Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-13 / 163. szám

g HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2016. JÚLIUS 13., SZERDA Vadászati törvénymódosítás: jövőre megszűnnek a földtulajdonosi közösségek A napokban rendezték meg Bélapátfalván a jubileumi, 25. megyei vadásznapot. En­nek apropóján beszélgettünk a megye vadászati életéről, a vadgazdálkodásról Kovács István Jánossal, az OMVK He­ves Megyei Területi Szerveze­tének titkárával, aki egyben betölti a Heves Megyei Vadá­szok, Vadgazdálkodók és Ter­mészetvédők Szövetségének vadászmesteri tisztségét is. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu A szakember tájé­koztatása szerint Hevesben 62 vadászterületen folyik vadgaz­dálkodás. Státuszuk szerint ma még három csoportba sorolha- tóan folyik tevékenység. A va­dásztársaságok egyesületként működnek, ők jogi személyek. A három üzemi terület az Ege- rerdő Zrt. kezelésében van, s ezek zömében állami erdő bo­rította vadászterületek. 2017. február 28-ig működnek még az úgynevezett vadászati jog­közösségek, ahol a földtulajdo­nosok saját maguk gyakorolják a vadászati jogot. Megválasz­tott közös képviselőjük van, aki gyakorlatilag az ügyvitelről, a vadgazdálkodás és a vadásza­ti tevékenység irányításáról is gondoskodik. A vadászati tulaj­donosi jogközösségekbó'l tizen­hét van a megyében.- Általában a vadásztársasá­gok úgy működnek, hogy egy törvényes képviselőt, vagyis az elnököt, illetve egy intézőbizott­ságot választanak. A bizottsá­gon belül kialakítanak egy fel­adatmegosztást. A vadászmes­ter felel például a szakmai fel­adatokért, a gazdasági vezető pedig pénzügyiekért és pénz­ügyi ellenjegyzésre jogosult. Vadásztársaságunk negyven­egy van, és hatvankettediknek egy kft. zárja a sort. Ez utóbbi egy különleges rendeltetésű va­dászterületet üzemeltet. Az ok­tatás-kutatási célú vadaskert, mindösszesen 254 hektáron te­rül el Mátrafüred és Abasár te­rületén a Pálosvörösvári részen - mondotta a megyei titkár. Tájékoztatása szerint az ága­zat átalakítása 1996-ban történt meg, az akkori törvényi szabá­lyozás értelmében ma Magyar- országon vadász lehet valaki-V A jubileumi megyei vadasznap uj helyszínen, a Belko lábánál lévő festői körnvezetben zajlott MMMi alanyi jogon is, mindenféle tár­sasághoz való tartozás nélkül. Leteszi a vadászvizsgát, kivált­ja a vadászjegyet, megkapja a fegyvertartási engedélyt, és on­nantól kezdve vagy vendégként, vagy bérvadászként oda megy vadászni, ahova akar, illetve ahol fogadják. Ugyanez a tör­vény szabályozta a minimális vadászterületet, aminek mérete 3000 hektár. Az önálló vadásza­ti jog gyakorlásának szempont­jából ennek a feltételnek egye­lőre még csak a magyar állam felel meg. Ezért is kell a földtu­lajdonosoknak „összeállni” va­dászati jogközösségekbe. Meg­tudtuk azt is, hogy a legkisebb mérettől hatósági engedéllyel el lehet térni. Megyénkben is van hét 3 ezer hektár alatti terület, de a 2500 hektárt ezeknek is mindenképp meg kell haladni­uk. Az Egererdő Zrt. egyébként durván 57 ezer hektáron vad­gazdálkodik.- A vadászati törvény tavalyi módosítása azonban ezt a föld­tulajdonosi közösség mint vad­gazdálkodó lehetőségét a kö­vetkező üzemi ciklusra elvet­te. Jövő év március 1-jétől már csak haszonbérlet útján lehet hasznosítani a vadászterülete­ket. Ez a forma megszűnik te­hát, és csak a vadásztársasá­gok, illetve az üzemi területek maradnak meg. 2017. február 28-ig tart a jelenlegi üzemtervi ciklus. 2017. március 1-től elin­dul egy húszéves ciklus. Vív­mányként tekinthetünk erre a húsz évre, hiszen a tartamos, hosszú távú gazdálkodást szol­gálja. Jelenleg folyik a vadász- területek kialakítása, és jövő év március 1-től új vadászterü­leteken indul a vadgazdálko­dás. Ez nem azt jelenti persze, hogy minden módosul. Bizo­nyos esetekben kisebb határ­kiigazításokat eszközölt a ható­ság, máshol kialakultak új te­rületek. De összességében azt lehet mondani, hogy nem vál­tozik a területek száma, mert ugyanúgy 62 vadászterületen fog folytatódni a vadgazdálko­dás, mint ma - fogalmazott Ko­vács István János, akit megkér­deztünk a vadászünnepek sze­repéről, jelentőségéről is. Össztársadalmi jelenség, Vadásznapi protokoll Megnyitóbeszédet Polónyi György, az Országos Magyar Va­dász Kamara Heves Megyei Te­rületi Szervezetének elnöke mondott. Köszöntötte a résztve­vőket dr. Pajtók Gábor kormány- megbízott és Pechtol János, az Országos Magyar Vadász Véd­egylet ügyvezető elnöke, a va­dászkamara országos főtitkára. Kitüntették Prezenszky János volt megyei fővadászt: a Magyar Vadászati és Természeti Örök­ségért Érdemkeresztet vehet­te át, a Vadász Kamara Aranyér­mét az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, dr. Jung Lász­ló, a Magyar Vadászatért Ér­demérmet Hossó Antal kapta. A Gróf Nádasdy Ferenc-emlék- plakettel a Heréd-Nagykökény- esi Földtulajdonosi Közösséget tüntették ki. A Nimród-emlékér- met heten vehették át. hogy egyre kevésbé létezik az összetartás, ez kicsit jellemző a vadásztársadalomra is, de ma­ga az elfoglaltság olyan, hogy zárt közösséget kíván. Szerinte a helyi kis közösségében még mindig létezik az összetartás. Helyi szinten megvannak ezek a csoportosulások. Szoktak tár­sas vadászatokat szervezni, utána elég gyakoriak a közös vacsorák, beszélgetések. Ma­ga a megyei vadásznap pedig egyfajta „összefogása” ezeknek a kis közösségeknek, a megye vadásztársadalmának. Hogyan válhat vadásszá valaki? Sikert aratott a sült keszeg a vadászapon Előbb a személyi és tárgyi fel­tételeknek kell meglenniük: le kell tenni a vadászvizsgát, majd ennek birtokában kivál­tani a vadászjegyet, megsze­rezni a fegyvertartási enge­délyt, aminek most már elő­feltétele egy pszichológiai al­kalmassági vizsgálat is. Ezek után már lehet puskája a je­löltnek, így a személyi, tárgyi feltételeknek már megfelel. Következik a hogyan vadász­hat kérdése. Ha van ismeret­sége vagy kötődése egy-egy vadászterülethez, vadásztár­sasághoz, lehet az rokoni szál is, akkor beadhatja a tagfelvé­teli kérelmet. Az egyesület leg­magasabb szerve a közgyű­lés eldönti, hogy maguk közé veszik-e a jelentkezőt, vagy sem. Tehát magának a közös­ségnek kell erről a tagságról döntenie. A titkár szerint ez az egyik út, mert egyébként, bér­vadászati szerződéssel min­denhol vadászhat a vadász, ahol fogadják. Másik lehető­ség még, alanyi jogú vadászat esetében a vendégvadászat. Ha meghívják valahová a va­dászt, akkor ott vendégvadász­ként vadászhat. A jubileumi vadásznapi ese­mény egyik újítása - a hely­színen túl - az volt, hogy részt vett a programokban a helyi horgászegyesület és az Agria Szabadidő Egyesület is. Ez utóbbi „csapat” elnöke, Szuromi Csaba örömmel szá­molt be arról, hogy milyen megtiszteltetésnek vették a meghívást, s ezzel együtt mennyire „oda tették" magu­kat a rendezvényen. A sza­badidő-egyesület elnöke sze­rint 130 adag étellel - sült keszeg, majonézes burgonya, francia saláta - készültek, Szuromi Csaba halételekkel amit ingyen szolgáltak fel a vendégeknek. Csapatot is in­dítottak a főzőversenyben, és nem is akármilyen eredmény­nyel: III. helyezettek lettek sült kategóriában. Ez személy szerint őt is büsz­keséggel tölti el, mert sok va­dásztársaságnak évek óta nem sikerült nyernie, illetve drága ételekkel, bélszín, hát­színnel készültek hozzájuk ké­pest. A zsűri is ezt emelte ki, hogy egyszerű, jól előkészült, elkészített, letisztult étellel is lehet nyertes valaki. Azzal le­het csak igazán! Sokrétű horgászati ismeretekről kell számot adni Vizsgázókat várnak ER Horgászvizsgát tart csütör­tökön délután 3 órától a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szö­vetsége (HEHMSZ) a Heves Me­gyei Kormányhivatal Földműve­lésügyi Igazgatóságával kötött megállapodás alapján. A vizs­ga helyszíne a HEHMSZ Mátyás király út 11. szám alatti irodája lesz. A szervezőktől kapott tá­jékoztatás szerint a vizsgázók­nak, hogy az adataikat egyeztet­ni tudják, negyedórával a kezdés előtt kell megjelenniük. Amit a csütörtöki megméret­tetésről megtudtunk: a vizsgá­ra minden, a jelentkezés nap­ján 10. életévét betöltött cselek­vőképes személy jelentkezhe­tett. A 14 évesnél fiatalabbak­nak ugyanakkor még a vizsga megkezdése előtt be kell majd mutatniuk a törvényes képvi­selő hozzájárulását a vizsgán való részvételéhez. Aki hor­gász szeretne lenni és vizsgá­zik, annak mindez - vizsgadíj­ként - 3500 forintjába kerül, kivéve a 18 év alattikat. Nekik ezer forintot kell megfizetni. Az állami horgászvizsgán a je­lölteknek számot kell adni a hal­gazdálkodási és halvédelmi jog­szabályokról; a hazánkban élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről; az alapve­tő horgászmódszerekről; a hor­gászzsákmánnyal való kíméle­tes bánásmódról; a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabá­lyairól; a halászati őrzés horgá­szokat érintő alapvető ismerete­iről. S akinek mindez nem vol­na elég, kérdezik a vizsgázókat a horgászattal kapcsolatos leg­fontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályok­ról; az egyesületi tagságból ere­dő jogokról és kötelezettségek­ről, a horgászszervezetek szere­péről; a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről; a horgászrendi szabályozások szerepéről, vala­mint a horgászetikáról. Ezek után pedig jó vizsgá­zást, majd eredményes pecá- zást kíván a rovatunk is min­denkinek! s.s. Helytálltak a gáton a pecás „főnökök” Ezüst a házigazdáknak IGERSZALÓKA megyei szövet­séghez tartozó pecásszerveze- tek vezetői számára ismét meg­szervezte a Horgász Egyesüle­tek Heves Megyei Szövetsége (HEHMSZ) az úgynevezett el­nöktitkári versenyt. Az Eger- szalóki Víztározón a közelmúlt­ban lebonyolított megmérette­tésen a - szintén a HEHMSZ tagjai közé igazolt - Tokaji Fe­renc Horgászegyesület (Tokaj) kétfős csapata nyert, a lényegé­ben házigazda Agria Szabadidő Egyesület párosa a második he­lyen végzett. A minden évben sorra kerülő megmérettetés ér­dekessége volt, hogy ezúttal a víztározó gátjáról horgászhat­tak a pecások. S. S. A szalóki víztározón versenyeztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom