Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-27 / 201. szám
2016. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP £ HH till: * * •> W***»« tVw Huszonöt ev után valtak igazan kerecsendiekke Díszpolgár svájci pár Idén szeptemberben lesz 25 éve, hogy egy szerény svájci házaspár úgy döntött, Kere- csenden folytatja életét. Pár hete úgy döntött a községet vezető grémium, hogy őket illeti meg a díszpolgári cím. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu KERECSEND Az elmúlt években a nagyobb ünnepekhez közeledve sokfelé hallottam, hogy egy nemzetközi lovagrendnek köszönhetően adományok érkeztek egy-egy hátrányos helyzetű Heves megyei településre. Ruha, élelmiszer, gyógyászati segédeszközök. Amikor pár éve kiderült Kerecsenden, hogy a Mikulás-ünnepre minden óvodás gyermek új, a lábára méretezett téli csizmát kapott, szerettem volna megírni, ki, miért tartja fontosnak támogatni ily módon a község szegényebb sorsú gyerekeit. Érdeklődésemet akkor udvariasan elhárították, mondván, hogy a rend nem kívánja reklámozni jótékonysági tevékenységét. Ám a napokban fény derült a titokra. Miután a svájci származású Jan Lüthy és felesége, Erica asszony nemrég vették át a díszpolgári címet a faluban, meglátogattuk őket Gárdonyi úti otthonukban, kötetlen beszélgetésre. A szőlőlugassal futtatott, hangulatos kis teraszon arról érdeklődünk: miért épp Kerecsendre esett a választásuk negyed- százada. Lüthy úr felvonja szemöldökét a szemüvege J felett, úgy kérdez vissza:- Miért ne? Miután magyaráz kodni kezdek, hogy errefelé sok az előítélet, sok embert befolyásol például, hogy ápol sok roma él, ott nem szívesen Negyedszázada döntöttek Kerecsend mellett, sosem bánták meg A kérdésre, megbánták e valaha, hogy Kerecsenden telepedtek le, Lüthy úr így válaszol: - Gyakran mondogatom az ismerőseimnek: én már nem vagyok svájci, nem vagyok magyar, csak kerecsen- di. A faluban az első perctől szeretettel fogadtak bennünket, soha semmilyen sérelem nem ért. Tisztelünk és kedveszigorúan néz rám és kissé ingerülten válaszol: - Számunkra nincsenek első- és másodrangú emberek... Csak emberek vannak. Kerecsend ugyanolyan barátságos, élhető és szerethető község, mint bármelyik másik. Gyorsan témát váltunk. Meséli, hogy Svájcban gasztro- konzultációval foglalkozó saját céget vezetett. A rendszerváltozás körül kapott felkérést, hogy szervezzen meg Egerben egy svájci kultúrát, gasztronómiát bemutató, népszerűsítő hetet. A találkozó jól sikerült, lünk minden faluban élő embert. Hogy díszpolgárrá avattak bennünket, nekünk azt jelenti, hogy a falu végleg beás elfogadott minket, s erről mostantól már pecsétes papírunk is van. Ha azt is megérjük egyszer, hogy egy-egy étteremben a levest valóban forrón tálalják, semmire nem lehet panaszunk. és megkérték, segítsen a nagyobb egri szállodák konyhájának megreformálásában.- Szaktanácsokat adtam, folyamatosan konzultáltam az egriekkel, közben jó barátságokra tettem szert - emlékezik Lüthy úr. - Egy idő után nem volt kérdés, hogy Eger közelében szeretnénk letelepedni, és kisebb vállalkozást létrehozni. Kerecsenden találtunk partnereket az önkormányzattól. A kis üzembe Norvégiából érkezett a lazac, itt dolgoztuk fel, csomagoltuk és juttattuk el üzletekbe. Főként helyiek dolgoztak ott.- Miért számolták fel mégis évek múlva a vállalkozást?- Az Európai Unióhoz való csatlakozás után azt vettük észre, hogy re-másra érkeznek a felszólítások, napról napra bürokratikus követelményeknek kel' Jan es neje. Erica otthon érzik magukat, nem bánták meg döntésükét lett megfelelni. Úgy döntöttem, elég. Belefáradtunk, hiába kínáltuk eladásra az üzemet, nem volt rá komolyabb érdeklődő.- Mindeközben a Pro Concor- datia Populorum Lovagrend tagjaként nagyon komoly koordinátori munkát végzett. Beszélne erről?- Viszonylag új alapítású rend. Német, osztrák, svájci, holland tagokkal alakult meg, hogy önzetlenül segítsük a szegényebb sorsú embereket Európában, illetve igyekszünk erősíteni a népek közötti barátságot és megértést. A tagság önkéntes alapon szervez gyűjtéseket, és az adományokat célirányosan juttatja el oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az Észak- kelet-Magyarország régióban én vállaltam a koordinátori szerepet. Azokra a településekre juttattuk el az adományokat, ahol a lakosság több mint 30 százaléka munkanélküli. Az önkormányzatokkal felvettük a kapcsolatot, az ő ajánlásaik nyomán személyesen vittük el az emberekhez az összegyűjtött adományokat. Az elmúlt években 230 tonna élelmiszert, ruhát, vegyiárut, gyógyászati segédeszközt juttattunk el.- Gasztronómiai szakértőként bizonyára van véleménye a magyar konyháról is...