Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-25 / 173. szám

0 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Több céget alapítottak az első fél évben HEVES MEGYE Megyénkben volt az egyik legrosszabb az alapí­tott és a megszűnt cégek ará­nya az Opten céginformáci­ós szolgáltató szerint. Az el­ső hat hónapban a 255 újon­nan alapított vállalkozásra négyszáz megszűnt cég jutott, s 232 felszámolási eljárás in­dult. Az Opten cégfluktuációs indexe Hevesben így 14 szá­zalék volt, amely Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legmagasabb. Januártól júniusig több mint 13 ezer új céget alapítottak Ma­gyarországon, ami 7,ó százalé­kos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan a meg­szűnő vállalkozások száma 5,7 százalékkal csökkent, de így is meghaladta a 24,5 ezret. Ta­valy az első hat hónapban me­gyénkben nagyjából kétszáz új vállalkozást alapítottak, s 580- at szüntettek meg, a tendencia hasonló az országoshoz. Az Opten szerint folytatódik az évek óta tartó tisztulási fo­lyamat, az alakuló cégek szá­mának emelkedése viszont új jelenség. Elemzésük szerint ez köszönhető a hitelezés és a gaz­dasági kilátások kedvező ala­kulásának, a jogalkotók kon­szolidációs törekvéseinek. T. B. Heves megyei fejlesztések a legnagyobb autóipariak között HEVES MEGYE A legnagyobb magyarországi autóipari beru­házások közül kettő is Heves megyében zajlik - derül ki az Óbuda Group összesítéséből. A legnagyobb bővítők közül listavezető a Mercedes, a má­sodik pedig az Apollo Tyres, amely 146 milliárd forintért épít gyárat Gyöngyöshalászon, közel ezer munkahelyet te­remtve. A húszas listára fölke­rült a hatvani Robert Bosch 19 milliárdos fejlesztése, amellyel hatszáz munkahelyet teremte­nek a városban, s várhatóan 2018-ra fejeződik be. A tavaly lezárult vagy folyamatban lé­vő nagy járműipari beruházá­sok több mint 7700 új munka­helyet hoztak létre. T. B. A vállalkozások jó része már most is euróbán számol, de a lakosság szerint csak eu­rópai bérekkel érdemes be­vezetni a fizetőeszközt. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Négy év múlva bevezetheti Magyarország az eurót. Vagy mégsem. Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter, illetve már a kettévá­gott kormánygazdasági kabi­netjének vezetője múlt héten kedden, majd csütörtökön nyi­latkozott a közös európai fize­tőeszköz hazai bevezetésének lehetőségeiről. Előbb azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok tar­tósak maradnak, valamint a termelékenységünk tovább ja­vul, az évtized végéig az eu- róövezethez való csatlakozás nem lehet alaptalan. Az első és legfontosabb kérdés szerinte, hogy Magyarországnak szük­sége van-e egyáltalán a közös európai fizetőeszközre. A mi­niszter szerint az euró beveze­tése egyes országoknak kedve­zett, másoknak viszont komoly kárt okozott. Gyenge verseny- képességgel, rossz árfolyamon csatlakozni veszélyes, többet árt, mint használ. Egy csütörtöki, a KarcFM-nek adott interjúban Varga Mihály arról beszélt, hogy az euróöve­zet elmúlt években előkerült nehézségei, problémái most nem teszik túlságosan von­zóvá a csatlakozást. Lehet eu- rónk, de mostanában azért nem lesz, mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kötött árfo­lyamba való belépés vagy ki­maradás az ország saját elha­tározása. Fülöp Gábor, a Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara főtitkárának gyors fel­mérése szerint a megye gaz­daságát meghatározó vállala­tok jelenleg is euróbán számol­nak, abban kötik szerződései­ket, nyitott gazdaságként ex­portjukat, importjukat is euró­bán számolják el, többen mér­legüket is abban adják le. Ese­tükben tehát nem járna nagy változással, há az ország beve­zetné az eurót. Kérdés viszont, hogy a bérekre milyen hatás­sal volna a fizetőeszköz cseré­je, főként az átállás idején ér­vényes árfolyamnak lehetnek következményei, illetve, hogy a kiskereskedelemben hogyan .csapódik le az átállás. Az Európai Központi Bank leg­utóbbi konvergenciajelenté­se szerint Magyarország a fon­tosabb kritériumokból csak az árfolyamra vonatkozó fel­tételt nem teljesíti, mert nem vesz részt az euró előszobájá­nak számító ERM-II árfolyam- rendszerben, írja a Portfolio. A vizsgált időszakban a ma­gyar infláció 0,4 százalék volt,- Az utóbbi több mint egy év­tizedben évente bejelentették, hogy az ország öt év múlva be­vezetheti a közös európai fize­tőeszközt, de eddig még nem sikerült. Ugyanakkor például Szlovénia vagy éppen Albánia sem az eurózóna tagja, még­is fizethetünk vele azokban az országokban. Összességé­ben az euró bevezetése legin­kább a makrogazdaságra lehet jelentős hatással, s elsősorban a gazdaság pénzügyi egyensú­lyában, a hitelek visszafizeté­sében lehet szerepe - összeg­zett Fülöp Gábor. Az utca embere vegyes véle­ménnyel van az euróról. Van, aki azt mondja, jó volna, ha a kormány eldöntené, mit is akar valójában. Mindennap egymással ellentétes álláspon­tot mondanak: egyik nap kilép­nének az Európai Unióból, má­sik nap bevezetnék az eurót. Ez alapján pedig az átlagember nem tud dönteni, mit is gondol­jon egy esetleges euróbeveze­míg a referenciaérték 0,7 szá­zalék. A hosszú kamataink át­laga 3,4 százalék, ennek a re­ferenciaértéken belül van, s a költségvetési hiány is a GDP 3 százaléka alatt marad. Koráb­ban ez nem volt jellemző, pe­dig a 2000-es években gyak­ran jelöltek ki céldátumot az euróövezethez való csatlako­zásra. tésről. Az általunk megkérde­zett hölgy szerint semmi esély nincs a fizetőeszköz bevezeté­sére. Ha előbb-utóbb mégis si­kerülne, akkor csak akkor sza­bad megtenni, ha hazánkban is uniós bérszínvonal lesz. Hi­ába lenne jó Olaszországhoz és Ausztriához hasonlóan eu­róbán számolgatni, ha ugyan­olyan drágák maradnak szá­munkra azok az országok. Egy fiatalember tapasztala­ta szerint a magyar és külföldi tulajdonú vállalkozások több­sége már most is euróbán szá­mol, számláz, kér árajánlato­kat, kivételt jelentenek azok, akik csak itthon kereskednek vagy szolgáltatnak, s nincse­nek külföldi partnereik.- Ilyen reálbéreknél nincs értelme bevezetni az eurót, hogy az emberek csak 2-300 eurót kapjanak, és a boltban az áremelkedéseket követően drágán vásárolhassanak, aho­gyan jártak például a Szlová­kiában élők. Vagy jelentős bér­emelés után, vagy tartós és je­lentős forinterősödés után len­ne érdemes leváltani a forintot a közös pénzre - mondta a fér­fi. Elárulta, ha bevezetnék a fi­zetőeszközt, biztosan évekbe tartana megszokni, külföldön élő testvére is évekig számol­gatta az eurót forintra, s hason­lította össze az árakat, s most is így tesz, ha hazajön. Úgy vé­li egyébként, hogy kisebb szá­mokkal jobb volna számolni, mint milliókkal, de ezt is meg kellene szokni. Júniusban mélyponton az álláskeresők létszáma HEVES MEGYE Tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A júniusi országos ada­tok már valamivel több mint 291 ezer munkanélküliről tanúskod­tak, ami egy év alatt húszszázalé­kos csökkenést jelent. Heves me­gyében szintén mélypontra csök­kent az álláskeresők száma, hi­szen egy hónap alatt hatszázzal, egy év alatt 2600-zal lettek keve­sebben a bejelentett munkahel­lyel nem rendelkezők és a regiszt­ráltak köréből kiesettek. A 11,7 ezres álláskeresői létszám egyút­tal 5,7 százalékos munkanélküli­ségi rátát jelentett. Ezzel az orszá­gos átlagnál (4,2 százalék a mun­kavállalási korú népességhez ké­pest) továbbra is kedvezőtlenebb Heves megye helyzete, a régiós­nál (7,4 százalék) viszont jóval job­bak az elhelyezkedési arányok. Egerben 1600-nál keveseb­ben, Gyöngyösön valamivel több mint nyolcszázan, Hatvanban ötszáznál kevesebben kerestek munkát, s Hevesen szintén fél­ezer alatt maradt az álláskere­sők száma. A lakosságszámhoz Van, ahol húsz szá­zalék feletti az ál­lásnélküliek aránya. viszonyított arányokat tekint­ve Hatvan volt a legkedvezőbb helyzetben, majd Gyöngyös és Eger következett, Heves 6,6 szá­zalékos munkanélküliségi rátá­ja duplája a hatvaninak. Kilenc olyan település volt He­vesben, ahol a munkanélküliség elérte a tizenöt százalékot, Erdő­telek, Kerecsend, Ivád, Tamaörs, Átány, Egerbakta, Szúcs, Halma- jugra és Tarnazsadány, utóbbi két esetben pedig a húsz száza­lékot is bőven meghaladta az ál­lás nélkül lévők aránya. A legna­gyobb arányban az aldebrőiek- nek, parádsasváriaknak, ostoro- siaknak, andornaktályaiaknak, nagyrédeieknek és a tenkiek- nek volt bejelentett munkahelye. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a Heves megyeiek több mint ötszáz nem támogatott új állásra jelentkez­hettek volna, s 930 új, támoga­tott munkahelyre (főleg köz­munkára) is beadhatták vol­na önéletrajzukat. Ezzel a több mint 1450 munkahellyel együtt 4200 betöltetlen álláshely volt a megyében, a hónap végére pe­dig 2300 maradt üresen. T. B. Majdnem minden feltétel adott A külföldiek körében népszerűbb lett Heves megye májusban Kevesebb vendég a tavasz végén HEVES MEGYE Nem zárt kiemel­kedő hónapot májusban a He­ves megyei szállodák és panzi­ók egy része, főleg azok, ahová leginkább a természet kedve­lői járnak. A Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) adatai szerint az utolsó tavaszi hónapban 51,5 ezer vendég 104,7 ezer éjszakát töltött el a megye kereskedelmi szálláshelyein, mindkét adat há­romezerrel marad el az egy évvel korábbitól. A külföldiek ellenben több időt töltöttek el a megyében, a 17 ezer szállodai éjszakájuk 2,3 ezerrel több a tavaly májusinál. Főként Szüvásvárad látta ká­rát a májusnak, ezerrel kevesebb vendégről és kétezerrel keve­sebb éjszakáról adtak számot a Egerbe kevesebb belföldi, de több külföldi turista érkezett KSH-nak, de a gyöngyösi és mát- raszentimrei hotelek is csökke­nésről számoltak be, mindkét te­lepülésen 1300-zal csökkent (12 ezerre, illetve 9,7 ezerre) a ven­dégéjszakák száma. Javított vi­szont Eger, de főleg a több külföl­dinek köszönhetően (37 ezernél több éjszaka), illetve Egerszalók is (15 ezer éj), Párád pedig tarta­ni tudta az előző májusi szintet. A KSH országos statisztiká­ja szerint májusban a külföl­di vendégek által eltöltött éj­szakák száma összességében 2,2 százalékkal, míg a belföl­di vendégek által eltöltött éj­szakák száma 0,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. T. B. Májusban kisebb volt a növekedés HEVES MEGYE A statisztikai hi­vatal szerint májusban az ipari 9,2 százalékos növekedést pro­dukált tavalyhoz képest, igaz, ez köszönhető annak is, hogy kettővel több munkanap volt, anélkül csak 4,2 százalékos volt a termelés emelkedése, s áprilishoz képest még csökke­nést is jelentett. Az első ötha­vi pluszteljesítményt ez három százalékra húzta föl. A KSH számításai szerint az ipari export többlete 8,7 százalé­kos volt tavaly májushoz képest, s továbbra is a járműgyártás, il­letve az elektronikai termékek iránti kereslet növekedésével magyarázható a felfutás. Ugyan­akkor az ipar belföldi értékesíté­se is gyarapodott 5,2 százalék­kal, ezen belül a feldolgozóipar 11 százalékkal jobban húzott. Heves megye ipara szin­tén növekedett júniusban, bár szintén lassult az ütem, a 97,8 milliárd forintos termelési ér­ték 4,2 százalékos pluszt jelent 2015 májusához képest. Április­hoz viszonyítva Hevesben szin­tén csökkenést mutattak a KSH adatai. Az első öt hónapban 7,3 százalékos növekedésnél tartott Heves megye ipara. A régió vi­szont összességében szárnyra kapott májusban, Borsod, Nóg- rád és Heves vállalatai összesen 12 százalékos növekedést hoz­tak össze tavasz végén, javítva a korábbi hónapok mérlegén. T. B. Mikor Íész?lK Az utóbbi több mint egy évtizedben évente bejelentették, hogy az ország ö év múlva bevezetheti az eurót

Next

/
Oldalképek
Tartalom