasznosítják a felnémeti ipari parkot, miért nem lehet egyetlen céget sem odacsábítani? Miért egyoldalú (pusztán a turizmusra koncentráló) Eger városa? Olvasóink kérték Eger polgármesterével, Habis Lászlóval készült írásunk úgy született meg, hogy olvasóink kérdéseit tolmácsoltuk a városvezetőnek. Az olvasói igények jelzésére módot ad a Heol.hu portálon elérhető lehetőség, a Mi legyen az újság? című felületünk, ahol a beérkezett kérdésjavaslatokat aztán megszavaztatjuk önökkel, majd a legtöbb vok- A turizmus és az ipar szembeállítása szerintem téves megközelítés, a több lábon állás Egerben mindig is meghatározó várospolitika cél volt. Hibás az állítás, hogy egyoldalú város lenne a miénk: családok ezreinek ad biztos megélhetést az ipar, a szőlő és a bor, s ugyancsak rengeteg egri polgár boldogulásának alapja a borágazatra épülő vendéglátó- és szolgálsot kapókat továbbítjuk az érintettnek. Szeretne beleszólni abba, hogy miről írjunk? A Heol.hu oldalon most arra a tizenegy kérdésre szavazhat, amelyek az elmúlt héten érkeztek be a Kérdezzen a rendőrségtől című felhívásunkra. A legtöbb voksot kapó kérdéseket feltesszük a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság illetékeseinek. i Habis László: vannak céljaim és van bennem nmhír m is