- A hagyományos magyar konyhát nagyon kedveljük. Azt viszont sajnálom, hogy egyre több helyen tapasztalom: mindent bő olajban, zsiradékban készítenek. Rántott hús, sült krumpli,.. Borzasztó, amikor minden étel tocsog az olajban. Ettől függetlenül Egerben kitűnő új éttermek nyütak, rémek konyhával Barátainkkal rétidre megfordului V annak napok, amikor semmi sem a tervezettek szerint alakul. Ilyenkor elönti az embert az érzés: felesleges volt időpontokhoz ragaszkodni, vagy úgy egyáltalán: felkelni reggel. Valahogy így történt akkor is, amikor egy közösségi oldalon feltüntetett eseményt betábláztam a napomba. Pontos időbeosztásom volt - amibe még éppen belefért a 19 órai kezdés -, naivan nem is gondoltam, hogy bármi probléma adódhat Eltelt a kezdéstől öt, majd tíz, majd húsz perc, kezdtem egyre frusztráltabb lenni. Megnéztem újra, kérdeztem a velem tartókat: biztos, jól emlékszem-e a kezdés időpontjáról - Néha látnunk kell S ők határozottan alátámaszolyat, amire nem h0«>' nDem a “iám lehet felkészülni. mat tovább tetőzte, hogy a késés okáról senki sem adott tájékoztatást, nemcsak nekem, a többi teremben várakozó embernek sem. így hát a terv, az időbeosztás úgy borult fel, ahogy volt, s még nem sejtettem, hogy újabb fordulatok következnek. A mosdóba betérve azon már nem is zsörtölődtem, hogy sorba kellett állnom, ám mikor végre sorra kerültem, a legszűkebb toalettből kisétált egy csupa mosoly leányzó. Csakhogy követte őt még két fiatalember is. Nagy megrökönyödésemben én sem tudtam mást tenni, mint kikerekedett szemekkel, érteden mosollyal válaszolni. Ekképp jött az estén egyik váratlan fordulat a másik után, s okozott hazatérve fejtörést: mit érezne a lány anyukája, ha ezt megtudná... Hiába, az élet olykor saját történetét írja, s közben jól megtréfál minket, így néha látnunk kell olyan dolgokat is, amikre nem tudtunk, de nem is igazán lehet felkészülni. Civil támogatás a hospice betegeinek EGER Teljes körűen felújították a Markhot Ferenc Kórház hospice részlegének elavult férfi- vizesblokkját közel egymillió forintból az osztály alapítványának segítségével - közölte a Hírlappal az egészségügyi intézmény PR-tanácsadója és sajtóreferense, Szegedi Erzsébet. Akadálymentesítés, vízvezetékcső-cse- re, teljes burkolat- és ajtócsere történt, mindezeken túl a régi szanitereket is kicserélték a rekonstrukció kivitelezése során. Az Emberi Méltóságért, a Hospice Osztály Betegeiért Alapítvány, amint arról korábban lapunkban már beszámoltunk, még 2009-ben jött létre azzal a céllal, hogy az osztályon fekvő végstádiu- mú daganatos betegek életminőségének javításához az adományok felhasználásával hozzájáruljon. A civil szervezet sikeresen fordítja a betegek hasznára a civil társadalom támogatását, barátságosabbá, otthonosabbá tették a kórtermeket, köA betegek javára fordítják az adományokat. zösségi helyiségeket, elektromos ágyakkal, bútorzattal szerelték föl a helyiségeket, televíziókészülékekkel, hűtőszekrényekkel, illetve a betegellátásban használatos eszközökkel (vérnyomásmérő, relaxfotelek, ülőkocsik, rolátorok) szerelték föl az osztályt. Az alapítvány kábeltévé- és internet-előfizetést is finanszíroz a betegek számára. Felújították az osztály belső udvarát is, hogy a járóképtelen betegeket is ki tudják vinni az akadálymentesített udvarra. Az egri hospice osztály egyébként az ország első hospice részlegei között jött létre több mint tíz esztendeje, 2004- ben és azóta is példaként áll a végstádiumú betegek ellátásában dolgozók előtt. Huszonöt ággyal rendelkeznek, önkéntes segítők, terápiás kutyusok segítenek a betegek kiszolgálásában. Megkülönböztetett civil támogatói figyelem övezi a hospice osztályt. G. R. Habpartin, laktanya-látogatáson és képzeletbeli bevetésen is lehettek a kisiskolások Népszerű az egri tűzoltótábor a diákok körében EGER Nagyon népszerű volt idén is a gyerekek körében a tűzoltótábor. Mutatja ezt az is, hogy idén is két turnusban öt napot tölthettek a kisdiákok a tűzoltómúzeumban. Pataki Zsuzsanna, a múzeum koordinátora lapunknak elmondta: két hét alatt 40 - 7 és 12 év közötti - iskolás vett részt a táborokban. Vannak olyan gyerekek, akik már harmadik nyarukon szorítanak időt arra, hogy egy héten át megismerkedjenek a tűzoltó hivatás szépségeivel. A diákok megismerkedtek a tűzoltók szerszámaival, eszközeivel. Megnézték a múzeum kiállítását, kirándultak a csillagvizsgálóba és az egri várba, Szívesen magukra öltötték a gyerekek a tűzoltó-felszereléseket Nagyszerű a kilátás a mobil labor gépkocsijából ahol a gyerekeknek az egyiptomi kiállítás és a fegyverbemutatók tetszettek a legjobban. A fel- sőtárkányi kisvasúttal is utaztak, de a legizgalmasabb program kétségtelenül a tűzoltólaktanyába tett látogatás volt. A katasztrófavédők itt különböző feladatokat, ügyességi játékokat állítottak össze a kicsiknek. Pénteken a katasztrófavédelmi mobil labor látogatott el a múzeumba, ahol a gyerekek beöltözhettek igazi tűzoltóruhába, vállukra vehették a légzőpalackokat és természetesen a tűzoltóautóba ülve indulhattak is a képzeletbeli bevetésre. Délután „habpartival” lepték meg őket a tűzoltók. R. L.
