Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-13 / 163. szám

2016. JULIUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP ß Lódi Zoltán szeretne vállalkozást indítani Angliában Eger a kedvenc városa Lódi Zoltán négy éve költö­zött Angliába. Itthon nem tudott elhelyezkedni, a szü­lei tartották el, ám egy hir­telen jött lehetőség brit földre szólította. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu EGER, LONDON A 26 esztendős Lódi Zoltán Tiszafüreden szü­letett, ‘s Tiszaszőlősön élt. El­mondása szerint a csendes és látványos Tisza-tavi térség ren­geteg felejthetetlen élménnyel gazdagította .gyermek- és ser­dülő éveit.- Az általános iskolát köve­tően jelentkezésemet Egerbe, az Eventus Üzleti és Művészeti Szakközép Iskolába adtam be, ahová be is kerültem, majd a felkészítő év után elektronikus grafikus szakon folytattam ta­nulmányaimat, amit szemé­lyes okokból sajnos nem tud­tam befejezni. Az utolsó közép- iskolás évemet Tiszafüreden a Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Pedagógiai Szakszol­gálat és Kollégium falain belül végeztem el. Később, már kint tartózkodásom alatt, távokta­tásban teljesítettem egy OKJ-s Aranykalászos Gazda tanfo­lyamot. Zoltán érdeklődésünkre el­árulta, Egerről csak pozitív él­ményei vannak, hiszen a me­gyeszékhely a kedvenc ma­gyar városa.- A látképe az, amely külö­nösen megfogott - mesélte. - Minél több időt töltöttem Eger­ben, annál jobban szerettem az embereket, az utcákat, a parko­kat. Még ma is rengeteg bará­tom lakik a városban, akiket rendszeresen meg is látogatok, ha Magyarországon járok. Leg­utóbb nagy örömmel láttam a főtér környékén végzett felújí­tásokat. Sikerült még vonzóbb helyet varázsolni a már eddig is látványos térből. Ha haza- költözök Magyarországra, biz­tosan ezt a települést válasz­tom lakhelyül. Kérdésünkre - hogy miért költözött ki Angliába - úgy nyilatkozott: ez nem elhatá­rozás kérdése volt, hanem a szükséges lépés.- Gyorsan történt az egész, nem volt időm részletesen exportálásával, illetve a nyári szezon alatt tengerjáró hajók fogadásával foglalkozom. A kinti létről Zoltán nem túl lelkesen úgy fogalmazott: meg­szokta. Az elején nyelvisme­ret hiányá­ban nehe­zen illesz­kedett be. Emiatt erős hon­vágya támadt, so­káig hezitált azon, hogy maradjon-e Angliában, vagy költözzön haza.- Az észérvek végül ma­radásra késztettek - emléke­zett -, hiszen haza ugyanoda mentem volna vissza, ahon­nan jöttem. Itt biztos munkám mérlegelni, milyen változá­sokat hoz majd ez az életem­ben. Cselekednem kellett! - je­lentette ki. - Az érettségi után otthon voltam munka nélkül, a szüleim tar­tottak el, mert nem tudtam elhelyezked­ni. Rengeteg állásra jelent- keztem, d e sok hely­ről még csak nem is válaszoltak, hogy elutasították a jelentkezése­met. Majd váratlanul egy bu­dapesti munkaerő-közvetítő iroda ajánlott állást Southamp- tonban egy Tesco hulladék-új­rahasznosító telepen. Az in­terjút követő héten már mun­kába is kellett állnom. Sokat gondolkodtam rajta, hogy bele- vágjak-e vagy sem, végül úgy döntöttem, egy próbát megér. Mindez négy és fél éve történt. Zoltán elmondta, már vi­szonylag sok helyen dolgo­zott, s egy időben szabadúszó is volt.- Ügynökségekkel dolgoz­tam, építkezésen vállaltam munkát, majd négycsillagos szállodában kezdtem el dolgoz­ni, mint konyhai kisegítő. Ezt két hónapig csináltam, majd a szorgalmamnak és a tanu­lékonyságomnak köszön hetően osztott műszak­ban voltam karbantar­tó, s konyhai kisegítő. Pár hétre rá megüre sedett a teljes munka­idős éjszakai könyv- vizsgáló pozíció, a je­lentkezésemet elfo­gadták. A feladatom ! a hotel éjszakai ve­zetése volt. Jelenleg a southamptoni te­her- és tengerjá­ró hajók kikötőjé­ben dolgozom. Új állapotban lévő közép- és felső­kategóriás gép­járművek, erő- és munkagé­pek, kamionok Az elmulasztott születésnapok, karácsonyok, amiket a szeretteivel tölte-J ne, embert próbáló kihívások Zoltán számára. De Angliában kényelmes | életet élhet. volt, tudtam fizetni a lakást, a számlákat anélkül, hogy ar­ra kellett volna gondolnom, eb­ben a hónapban mire nem fog­ja futni. A jövőm építése céljá­ból a maradás volt a racioná­lis döntés. A nyelv mélyebb el­sajátításával könnyebb lett az ittlét. Viszont a ténytől, hogy a szüleim és a testvérem két­ezer kilométerre vannak, má­ig sem tudom itt otthon érezni magamat. Az elmulasztott szü­letésnapok, karácsonyok, ami­ket az ember a szeretteivel töl­tene, embert .próbáló kihívá­sok. Ám itt lehetőségekkel teli, kényelmesebb életet élek, mint amit Magyarországon tudnék. Itt többet számít az egyén szor­galma, tudása, mint egy egye­temi vagy főiskolai papír. Zoltán legtöbb szabadidejét a nyelvfejlesztésen túl a bará­tokkal tölti, s alkalmanként a sportra is szakít időt. Gördesz- kázik, fut a parton, de szívesen rajzol és fest is.- Terveim között szerepel az angol állampolgárság meg­szerzése, majd szeretnék egy saját vállalkozást, aminek a fő tevékenysége termékek im­portálása, exportálása Ma­gyarország és Anglia között. Ez azonban könnyen változ­hat az uniós helyzet miatt. Ha a dolgok rosszra fordulnak, Né­metországba szeretnék költöz­ni nyelvtanulás cél­jából, ezután pedig Svájc­ban szeret­nék letele­pedni né­hány évre. Neki is jár? Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu O t gyermeket nevelnek, ahogy tudnak. lőttek a kicsik, ahogy az Úr adta őket, mindegyik érkezésének örültek. A szülők a kormány népesedésre vonatkozó álmait mesz- sze túlszárnyalták, de az ő álmaikkal nem nagyon törődik sen­ki. Élnek, ahogy tudnak. Közmunkából, alkalmi munkából. A férj arra panaszkodik, hogy a megkeresett havi 60 ezer forint keres­ményből negyvenet azonnal levonnak a tartozásokra (lakáshi­tel, nem fizetett szemétdíj, kommunális adó). Az asszony megy- gyet szed Miskolcon. Reggel hatkor érkezik a busz a brigádért, este ötkor érnek haza a Heves megyei kisfaluba. Napi négyez­ret kap a munkáért. Ebből lesz holnapra kenyér, tej, rizs. Mert­hogy a tejberizst nagyon szere­tik a gyerekek. A gyerekeket a legnagyobb, 13 éves lányra bízzák, aki napköz­ben, megfőz, takarít, ellátja a kisebbeket, ahogy tudja, és vár. Vár a szülőkre, akik leveszik a válláról a gondot, a felelősséget, vár egy jobb világra, ráérő idejében egy tavalyról itt felejtett színes magazint lapozgat. Benne hírességek, amint tengerparton, szép ruhákban nyaralnak, koktélokat kortyolgatnak. Igen, ő is ilyen életre vágyik, még mindig hiszi, hogy az álom elérhető. Leteszi az újságot, bepelenkázza a legkisebbet, vajas kenyeret ken az óvodáskorúnak, s bele-belepillant a homályos tükörbe. Csinos, fiatal lány néz vissza, akinek az életben még minden si­kerülhet. - Nekem is jár - gondolja magában, miközben átfut az agyán, hogy ez a nyár is úgy telik el, mint a többi. Nincs nyara­lás, táborozás, nincs semmi. A poros udvar van, a sírdogáló, gő- gicsélő testvérek, s a várakozás. Valami jobbra, valami többre... Világ-Emlékbizottság a forradalomért Nincs nyaralás, táborozás, nincs semmi. EGER Megalakult az 1956-os Világ-Emlékbizottság, amelyet a forradalom 60. évfordulója tiszteletére az Egri Forradalmi Emlékbizottság vezetőjeként Sziki Károly hívott életre a na­pokban. Erről a lépésről a most létrehozott testület megterem­tője tájékoztatta a Hírlapot.- A Világ-Emlékbi­zottság mind az anya­országban, mind pe­dig a világ bármely tá­ján élő magyar honfi­társakra, bajtársakra egyaránt számít és épít - tudat­ta Sziki Károly. - Legfőképpen, azért, hogy a nagyvilág magyar közösségei minél nagyobb szám­ban vegyenek részt ebben a lé­lekemelő közösségi munkában, s adjanak hírt arról, hogyan ün­nepelték, ünnepük az elkövetke­zőkben ezt a jubileumi esztendőt. Az Egri Forradalmi Emlék- bizottság munkájának irányí­tója hozzátette: az újonnan lét­rehozott grémium által meg­fogalmazott célok a magyarok össznemzeti összefogását szol­gálják. Az egyik legfontosabb célkitűzés a még meglévő erők összefogása, a hiteles tanúk és forradalmárok egy tevékeny kö­zösségben való megjelenítése. A Világ-Emlékbizottság tevé­kenységi körébe tartozik a for­radalom eszmeiségét éltető, meg­elevenítő rendezvények szerve­zése, drámák, visszaemlékezé­sek megírása, könyvek kiadása, dokumentum- filmek készíté­se. A testület fel­adata továbbá a még köztünk élő ,56-osok megkeresése és bevonása ebbe a nemes kezdeményezésbe, a le­vélcímük, telefonszámuk össze­gyűjtése a velük való folyamatos kapcsolattartás érdekében. A te­endők sorában szerepel az 56- os emlékhelyek és -táblák, a for­radalmárokról elnevezett utcák, szobrok, könyvek feltérképezése, összegyűjtése, s minden telepü­lésen az elhunyt forradalmárok neveinek felkutatása. Sziki Károly azt is közölte, hogy jelenleg már 140 külhoni és 60 anyaországi elkötelezett ma­gyar áll a Világ-Emlékbizottság kezdeményezése mögött. Sz. Z. Már 200-an tá­mogatják a kez­deményezést. Honismereti érem a domoszlói tanárnak MAKÓ, DOMOSZLO Júüus első he­tében - 44. alkalommal - Makón rendezték meg az Országos Hon­ismereti Akadémiát, amelyen „Történelmi sorsfordulóink Gel- lért püspöktől Báünt Sándorig” címmel rendeztek előadássoro­zatot. Megyénket heten képvi­selték az eseményen, ahol nem­csak honismereti kutatók tar­tottak igen színvonalas előadá­sokat, hanem tanulmányutat is szerveztek. A nyitónapon adták át a hon­ismereti mozgalom kitüntetéseit is. Molnár Endréné, a Domoszlón élő magyar-történelem szakos tanár is rangos elismerésben ré­szesült. A Honismereti Emlékér­met több évtizedes tevékenysé­géért vehette át. Lakókörnyeze­tében, Domoszlón és Kisnánán a szlovák anyanyelvű kisebbség múltját, hagyományait kutatta, rendszerezte. A Magyar-Szlovák Szövetség munkájában tíz éven át vett részt, számos sikeres ha­gyományőrző találkozót szerve­zett Bodonyban, Párádon, Do­moszlón és Kisnánán. A pétervá- sárai járásban 2013-ban megala­kult Értéktár munkájába is be­kapcsolódott, idén ősszel pedig Szlovák Napokat szervez. Ennek aktualitását az adja, hogy a szlo­vákok első családjai 1716-ban te­lepedtek le Kisnánán. A kitün­tetésre a Heves Megyei Honis­mereti Egyesület vezetősége ter­jesztette őt fel. B. K. Már az első újságukat Is lapozgathatták a szaktáborozók Diákújságírók vették be a várost EGER Ezen a nyáron is vissza­tért a városba - július 8-tól tíz napon át - az Országos Kommu­nikációs és Média Szaktábor, a hazai diákújságírók egyesüle­te, a DUE Médiahálózat, orszá­gunk második legnagyobb új­ságíró szervezetének szervezé­sében. A harminchat esztendős egye­sület nyaranta intenzív gyakor­lati képzést tart olyan fiatalok számára, akik fogékonyak a média és annak különféle terü­letei iránt. Kecskés István újság­író, a DUE Médiahálózat elnöke, a XXXVI. Országos Kommuni­kációs és Média Szaktábor veze­tője érdeklődésünkre elmond­ta, ugyan a diákok még csak né­Kedd délután az egri várat is meglátogatták a táborozok hány napja kezdték meg a mun­kát, az elméleti alapokat elsajá­tították, az első újsággal vasár­nap már elkészültek és hétfőn a kezükbe is vehették. Az újságon túl hétfőn készült az első köte­lező rádiós műsor, de a fiatalok négy internetes oldalt is szer­kesztenek a tábor ideje alatt. így a száz résztvevő belekóstolhat az újságírói, a fotóriporteri, a rá­diós, a tévés, a hangmérnök és a tipográfus munka szépségei­be, közben tevékenységüket or­szágos médiumok munkatársai irányítják. Bár közöttük egriek is vannak, a tábor részeként a tanulók felfedezhetik a megye- székhelyet és annak különle­gességeit is. J. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom