Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
2016. JÚLIUS 1., PÉNTEK A vezetőink hisznek a megalkotott jelképekben Vizsgáznak a címerek A címerek megyénk településein is a helyi értékeket szimbolizálják, a többségüknek bizony már évszázados múltja van Utánajárt a Hírlap annak, hogyan vélekednek megyénk településeinek vezetői a Nemzeti Címer Bizottság alakulásáról. A megkérdezettek hisznek a nagy múlttal rendelkező címereikben, és nem tartanak attól, hogy azokon változtatni kellene. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu HEVES MEGYE Nemzeti Címer Bizottság: sokan még csak most „ízlelgetik” a nemrégiben megalakult testület nevét. Egyelőre ismeretlen számukra, hogy milyen feladatot is lát el a kormány által felállított testület. Mint kiderült, a Nemzeti Címer Bizottság fő tevékenysége arra terjed ki, hogy meglévő, valamint most készülő címereknél véleményezze, vajon azok megfelelnek-e a heraldika, a címertan szabályainak. Hogy kik az évente legalább négyszer ülésező társulat tagjai? AZ MTI értesülései szerint az elnöke a miniszterelnök általános helyettese. Öt állandó tag alkotja: a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa kijelölt állami vezető, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója vagy képviselője, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke vagy az általa kijelölt tag, s a címertan területén elismert heraldikai szakértő. Elsőként Mátraderecske polgármesterét, Forgó Gábort kérdeztük meg, hogy mit gondol a bizottságról. A község irányítója nem tart attól, ha esetleg az ő címerüket is megvizsgálnák.- A címer fő motívuma a benne megjelenő, háromágú koronát viselő Szűz Mária, körülötte pedig keresztény jelképek láthatóak. Címerünk lényege, hogy összefonódnak benne a palóc hagyományok és a kereszténység. Ez egy több száz éves, ősi címer - árulta el a községvezető. Nagyjából három-négy évvel ezelőtt cserélték le az ezt megelőző címert dr. Fejes Erik vezetésével. Fejes Erik ügyész, de történelmi témájú kutatásokat is folytat, ennek során akadt rá a régi jelképre. Megtudtuk, hogy történelmi adatok feldolgozásával, értelmezésével született újra a falu címere, vagyis tulajdonképpen nem újat alkottak, hanem régi jelképet vettek elő. A Nemzeti Címer Bizottság működése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mi lenne azokkal a falvakkal, városokkal, amelyeknek nem szabályszerű az évtizedek, akár évszázadok óta hordozott címerük. A címer megsemmisítése bizonyára sokak számára fájdalmas lenne, s újabb kérdésként az is feltehető, hogy kit terhelne az új jelkép megalkotásának ára. Recsk polgármesterétől, Nagy Sándortól is azt kértük, segítsen feltárni a recski címer történelmét. Arról tájékoztatta lapunkat, hogy a település képviselő-testü- lete még két évtizede, azaz 1996- ban bízta meg a budapesti székhelyű Heraldika Stúdiót a helység címerének elkészítésével.- A településen sok részbirtokos élt, de nem volt olyan jelentősebb földbirtokosa, akinek saját címere lett volna. A cíA recski címer a helyi természeti adottságokat jelképezi mernek beszélőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy jól tükrözi az adott település nevét. Ezen szakmai szempontok alapján a tervező három változatot terjesztett elő - avatott be a címer kiválasztásának folyamatába a polgármester. A testület végül öt változat közül választotta ki a jelenlegi címert, amelyben központi szerepet kap a községet keresztül szelő Tárná, a szimbolikus arany tölgyfalevél, s a vele azonos színű keresztbe tett kalapácsok - utalva természetesen az országos jelentőségű érc- és kőbányászatra. A zöld háttérszínnel a Mátra is megjelenik címerükben. A leírása: kék szegélyű háromszögpajzs zöld mezeje kék cölöppel hasítva. A cölöptől jobbra arany tölgyfa levél, balra nyelükkel egymást keresztező két arany bányászszerszám lebeg.- Úgy gondolom, hogy a megelőző testületek kellő körültekintéssel választották ki a községünkre leginkább jellemző szimbólumokat. A címer azóta jelképe településünknek, és véleményem szerint sokak ellenérzését váltaná ki, ha mások felülbírálnák a helyi elképzeléseket - jelentette ki Nagy Sándor, Recsk polgármestere. MEGYEI KÖRKÉP Felülemelkedett Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu C sak ülök és hallgatom, hogy országunk egyik legnépszerűbb szinkronhangja, aki nem mellesleg Jászai Mari-díjas színművésznő, egri találkozóján - a Kultúrszalonban - harcossá változva ágáll az internet világa ellen. Az addig nyugodt művésznő természetesen ezt is a maga bájosságával teszi, mégis elborzaszt, valójában mennyire igaza van. Viccelődve megjegyzi, hogy szinte már maga is elképzelte, ahogy egy őskori harci szerszámmal hadonászik. Hitelessége abban is rejlik, hogy elárulja, habár megtalálható a legnépszerűbb közösségi oldalon, profilját egy olyan ismerőse szerkeszti, akiben maximálisan megbízik. Persze egyszer - teszi hozzá történetéhez - neki is volt okostelefonja, de majd megőrült attól, hogy az eszköz akarta irányítani őt, s ez sehogyan sem akart fordítva működni. Für Anikó gyönyörű, lendületes és sikeres: őt hallgatni olyan, mintha egyszerre néznék színházi előadást és egy izgalmas mozifilmet. Énekesnőként is páratlan. És most már azt is tudjuk: sikereit úgy érte el, hogy nem volt szüksége a manapság túlságosan is jól működő önreklámra, elég hírnevet és elismerést szerzett magának tehetségével és elragadó lényével. Felemelő érzés ilyen embert látni, hallgatni: látszik rajta, az életet oly természetességgel veszi, hogy nem hiszem, bármilyen akadály a mélybe tudná sodorni. Mondja is: nem bírja elviselni a szur- kálódásokat, úgy nem lehet se élni, se dolgozni. Ha létezik olyan, hogy valakit igazán csodálhatunk anélkül is, hogy a közvetlen közelünkben élne, hát nekem ilyen ember lett Für Anikó. Távol az internet vonzásától, igazi nő, igazi és megismételhetetlen ember. Igazi nő, igazi és megismételhetetlen ember. Egri drámaíró műveit mutatják be EGER, ZIRC, CELLDÖMÖLK Egy hete mutatták be a zirci művelődési házban dr. Magyar Elemér egri jogász, jogvédő és drámaíró Egy talicska pogácsa című háromfelvonásos abszurd drámáját. Az alkotást Deribó János Csaba rendezésében a zirci Bakony Hangja Színjátszó Csoport előadásában láthatta-láthatja a közönség, hiszen a most következő hétvégén is megtekinthető a különleges humorú, de egy nehéz sorsú família groteszk mindennapi életéről mintázott darab, amelynek cselekménye egy tönkre ment családtagjait vidéki házába kényszerűen befogadó nyugalmazott honvéd ezredes, valamint a nyugdíja és az élet- biztosítása körül játszódik. Celldömölkön szintén Magyar Elemér által feldolgozott, egyébként valós történet alapján készült művet vittek színre. Az 1990-es évek elején Ivádon úgy megvertek egy idős asszonyt, hogy az nem sokkal később a kórházban belehalt a sérüléseibe. A helybeli, szerencsétlen sorsú Pusoma Dénest zárták ezért a bűncselekményért börtönbe hat esztendőre, majd - miután kiderült, hogy más volt a tettes - felmentették őt. Az ártatlanul elítélt, azután perújítással két év után kiszabadult, végül öngyilkossá lett férfi kálváriájáról szóló írást Ragályi Elemér kiváló operatőr és rendező filmesítette meg egy évtizede Nincs kegyelem címmel. A rá egy évre tartott hazai filmszemlén a gyártásáért díjazták. Az alkotást 2007-ben Európai Filmdíjra is jelölték. A drámából egyébként annak idején lapunkban is olvashattak részleteket. Magyar Elemér a legközelebbi drámaírói tervei kapcsán azt is elárulta a Hírlapnak, hogy a Cigány terroristák című drámájára megfilmesítési szerződést kötött a napokban Hajdú Eszter cégével. A cigányok elleni sorozat- gyilkosságot feldolgozó ítélet Magyarországon című film rendezője az egri szerző említett írásából tervez játékfilmet forgatni. Sz. Z. Megfilmesítik Magyar Elemér újabb drámáját. Vonattal ütközött a vasúti átjáróban ERDŐTELEK Információink szerint a balesetben érintett erdőtelki házaspár férfi tagja a sínek mellett található telekre ment ki tegnap reggel, hogy ott motoros kaszával levágja a füvet. Annak zúgása miatt nem hallotta, hogy a felesége már több alkalommal is kereste őt telefonon. A hölgy - vélhetően - megelégelte a várakozást, s kocsival a férje után indult, ám a földúton keresztül vezető, fényjelzés és sorompó nélküli vasúti átjárón már nem jutott át, mivel összeütközött az akkor épp Kál irányából érkező, Heves felé közlekedő személyvonattal. A vonat a baleset helyszínétől majd’ 100 méterre tudott csak megállni, addig teljesen maga alá gyűrte a kocsit. A balesetben a 60 év körüli nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Úgy tudjuk, a személyvonaton a mozdonyvezetőn kívül négyen utaztak, ők nem sérültek meg. A hevesi rendőrök a helyszínelés idejére a vasúti átjárót lezárták. Hevesről a katasztrófa- védelmi őrs tűzoltói, valamint a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vonult a balesethez. A mentési munkákat csak a délutáni órákban tudták befejezni, mivel a vonatot csak egy segédmozdony tudta elmozdítani. SZ. E. Három országból érkeznek a speciális alkatrészek a szökőkúthoz Készültségben vár a kivitelező EGER Ismert a Dobó téri - tűzoltóautó alatt beszakadt - szökőkút ügye. Korábban a Hírlap többször is foglalkozott a kérdéssel, részben azzal, hogy ki viseli a helyreállítás költségeit, másrészt azzal, hogy mikorra készül el az élménykút helyreállítása. Az első ígéretek szerint június végére kellett volna befejezni a helyreállítást. Ezért is kérdeztünk rá az ön- kormányzatnál, hogy hol tartanak a folyamatok. Az önkormányzat médiareferensének, Zentai Lászlónak a válasza szerint a töröttek helyére rendelt speciális alkatrészek megérkezésére vár a kivitelező. Maga a munka csupán három A forróságban jólesne a vízáramlás. Ám hiába nézik a szökőkutat. napot vesz igénybe. Időközben a téma felvetődött Eger közgyűlésének tegnapi ülésén is. Ha- bis László polgármester lényegében ezt a választ annyiban toldotta meg, hogy három külföldi országból is kellett rendelni alkatrészeket, s ezek egyikéből hat hét csak a szállítási idő. De közel a megoldás. A délutáni városi közmeghallgatáson is felvetette egy polgár a szökőkút ügyét. Itt Seres Tibor tű. alezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes is válaszolt. Azt hangsúlyozta, hogy az egri polgároknak ez a sajnálatos kár nem kerül pénzébe: a tűzoltóság biztosítója áll helyt. S. S.
