Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-09 / 186. szám

g KERTELJÜNK! 2016. AUGUSZTUS 9., KEDD Az illatos, zamatos gyü­mölcspárlat vetekszik bár­milyen flancos röviditallal. A hozzá vezető út azonban göröngyös és hosszú. Figye­lem! Pálinkafőzési tippek következnek. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Az idén minden­ki - legyen az szőlő-, gyümölcs­vagy zöldségeskert-túlajdonos - megtapasztalhatta, hogy a szél­sőséges időjárás miatt mostanra- főként a gyümölcsök - hamar elkezdtek hullani, félérett-érett állapotban. Itt az ideje a most érő szilva, őszibarack, nyári alma, nyári körte stb. szedésének. Mi­vel szépen termett idén a gyü­mölcs, sokan érdeklődnek, mit csináljanak a felesleggel. A fe­lesleges vagy lehullott gyümöl­csöt érdemes felhasználni pálin­kacefre készítésre. E különleges kerti tudományhoz ezúttal is ál­landó szakértőnket, Nagy Sza- bolcsot (Eger, Kertünk boltja) hívtuk segítségül.- Kezdjük a szedéssel! Mit és ho­gyan szüreteljünk?- Nagyon fontos a gyümölcs szedése! Érett, de ne túlérett, egészséges gyümölcsöt gyűjt- sünk! Kerüljük az éretlen gyü­mölcs cefrézését, mert. abból csak kis mennyiségű és gyen­ge aromájú pálinka nyerhető. Ha a földről kell felszedni, min­denképpen válogassuk át, és a hibákat vágjuk ki. Semmikép­pen ne tegyünk a cefrébe beteg, monüiás gyümölcsöt! Penészes, rothadt, romlásnak indult gyü­mölcs erjesztésével ne foglalkoz­zunk, mert a pálinka dohos sza­gú és ízű lesz. Ez a hiba utólag már nem javítható. A sáros, talaj­szennyezett gyümölcsöt mossuk meg, mivel a lehullott gyümöl­csök gyakran földdel, sárral, ta­lajbaktériumokkal és számunk­ra szükségtelen vadélesztőkkel szennyezettek. Ezek nem kívá­natos, ecetsavas, vajsavas és ace- tonos erjedést indíthatnak be. Az ilyet a legtöbb főzde el sem vál­lalja kifőzésre. Nyáron, kániku­lában kora reggel szedjük a gyü­mölcsöt, hogy ne legyen túl me­leg a becefrézéshez. A már majd­nem túlérő gyümölcsünket mi­nél gyorsabban dolgozzuk fel!- Hogyan kezdjük el a cefrézést?- A cefrézés tisztára mosott edényekbe, hordókba történjék. Előtte érdemes az eszközöket le­fertőtleníteni. Nagyon fontos te­endők a gyümölcsök minél kis- sebre való összevágása, zúzása, magozása! Aprító eszközökként szóba jöhet például szőlődaráló, répadaráló, fúrógépbe fogható habarcskeverő stb. A csonthéja­sok magját az erjedés első idősza­kában távolítsuk el, amikor már a mag leül a hordó aljára és elvá­lasztható, mivel a kajszi, ősziba­rack és a szilva mag beléből mér­gező cián-hidrogén szabadul­hat fel. A ledarált-pépesített gyü­mölcsöt, ha kevésbé lédús, víz­zel kell pótolni, hogy folyékony legyen a cefre. Fontos, hogy a hordóba kerülő cefréhez már ké­sőbb, például másnap, már ne te­gyünk újabb adagot, mert az elő­ző napi cefrénk ha már beindult, az újabb gyümölcs leállíthatja a forrását! Lehetőség szerint min­dig annyit dolgozzunk fel, ami­vel a tárolóedény kb. háromne­gyed részig lesz. Ez azért lénye­ges, mert a zajos erjedés közben kifuthat a cefrénk!- Miként jutunk finom és illatos pálinkához?- Célunk a teljes cukortarta­lom alkohollá alakítása, vala­mint a kedvező íz és illat meg­őrzése. Minden cefréző azt sze­retné, hogy olyan élesztőgom­bák dolgozzanak nála, amelyek ezeket a feladatokat képesek tel­jesíteni. A szabadban is jelenle­vő vad- és penészélesztők is bele­kapnak a cukorba, de hatékony­ságuk nem megfelelő, sőt szélső­séges esetben az egész cefrét ké­pesek elrontani, ezért én min­denképpen az irányított erjesz­tést javaslom, ami az üzletekben kapható bor és cefre élesztővel indítható be! A lezúzott gyü­mölcsöt az erjesztés bein­dulása előtt érdemes pek- tinbontó anyaggal kezel­ni, amitől gyorsabban pépesedik a cefre, és il­latban, zamatanyagban, mennyiségben is gazda­gabb lesz a 1 kánk! Fonto bé savdús mindenképpen savazzuMIe. timális körülmények között 2,8- 3,2 ph-t mutat a lakmusz; Az en­nél gyengébb savasság veszé­lyes, mert felszaporodhatnak a tej-, vaj-és ecetsav-baktériumok, amelyek véglegesen elrontják az ízt, és a cukrot is lebontják.- Mennyi időt szánjunk az eije- désre?-f Ha mindent íjól csináltunk, és a hőmérséklet is optimális, elő-, fő- és utóerjedéssel együtt nagyjából 2-4 hét alatt kprjed a cefrénk. Az erjedés idejé alatt a cefrét fertőzéstől, levegőtől véde­ni kell. Erre a célra kiválóan al­kalmas a cefre felszínére borított műanyag fólia, vagy totyogóval ellátott tető. Biztosítani kell a fej­lődő gázok szabad távozá­sát is, mivel ha ezt nem tesszük meg, a tároló edényünk fel is „rob-- banhat”. Legjobb ered­mény 20-25 °C hőmérsékleten vezetett erjesztéssel érhető el. Mikor célszerű kifőzetni a cefrét? optimális erjesztési folyamatról A kalkulált erjedés vége előtt 3,5 nappal érdemes aromafel­táró enzimmel kezelni a cefrén­ket, amitől nagyon finom gyü­mölcsös illatú és ízű pálinkát főzethetünk ki. A kierjedt cef­re állás közben gyorsan fertő­ződik, alkoholtartalma pedig párolgás következtében csök­ken. Ezért gondoskodjunk a ki­erjedt cefre mielőbbi lefűzésé­ről, vagy légmentes takarásá­ról és hűvös helyen való táro­lásáról. A tárolóedényeket tölt­sük fel most már színültig. Igye­kezzünk olyan bérfőzdét keres­ni, ahol kisebb üsttel dolgoz­nak. Ha kellő mennyiséget vi­szünk, elkerülhetjük, hogy má­séval öntsék össze. A kisebb üstben kifőzött pálinkát nevez­zük kisüstinek. Ha túl hideg a cefrénk, akkor nem indul el az erjesztési folyamat, ha túl meleg, nagyon gyorsan lezajlik a zajos erjedés (1-2 nap), és nem tud a cukor teljesen átalakulni al­kohollá! A föerjedés közben a cef­re felszínén laza szerkezetű .bun­da" képződik (törkölykalap), mely­ben a fertőzést okozó baktériu­mok könnyen megtelepednek. Ezt elkerülhetjük, ha a bundát na­ponta többször visszanyomkodjuk a folyadék felszíne alá, és a cef­rénket átkevergetjük. Az erjedés befejeződött, ha megszűnik a gáz­képződés, a cefre már nem édes, a törkölykalap lesüllyed a folya­dékba nem úszik benne semmi, színe kellemes, íze savanykás, al­koholos, nincs nyoma ecetnek, acetonnak vagy egyéb mellékter­méknek. Augusztusi fontos teendők kertjeinkben NYÁR VÉGÉN A még érő-érésben lévő csonthéjasokra és bogyósok­ra is figyeljünk oda, mivel az el­múlt hetek csapadékos időjárása miatt fellépett a gyümölcs moní- lia és a különböző rothadásos be­tegségek hada. Ez nagyon igaz a csemegeszőlőkre is, ezért min­denképpen ajánlatos rövid élel­miszervárakozási idejű, gomba­lőszerekkel védekezni, a gazda­boltokban kaphatóak 3-7-14 nap alatt a gyümölcsből teljesen le- bomló vegyszerek. Dísznövényeink és díszker­tünk esetében is bőven van te­endőnk; mivel augusztus hónap is tartogathat számunkra még kánikulai napokat, heteket, ami szárazsággal járhat. Fontos, hogy a növényeinket rendszeresen ön­tözni és táplálni kell, különös te­kintettel a függőcserepekbe, dé­zsákba vagy ládákba ültetett, U- letve a futó vagy lugas növénye­ket. A legtöbb növény nem éli túl a szárazságot, tehát öntözni kell rendszeresen őket. Az évelő nö­vények esetében elővigyázato­san, de az elhalt elhervadt virá­gokat el kell távolítani az egyéves növények, a rózsák illetve a bok­rok esetében. Az elhervadt rózsát vágjuk le éles metszőollóval. Ha csak egy­szerűen letörjük, az érzékennyé teszi a növényt a fertőzésekre. A fertőzött, beteg részeket vágjuk le, és égessük el, véletlenül se ke­rüljenek a talajba vagy komposz- tálóba, hiszen tovább terjesztik a fertőzést. Az elvirágzott rózsa­virágot azért is érdemes eltávolí­tani, mert a magképzés (csipke­bogyó) kimeríti a növényt! Las­san itt az ideje a tavasszal virág­zó hagymásnövények ültetésé­nek is, ezért érdemes már most előkészíteni a növények helyét. Augusztusban már telepítjük az évelő földiepret. Minél hama­rabb telepítjük, annál nagyobb termést várhatunk a következő évben. A telepített eperágyást ál­talában 4-5 évig hagyjuk egy­helyben. Az áttelepítésnek egy­részt az az oka, hogy a 4 éves tő termőképessége csökken, más­részt a 3-4 év végére az egyol­dalú tápanyag-felhasználás ked­vezőtlen hatású lehet, a talaj álla­potára mivel tápanyagtartalmát kiéli a növény. Mivel a szamóca fogékony a gombás megbetege­désekre, válasszunk napos és le­vegős helyet: ezzel megnehezít­jük a kórokozók és gombák meg­telepedését. E hónapban kiemelt figyelem jár az almának - Körültekintőbben kell megoldani a növényvédelmet Adjunk kalciumot a téli tárolású fajtáknak! ALMA Vessünk egy pillantást az almatermésű (alma, körte, birs) gyümölcsfáinkra! A fákon ilyen­kor szoktak megjelenni az ame­rikai fehér szövőlepke hernyó- fészkei. Ezek kezdetben kis felü­leten látszanak, a hernyók is ki­csik, de egyre növekszenek. Ha időben észrevesszük, vágjuk le a hemyófészkeket, és égessük el. Ezzel megúszhatjuk a vegy­szeres védekezést és annak lehe­tőségét, hogy a kártevők áttelel­jenek az esetleges enyhe tél mi­att. Körültekintőbben kell megol­dani a növényvédelmet az almás termésűeknél, hiszen a meleg nyár miatt valószínűleg hama­rabb sor kerül a szedésükre. Al­mában az almamoty, az aknázó molyok és a sodrómolyok okoz­hatnak károkat. Sokan panaszkodnak a téli tá­rolásra szánt almánál, körténél jelentkező bamaföltosságra, ami kívülről *- és amikor felvágjuk a gyümölcsöt - belülről is jól lát­ható „esztétikai” hibás foltokban jelentkezik. Ez azért van, mert kalciumhiányos a növényünk. A kalcium a gyümölcsök minő­ségét és tárolását legjobban meg­határozó tápelemek közé tarto­zik. A kalcium hiány esetében élettani tünetek alakulnak ki a termésen, amik elsősorban táro­láskor jelentkeznek. A hosszú tá­rolási időre tervezett gyümölcse­inknél pl. téli alma, vagy téli kör­te fajtákon, három féle kalcium A termésbetakarítást nyújtsuk el, amennyire lehet hiánytünetet különböztetünk meg: a húsbamulást, a keserű foltosságot és a Jonathan-foltossá- got. Augusztusban három-négy alkalommal érdemes ezért kalci­um tartalmú lombtrágyát kiper­metezni, mivel a magas hőmér­séklet miatt nem képes felvenni a növény a tápelemet a talajból! Éppen ezért fontos, hogy a folto- sodásra hajlamos fát nagyon szá­raz kánikulai időben öntözzük, főleg az aktív növekedési idő­szakban. A termés betakarítást nyújtsuk el, amennyire csak le­hetséges, mivel a túl korán lesze­dett gyümölcsnél - még akkor is, ha egészségesnek tűnik - a táro­lás során gyakran megjelenik a foltosodás. A talajnedvesség tar­talmát mulcsozással, talajtaka­rással is védhetjük. Aki érez haj­landóságot, megpróbálkozhat a jelenségre hajlamos, erős növe­kedésű fáknál a téli metszések helyett a nyár végi, zöld metszést alkalmazni, ezzel könnyebben irányíthatjuk a fa fejlődését úgy, hogy a növény ne reagáljon erő­teljes hajtásnövekedéssel. Ezáltal a növényünk kalcium felhaszná­lása a termésre fog jobban hat­ni! Ha erős növekedésű fáról van szó, akkor trágyázásnál ne hasz­náljunk műtrágyát, inkább érett istállótrágyát vagy komposztált szarvasmarhatrágyát alkalmaz­zunk, mivel a nitrogén túlsúlyos műtrágyák is gátolhatják a kalci­um felvételt! CSbd1® ítoScaíjDDáDíEfe Dűcaíg^iDD ösi^^fefflDDCs BOlMtees, ^iíuűsiö®© [P^DBddC^S^ A ttok nyitja az ép gyümölcs 11 *iáitIffiiuxv t*s \ -V ^ ^ ; KQESggj fe - , ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom