Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-15 / 191. szám

4 TISZA-TÓ 2016. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ Túl jól sikerült a védett állatok visszatelepítése Gondot okozó hódok HÍREK A hagyományokkal ismerkednek KUNHEGYES A helyi közmun­kaprogram keretében idén tizenöten tanulják meg a régi kézműves hagyomá­nyok alapjait, különböző fortélyait. A dolgozók foglal­koztatása az önkormányzat által megpályázott és fenn­tartott hagyományos hosz- szabbidejű közfoglalkozta­tási program keretében tör­ténik. A szakmai közremű­ködője ennek a Kun Kézmű Termék Szociális Szövetke­zet, hiszen az egyes mes­terségek betanítói a szövet­kezet alapítói. Mindehhez a helyi művelődési központ nyújtja a megfelelő techni­kai hátteret. Sz. Zs.) Új központot és civilházat terveznek KISKÖRE Barnamezős be­ruházás keretében a régi, használaton kívüli motel épületében egy rendez­vényközpontot alakítanak ki. Ehhez az épület átalakí­tására és teljes felújításá­ra lesz szükség. Ezt az in­gatlant mintegy tíz évvel ezelőtt kapta meg az ön- kormányzat a magyar ál­lamtól. A fejlesztési terv azonban nem merül ki a rendezvényközpont ötle­tében. Az épület másik ré­szében egy civilház, továb­bá egy inkubátorház mű­ködne. A beruházás vár­ható forrásigénye mintegy 500 millió forint. Sz.Zs. Korszerűbbé vált az iskola NAGYIVÁN A település álta­lános iskolájának két tan­termes épületrésze pályá­zati segítséggel újult meg. Többek között megtörtént a tantermek padozat fel­újítása, illetve vizesblok­kot és fejlesztőszobát ala­kítottak ki. S.Zs. Méretes hódvárat rejt a Tisza-parti bozótos Tiszafü­rednél. A néhány éve vissza­telepített rágcsálók mos­tanra oly mértékben elsza­porodtak, hogy komoly káro­kat okoznak a térségben. Szilvási Zsuzsa TISZA'TÓ Alaposan megrágott fatörzsek, szakszerűen felépí­tett gallyakból összerakott gá­tak jelzik, itt bizony hódok lak­nak a közelben. Ténykedésük nyomai azért is szembetűnő, mert néhány évvel ezelőtt ilyes­mivel még biztosan nem talál­kozhattak a természetkedve­lők. Ezek az egyébként ősho­nosnak számító állatok ugyan­is még a 19. században kipusz­tultak a mértéktelen vadászat miatt, s csak néhány éve kezd­te meg visszatelepítésüket a WWF, Ez a program viszont olyan jól sikerült, oly mérték­ben otthonra találtak a hódok a Tisza-mentén, hogy mostan­ra túzottan is elszaporodtak, s immár nem csak bosszúságot, de komoly károkat is okoznak a térségben.- Ha ugyanezeket a sok év­tizedes fákat valaki kivágja és elviszi, bizony komoly ösz- szegekre büntetik - mutatja az egyik horgász Tiszaörvény- nél, aki folyamatosan bosszan­kodik a hódok miatt. - A ko­rábbi horgászhelyeinket telje­sen tönkretették, meg sem tud­juk közelíteni azokat a helye­ket, ahol korábban például sül- lőztünk - mondja. - Igaz, halat nem esznek, viszont megzavar­ják és tönkreteszik a környeze­tet, így igen sok kárt okoznak. Nem lenne semmi baj, ha csak néhány egyed lenne, de mivel védett állatnak számít, szabá­lyozni sem lehet a számukat. Néhány éve a vízügyi szak­emberek is komoly mértékű károsítást tapasztaltak egy hódpárnak ;,köszönhetően”. 2011-ben már a töltés véd- képességét is veszélyeztette ténykedésük, hiszen a levo­nuló tiszai árhullám az ártér­be telepített rágcsálókat kiszo­rította a védtöltés közelébe. A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltésén fúrt járatuk legalább 10 méter hosszú és 30-40 cen­ti átmérőjű volt, amely belül kiöblösödött. Az apadás be­indulásával pedig újabb jára­tot fedeztek fel a szakemberek Nagykörű térségében. A hó­dok élőhelyének környezeté­ben jelentős fakárosítást is tapasztaltak a védekezésben részt vevők, amely az anyagi kár mellett az árvízvédelmi töltés hullámverés elleni vé­delmét is csökkenti.- Bár a hódok valóban ősho­nosnak szmítottak egykor a Tisza-mentén, nem kétséges, hogy igen káros lehet a tevé­kenységük - tudjuk meg Fer- csik Pétertől, a Jászberényi Ál­latkert vezetőjétől, aki jól is­meri a hódok természetrajzát. - Bár rágcsálók, így a halak­ra nem jelentenek veszélyt, a váraik komoly gondokat okoz­hatnak. Hosszú, a végén kiöb- lösödő járatokat vájnak, ame­lyek adott esetben gyengíthe­tik az árvízvédelmi töltése­ket és sok esetben csak ak­kor bukkannak rájuk, ami­kor már komoly bajt okoznak. A faágakból összehordott gáta- ik felduzzasztják a vizet, illet­ve felfogják a folyó által sodort hulladékot, az állandó rágá­sukkal pedig az ártéri erdők­ben okoznak károkat. Folyamatosan növekszik az állatállomány TISZASZENTIMRE Igazi „minta­farmot” hoztak lére a telepü­lés közmunkaprogramja kere­tében az utóbbi évek munkájá­nak köszönhetően. Mostanra már egymásra épülő tevékeny­ségeket folytatnak, hatékonyab­bá, gazdaságosabbá téve ezzel a működést.- Korábban felépítettünk egy 250 négyzetméteres alapterüle­tű baromfi ólat az önkormány­zat „farmján” - mondta el kér­désünkre válaszolva Koczúrné Tóth Ibolya polgármester. - Leg­utóbb az ehhez tartozó szociális blokkot alakítottuk ki. A tojás­termelést még két évvel ezelőtt, 2014-ben kezdtük el, 1500 tojó­tyúkkal. Idén májusban sor ke­rült az állatállomány cseréjé­re, akkor 1500 tojóhibrid érke­zett. A tojást elsősorban a Tisza- örsi Barázda Szociális Szövetke­zet, a környező települések ön- kormányzati konyhái és a saját önkormányzati konyhánk hasz­nálja fel, valamint a tésztakészí­tő egységünk ellátása a cél. Amint a polgármester hozzá­tette, szintén a farmon található egy 100 férőhelyes sertéstelep, az ehhez tartozó tároló és szoci­ális blokkal együtt.- Még 2011-ben érkezett nyolc anyakoca és ötven kismalac a BM. Pálhalmai büntetésvégre­hajtási intézetétől, ezt a létszá­mot azóta folyamatosan növel­tük. A sertéshúst az önkormány­zati konyhánk használja fel a közétkeztetésben. Az állatállo­mány takarmányszükségletét pedig saját magunk termeljük meg, 75 hektáron gazdálkodunk. Elsősorban búzát, kukoricát, ár­pát, napraforgót és tritikálét ter­mesztünk, magunk állítjuk elő az állatok számára szükséges ta­karmányt is. A sertés farm há­rom fiaztatójában megfelelő kö­rülményeket tudunk biztosítani a szaporulat számára. Sz. Zs. Jelentős állatállománnyal foglal­koznak a tiszaszentimreiek Máshol is problémát jelentenek A vízi életmódhoz kiválóan al­kalmazkodott, ám a vadá­szat miatt a 19. században ha­zánkban kipusztult hódok visz- szatelepítésének Bajorország­ban is negatív tapasztalatai vol­tak korábban. Németországban ugyanis a hódok elszaporodá­sa miatt sok millió eurós árvíz­védelmi programokat kellett in dítani, hogy az árvízvédelmi lé­tesítményekben okozott káro­kat helyreállítsák, illetve meg­előzzék. Megoldást hosszú tá­von minden területen az jelent­hetne. ha szabályozni lehetne ezeknek a védett állatoknak a túlszaporodását. zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu Felújítanák az óvodát és a konyhát SARUD Több évtizedes lemara­dást kell pótolni a településen an­nak érdekében, hogy a közintéz­mények és a középületek megfe­lelő állapotba kerüljenek. Ennek érdekében az önkormányzat pá­lyázatot nyújtott be az általános iskola és a művelődési ház teljes körű felújítására. A Vidékfejlesz­tési Programban keretében a te­lepülésképe meghatározó épü­letek korszerűsítésére nyújtot­ták be terveiket. Ilyen például az óvoda felújítása, energetikai korszerűsítése, valamint a köz­ség konyhája. Ez utóbbi a nyári időszakban is teljes kapacitással működik. Mindezek mellett pá­lyáztak belterületi utak felújítá­sára is. Sz. Zs. HIRDETÉS Közel tizenkétezer biciklis járt már idén a vízlépcsőnél Nem a gépjárműveké a töltés! TISZA-TÓ Évrről-évre népsze­rűbbnek számít a biciklis tu­risták körében a Tisza-tavat körülölelő kerékpárút.- Idén, az év első hét hónap­jában már közel 12 ezren te­kertek át a Kötivízig Kiskörei Szakaszmérnökségénél, ahol a vízlépcsőnél regisztráljuk a kerékpárral érkezőket, sőt kér­dőívvel kérdezzük őket tapasz­talataikról - mondta el kér­désünkre válaszolva Fejes Lő­rinc szakaszmérnök. - A leg­többen, mintegy háromezren épp júliusban jártak nálunk, s sokan közülük élnek azzal a lehetőséggel, hogy a szakasz-: mérnökséget és a hallépcsőt is megtekinthetik. A hallépcső is népszerű a kerékpárosok körében - mondja Fejes Lőrinc Épp a kerékpárosok védelmé­ben, az érintett önkormányza­tokkal folytatott egyeztetéseket követően döntött úgy a Kötiví­zig, hogy a gátszakasz Tiszafü­redtől Tiszaszőlősig terjedő sza­kaszát ismét lezárja az autósok elől. - Még a gátjárási engedél­lyel rendelkezőknek is tudomá­sul kell venniük, hogy ez a le­hetőség nem a települések kö­zötti személy- és áruszállítás­ra szól - hangsúlyozta Fejes Lő­rinc. - A szabályzatban az sze­repel, hogy a kikötők és hor­gászhelyek megközelítését kell biztosítani, ez pedig továbbra is adott. Sőt, az igazgatóság vizs­gálja a többi sorompó lezárásá­nak lehetőségét is. Sz. Zs. Munkájukkal segítenek Erdélyben T1SZAFŰRED/ERDÉLY Augusztus közepén tiszafürediek egy cso­portja önkénteskedik Erdély­ben, a szilágysági Kusalyban, az idei már a második alka­lom, hogy ott segítenek. Az el­múlt évben egy közösségi há­zat kezdtek renoválni, most en­nek a gyülekezeti háznak az alj- zatbetonzatát készítik el, mely­re burkolat kerül a későbbiek­ben. A résztvevők 80 százalé­ka visszatérő. Van, aki a mun­kájával segít, de van aki élelmi­szerrel, vagy pénzadománnyal támogatja az önkéntes akciót. A támogatások már nem csak helyből, vagy Magyarországról érkeznek, hanem Európa több pontjáról is. Sz. Zs. i 88.7V><-ys TISZZTl TTO 'aÁmó HAMAROSAN INDUL A 89,2 MHz-EN. INFO@TISZATORADIO.HU, FACEBOOK.COM/TISZATORADIO í A Tisza-parti fákat alaposan megrágják í | a védett hódok - mutatja Szabics Balázs, j a tiszaörvényi Szabics-kikötő alkalmazottja {j liiiÄ wm m ián ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom