Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-15 / 191. szám

2016. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP ß „Magunkhoz ölelni történelmünket” Dobó is büszke lenne alpolgármester, aki természe­tesen fiaival együtt is ellátoga­tott a programra. A Végvári Vigasságokon Toll László ezredes is tiszteletét tet­te, és nagyon fontos gondolato­kat fogalmazott meg, kiemelve, hogy hadtörténészként mekko­ra öröm számára a hagyomány- őrzők és a programra látogatók tömegét látni. Elmondta, hogy országunk történelme közel azonos a hadtörténelemmel, hi­szen szinte „egyetlen napot sem töltöttünk fegyver és vér nél­kül”. A Végvári Vigasságokat és a hagyományőrző programokat a nemzeti összetartozás egyik legfontosabb megnyilvánulásá­nak tartja, így ölelhetjük ugyan­is magunkhoz történelmünket. Díszsortűz és seregszemle - ezek az események követték az ünnepélyes megnyitót. A prog­ram széles körét felölelnem szinte lehetetlen lett volna, de belecsöppenhettem a hagyo­mányőrzők bemutatóiba, egé­szen közelről láthattam sóly­mot, ahogy azt is, hogyan dol­gozik műhelyében egy kovács. Éreztem a puskapor illatát, ap­ró vitéz és vitézlány barátaim­mal pedig végigjárhattam a gyermekeknek szóló próbákat.- Anya, ezt felismerem - mutatott a kislány a vár egyik pontjára, majd édesanyjának az Egri csillagokról mesélt - és hiába, hogy őket nem is ismer­tem, azt éreztem, hogy mind­annyian összetartozunk. Hagyományőrzés és a ha­gyományok megélése: kü­lönleges pillanatoknak le­hettek részesei azok, akik hétvégén ellátogattak a XXI. Végvári Vigasságokra. . Mi is csatlakoztunk, hogy átélhessük a megelevenedő múlt élményeit. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER A sárga autóbusz koráb­ban gördült be a közeli buszmeg­állóba - nem voltam meglepőd­ve, felkészültem a helyzetre, hi­szen szombat volt. A harmadik megállónál le is szálltam, mert a várba tartottam. Már messzi­ről köszöntek nekem a vaskos fa­lak és a nyári napfényben mint­ha azt üzente volna a vár, hogy igazán izgalmas és színes prog­ramokat tartogat számomra. Csendes magányomból már a bejáratnál kiszakadtam, hiszen a XXI. Végvári Vigasságok má­sodik napjára is nagyon sokan látogattak el. Ahogy közeledtem egy nagy durranás hallatszott.- Hűha, mi ez, talán egy ha­talmas ágyú - fordult kérdően szülei felé egy mellettem sétá­ló, izgatott kisfiú. Megsürgette hát saját és családja lépteit is, hogy minél hamarabb felfedez­hessék, mi minden várja őket. A Palota udvarán Daróczi Ilo­na mosolygott rám kedvesem, s üdvözölt, a Várműhely sátrá­ban várták egész nap a gyerme­keket, megkérdeztem hát, mi mindent készíthetnek a lurkók.- A Dobó István Vármúzeum Várműhelyében a gyermekek és természetesen a nagyobbak is készíthetnek, festhetnek paj­zsokat, fémet domboríthatnak, ü- letve vászontáskákra lehet a Vár­múzeum címerét, lógóját és a Vi­gasságok vitézeinek képét is szi­tanyomással elkészíteni. Ezeket természetesen haza is vihetik - mondta. Ilonával a hagyományok ápolásáról is beszélgettünk. Véle­ménye szerint az egriek 1552-es dicsősége az egész ország dicső­sége volt, amire érdemes újra és újra felhívni kisebbek és nagyob­bak figyelmét is. Örömmel me­sélte, hogy tapasztalatai szerint a gyermekek ismerik a vár tör­ténelmét, és szívesen készítenek pajzsokat, amelyekkel, mint kis vitézek távoznak a sátraikból. Kisvitézekből valóban nem volt híján ott jártamkor. Alig H éJtmMB ■ Ismét megtelt élettel az egri vár: a XXI. Végvári Vigasságok rengeteg embert repített a múltba a hétvégén Képgaléria: akadt olyan csöppség, aki ne szerelkezett volna fel pajzzsal, karddal vagy épp sisakkal. Családok mellett baráti társa­ságok is gyülekeztek délelőtt a Palota udvarán, ahol árnyékba húzódva, velük együtt vártam a program ünnepélyes megnyi­tóját. Aztán egyszer csak kinőt­tük a fa árnyékát, mint a me­sében, csak ezúttal nem az eső, hanem az egyre erősödő nap­fény elől igyekeztünk elbújni. Miközben ízlelgettem a fi­nom kürtőskalács illatát, kezde­tét is vette a felvonulás. A ven­dégek találkozhattak a hagyo­mányőrzők csoportjaival, akik az ország számos pontjáról, még külföldről is tiszteletüket tették a Végvári Vigasságokon. Elsőként Berecz Mátyás, a Vár­múzeum igazgatója köszöntötte a felvonult csapatokat és a prog­ram vendégeit. Beszédében az ünnep húszéves múltjára utalt, melynek ideje alatt egy teljes vi­tézi rend nőtte ki magát.- Dobó igazán büszke lenne, ha ezt látná - jegyezte meg az igazgató, aki zárásként a hősök és az ősök áldását kérte a rendez­vényre. Rázsi Botond, a város al­polgármestere is csokorba foglal­ta gondolatait és érzéseit. A ven­dégekkel úgy érezhettük, hogy a múlt igazán testközelbe került hozzánk, erre tért ki az alpolgár­mester is akkor, amikor Dobó Istvánt említette, aki feltehetően szintén a Palotáról szemlélte az egybegyűlt csapatokat. Későbbi­ekben is Dobót méltatta, aki fél­tette csapatát és a várost, hősies­ségét és bátorságát mégis sike­rült átültetnie az emberekbe.- Olyan örökséget hagyott ránk, amiből minden levezet­hető - mondta Rázsi Botond, aki Eger örökérvényű értékei­re, örökségére hívta fel a ven­dégek figyelmét, ami a jelenre és a jövőre is hatással van.- A hagyományt meg kell él­ni. Önök, akik eljöttek, tudják, miről beszélek - emelte ki az 'Ö o Az egész belvárosban jelen volt a vigasság A Dobó téren is folytak a harcok I Megélték I a hagyományokat- Életképet mutatunk be, ró­zsavízzel kínáljuk a vendégeket- mesélte Réka és Adrienn: két csinos török feleség, akik kor­hű öltözetben várták a vendé­geket. Több olyan hagyomány- őrzővel is találkozhattunk, akik erre az alkalomra azonosultak az általuk alakított karakterrel. Farkas Sándor, a Bornemissza János Hagyományőrség Egye­sület elnöke is beavatott, mi­lyen baráti hangulat uralkodik egy ilyen rendezvényen a csa­patok között. Sára és barátnő­je pedig Kisnánáról érkezett, ő szintén arról mesélt, mekko­ra boldogság számukra, hogy a múlt őrzői és örökítői lehet­nek. A Debrecenből érkező Ke­lemen család is másodjára tér már vissza, hogy közelebb hoz­za a gyermekeket az olvas­mányhoz és a történelemhez. De fáj! Porcsin Zsolt V i V * ' zsolt.porcsin@mediaworks.hu M i ; T udta, hogy száz fiatal közül nyolcvan azt gondolja: Magyaror­szágon a korrupció súlyos probléma, és a megkérdezettek 77 százaléka a politikai életet tartja korrupciós szempontból a leg­inkább fertőzöttnek? Tudta, hogy a 18-29 éves magyar fiatalok több mint kétharmada úgy véli: akik korruptak, azoknak nagyobb esé­lyük van a boldogulásra, mint azoknak, akik távol tartják magukat a visszaélésektől? Mindez a Transparency International Magyarország júliusban végzett kutatásának összesítéséből derül ki, s elvileg min­den magyar hírfogyasztó tudomására juthatott a híre, mert a Magyar Távirat Iroda is beszámolt róla. , Akáimerről nézegetjük a fen,­A korruptake tebbi számokat, meg kell állapí­a boldogulás esélye. tanunk, hogy döbbenetesek. Vagy az látszik az adatok­ból, hogy a fiatalok érzékelik a korrupció súlyosságát Magyarországon - a kutatást végzők sze­rint igen -, vagy arról lehet szó: a magyar ifjúság túlzóan reagál az egyébként minden országban jelen lévő korrupcióra. Magyarországon igen kevés ügyészségi, rendőrségi nyomozás, eljárás van „közéleti” korrupciós ügyekben. Ez pedig vagy azt je­lenti, hogy eleve kevés efféle törvénysértés van hazánkban, vagy azt, hogy a honi hivatalos szervek nem végzik tisztességgel a dol­gukat - ahogy azt az ellenzék állítja. Amíg évről évre, évtizedről évtizedre ezen morfondírozgatunk, addig az önerejéből boldogulni vágyó fiatalok egyre jelentősebb ré­sze kivándorol olyan országokba, ahol ennek, vagyis a tisztes érvé­nyesülésnek nagyobb esélyét látja. Nekik aztán már hiába mond­ja bárki, hogy nincs itt semmi gond, őket már nem lehet meggyőz­ni azzal a kincstári bölcselettel, hogy nem fáj az, csak úgy érzed. Kilenc nemzet a gyöngyösi színpadon A fesztivál része volt a Mátrai Dudástalálkozó is GYÖNGYÖS Vasárnap zárta kapuit az idén tizenhatodik alkalommal megrendezett GYÖNGY Nemzet­közi Folklórfesztivál, amelyen az érdeklődők egy héten keresztül élvezhették kilenc ország népze­nei és táncos előadását. Szombat délután a X. Mátrai Dudástalálko­zó várta a vendégeket a Barátok terén. A fellépők között az elma­radhatatlan meghívottakon kívül újdonságként mutatkozott be az ír duda. A napot idén Szokolay Don­gó Balázs - aki néhány év kiha­gyással került ismét a programba - és társai zárták. Vasárnap a Népzenei Bábel nyújtott új élményt a közönség­nek, hiszen ekkor a táncosokat kísérő zenészeké volt a színpad. Az előadások közben kézműves kirakodóvásár kínálta különle­ges portékáit, többek között ka­locsai festett tojásokat. Dr. Birnbaumné Pintér Má­ria fesztiváligazgató kérésünk­re értékelte a fesztivált, s el­mondta: szerencsés és sikeres hetet zártak, hiszen idén min­den meghívott előadó részt vett az rendezvényen.- Kivétel nélkül színvonalas műsort adó csoportok léptek fel a színpadon - tette hozzá a fesz­tiváligazgató. - A kedvencek kö­zött voltak az argentinok, de a spanyol és a török csoportot is szerette a közönség. M. A. Tértáncok zárták az egész hetes Gyöngyöt Képgaléria: heol.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom