Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-15 / 165. szám
Erőműként a rossz energiahatékonyságú — lignit elégetésével hazánk legnagyobb HIIÉÍ szén-dioxid-kibocsátó létesítménye a visontai 14 MEGYEI KORKÉP 2016. JULIUS 15., PENTEK Történelmi emlékparkot faragnak a mesterek Aldebrőn, a művek egy része már elkészült Három évig tart majd a múltidéző munka A Mátrai Erőmű az unió 27. legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó szénerőműve tos szerepet betöltő dohányművelésről is. A munkák előreláthatóan három esztendeig tartanak. Az utolsó ütemben a tér bejáratánál, a közös akaratot megtestesítő hét tollú nyilat faragják meg, amely a honfoglalást idézi. A harangláb, az otthont találó német telepes szobrával, a templomkert megőrzött fái alatt kap helyet. Az alkotótáborba vonult fafaragók a tervezett első ütem munkálatait elvégezték. Ennek eredményeként a napokban felállították az emlékpark első hat tábláját, melyre a szentmisét követően áldást kértek a hívek, a nagyszámú érdeklődő és az alkotók jelenlétében. A munkában Kiss István vezetésével Varga Csaba, Farkas József, Balatoni Tibor, Erdélyi László, Molnár János, Barta Zsolt, Traj- már Gyula és Czipó Tamás fafaragók vettek részt, a helybéli Lefler László asztalosmester és Matz Péter lakatosmester közreműködésével. Az Aldebrői Történelmi Emlékpark, a múltját tisztelő, a jelent szebbé tevő, a jövőnek példát adó közösségi összefogás mintája lehet, melyre oly nagy szükség lenne minden település életében. Ezt többen hangsúlyozták a július 10-ei avatóünnepségen is, amelyen felszentelték a műveket. B. K. AIDEBRO A megyében egyedülálló kezdeményezésként jött létre az aldebrői fafaragó tábor azzal a céllal, hogy megalkossák a település történetét és a magyar történelem sorsfordító pillanatait feldolgozó emlékparkot. A Heves Megyei Nép- művészeti Egyesület, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az aldebrői önkormányzat együttműködésének köszönhetően kezdődhetett meg a sajátos faluszépítés, amely egyben a közösségépítés szép példája. A közös gondolkodást, hosszú tervezési folyamat követte, melynek során a kialakult koncepció mentén Kiss István, egri fafaragó mester tervezte meg a nagyszabású látványosságot. A parkban megemlékeznek a község alapítását és a németek betelepítését szorgalmazó Gras- salkovich Antalról és Mária Teréziáról. Egy-egy alkotás jelzi a. falu életében fontos állomásokat, a bronz-kori és honfoglaláskori régészeti leletek előkerülését, az 1514-es parasztháború csatáját, a német betelepülést, a reformkort, a 1848-as szabadságharc csatáit, a kiegyezést, az első és második világháborút. A debrői hárslevelű szőlőfajta megmentője, Rácz Pál, és a szőlőművelés is kap emlékhelyet, mint ahogy megemlékeznek a község életében hajdan oly fon- Különleges .emlékpark készül a településen Közel hétszáz ember hal meg Magyarországon a külföldi szénerőművek miatt, a hazai erőművek kétszáz életet követelnek itthon és a szomszédban. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu V1SONTA Elemzés készült az Európai Unió szénerőműveinek határokon átnyúló egészségügyi hatásairól. A WWF Európai Irodája, a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) Europe, és a Sandbag közös, 257 szénerőművet vizsgáló jelentésben a visontai Mátrai Erőmű a 27. helyen szerepel a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó szénerőművek listáján, a legtoxikusabbak között viszont nincs magyar létesítmény. A legnagyobb mérgezők Lengyelország (5830 haláleset - ebből a belchatówi óriáserőmű 1270), Németország (4350), Románia (2860), Bulgária (2170) és Nagy-Britannia (1570) erőművei. Magyarország a 13., a jelentésben hazánk három, 2013-ban működő széntüzelésű erőművét (a visontait, illetve a jóval kisebb ajkait és oroszlányit, utóbbit azóta be is zárták) összesen 200 korai halálért tették felelőssé, annyiért, ameny- nyit a 30. legnagyobb szennyező brit West Burton okozott. A magyar erőművek tíz magyar, s nagyjából 50-50 EU-n kívüli, illetve lengyel ember haláláért felelősek, de Csehországban, Olaszországban, Németországban, Romániában, illetve más EU-s tagállamokban is érezhetők halálhoz vezető egészségkárosító hatásaik. Hazánk azon öt tagállam közé került, amelyeket a legsúlyosabban érint szomszédjaik szénszennyezése. Ezen a listán az ötödikek vagyunk 700 halálesettel, köszönhetően főként a lengyel (350), román (90), bolgár (70) és német (60) széne’rő- műveknek. A WWF cikke szerint ehhez adódik hozzá a Mátrai Erőmű szennyezése, amely az Európai Unió 30 legszeny- nyezőbb (a tanulmány szerint szén-dioxid-kibocsátó) szénerőművei között a huszonhe- tedik.- A Mátrai Erőmű többszörösen is károsítja a környezetet és a levegőminőséget, ezzel együtt pedig az emberi egészséget. Erőműként a rossz energiahatékonyságú lignit elégetésével hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó létesítménye, de további komoly egészségügyi kockázatot okoz azáltal, hogy egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a háztartások számára. A levegőminőséget tovább rontja a lakosság által elhasznált lignit füstgázszűrésnélkülilégsze.ny- nyezése - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelem és Energia Programjának vezetője. Hozzátette, a tervezett új lignitblokk engedélyezési dokumentumai alapján eddig nem vették figyelembe a légszennyezés határon átnyúló lehetséges hatásait. Giczey András, a Mátrai Erőmű Zrt. erőmű igazgatója érdeklődésünkre elárulta, nem szeretnének beszállni a WWF hecckampányába. Megjegyezte azonban, hogy a megjelent cikk súlyos valótlanságokat tartalmaz. A jelentésben a Mátrai Erőmű meg sincs említve a legszennyezőbb, egészségkárosító erőművek között. A Mátrai Erőmű minden emissziós határértéket betart, kéntelenítő berendezéssel, és nitro- gén-oxid-csökkentő rendszerrel van felszerelve, a kibocsátási értékek folyamatosan hatósági kontrol alatt állnak.- A Mátrai Erőmű a szén-di- oxid-kibocsátást tekintetve a 27. a vizsgált erőművek között, ami egyszerűen a termelési volumenéből adódik. A szén-di- oxid-kibocsátás nem az egészségkárosítás, hanem a légköri felmelegedés miatt csökkentendő. Ennek érdekében a jelentős erőfeszítéseket teszünk, megépítettük az ország legnagyobb naperőművét, és az erőmű terfneli a legtöbb biomasz- sza alapú villamos energiát - sorolta Giczey András. Elárulta, a Mátrai Erőmű 2025-re tervezett új blokkja olyan technológiával készül, aminek szén-dioxid-kibocsá- tása közel nulla. Ez a blokk része a hivatalos Energia Stratégiának és a régi blokkok leállításával jelentősen csökkenteni fogja Magyarország üvegházhatású gázkibocsátását. Az új blokk Paks II. megépülése esetén is nélkülözhetetlen lesz az ország biztonságos energia ellátásához. Az adatok szerint a bő 800 megawattos visontai erőmű 2015-ben 6,4 millió tonna szén-dioxidot bocsátott a levegőbe, raíg a lista élén álló,' többször ekkora teljesítményű német lignites erőművek arányosan többet. Az európai kőszenes tüzelésű erőművek egyébként valamivel kevésbé terhelik környezetüket az üvegházhatású gázzal. Egészségügyi szakértők egyetértenek a jelentéssel A WWF által megkérdezett egeszsegügyi szakértők alátámasztják a jelentés tartalmat. Dr. Roberto Bertollini, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója és Európai Uniós képviselője szerint a légszennyezés milliók haláláért felelős világszerte. Az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet csak súlyosbítani fogja a problémát. A fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése sokat javít a levegő minőségén és mérsékli az éghajlatváltozás hatásait. Más szakértők szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése részben az így elmaradó egészségügyi költségek által térülne meg. Huszonháromezer életet követel a szennyezés Ez az első elemzés, amely számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. Az „Európa fekete felhője: Hogyan betegítik meg a szénenergiát használó országok szomszédjaikat" című jelentés az Európai Unió 280 szénerőművéből azt a 257-et vizsgálta, melyek pub- likus adatokkal rendelkeznek. Az elemzés kimutatta, hogy a szénerőművek teljes károsanyag-kibocsátása 2013-ban összesen 22 ezer 900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést (a szívelégtelenségtől kezdve a hörghurutig) és közel 62,3 milliárd euró egészség- ügyi költséget jelentett. Kevesebb szén-dioxidot ígérnek
