Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-12 / 162. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 12., KEDD Filmsorozat a főiskoláról EGER Az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válása alkalmából „Líceum és Universitas” címmel dokumentum- film-sorozatot készített a Líceum TV és az Esterhazyanum Kutatócsoport. A műsor készítői izgalmas kalandra invitálják a nézőket a Líceumot megálmodó főpapok korától napjainkig. Az egy »3 korszakok az adott téma neves szakértőivel készített beszélgetések során elevenednek meg, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Jónás Zoltán beszélget. Részletek a www.uni-eszterhazy.hu oldalon olvashatók. M. A. Útlezárás lesz a községben KÁL Közúti forgalomkorlátozás lesz a Vasút utcában a vasúti átjáró átépítése miatt. A teljes útlezárással járó munkálatokat július 10-től július 16- ig, este 8 óra 50 perctől reggel 4 óra 20 percig és augusztus 10-től augusztus 11-ig, este 8 óra 50 perctől reggel 4 óra 20 percig végzik. A forgalomkorlátozás ideje alatt a közlekedésre érdemes más útvonalat választani. A közúti forgalomkorlátozás bevezetése a Magyar Közút Zrt. Heves Megyei Igazgatósága közútkezelői hozzájárulásával valósul meg. M. A. Díjugrató verseny tizedszer GYÖNGYÖS Tizedik alkalommal sorakoznak fel a régió legjobb díjugratói július 16-án, szombaton a Vak Bottyán János Díjugrató Lovasversenyen. A Ka- rácsondi úti volt Honvéd Zalka Máté sportpályán ezúttal is egész napos családi programokkal várják az érdeklődőket. A reggel fél kilenckor kezdődő viadalon a show sem marad el, az indulóka „ride and drive”, azaz lovagolj és vezess versenyszámban is megméretnek. M. A. Hírek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ez év végéig megvásárolja az érseki palota alatt húzódó pincerendszert, és ezután ingyenesen átadja az Egri Főegyházmegyének. Barta Katalin, Szomszéd Eszter heol@heol.hu EGER Számba venni sem köny- nyű, hogy az elmúlt évtizedekben mennyi időt, energiát és pénzt fordítottak a megye- székhely vezetői a város alatt elhúzódó pincerendszer hasznosítására. A legújabb hírek szerint az érseki palota alatt húzódó hétkilométeres rendszert, ahol most a „Város a város alatt” elnevezésű tárlat vezet, az MNV Zrt. vásárolja meg, s azt ingyenesen az Egri Főegyházmegyének adja. Arról a szakaszról van szó, amely 2007-ben az Ország Építészeti Csodája internetes szavazáson a harmadik helyen végzett. A szavazást követően 2007-ben arról számoltunk be lapunkban, hogy a XVII. századi építészeti különlegesség pár éven belül „megelevenedhet”, azaz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként egyedülálló látványpark létesülhet benne. A Város a város alatt programja akkori számítások szerint 2,7 milliárd forintba került volna. Ezután 2011 októberében már arról adtunk hírt, hogy az ötletek már megvannak: fürdőt, kalandparkot, de borainkat, illetve más kulturális értékeket bemutató teret is terveztek az Eger alatti pince- rendszerbe. A város alatti létesítmények hasznosítására kiírt pályázatot és az azzal járó 2,5 millió forintot akkor Bástya Építész Kft. nyerte. Akkor Habis László polgármester elmondta: három szakmai csoportot kértek fel, hogy az érseki pincerendszer kihasználására olyan egyedi ötletekkel álljanak elő, amelyekkel az országban, de még világszerte is felhívják Egerre a figyelmet. A polgármester úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy 2014-ig találnak olyan uniós pályázatot, amelyből finanszírozni tudják a kivitelezést. Azt ígérte, a már több éve elindult programban addigra a műszaki előkészítéssel is végeznek. Négy éve augusztusban arról cikkeztünk, hogy újabb mérföldkőhöz érkezett a történet. Sós István alpolgármester közölte, hogy egy pályázat segítségével létrejönne Magyar- ország egyetlen komplex földalatti pincehálózata, amely a történelmi belváros egészét bejárhatóvá teszi, és ahol az időutazás a pincejáratokat dúsító élményelemek által válik megélhetővé. Akkor úgy állt a dolog, hogy az egykori Broadway diszkónál épült volna meg a Fogadó, azaz a látogatói épület, amit piactér-hangulatú fedett utcának álmodtak meg. Piacteret és színpadot is terveztek ide. De szó volt a környék geológiai múltját és Eger történetét bemutató tárlatról is, amit „virtuális tengeri akvárium” tett volna teljessé: fő látványossága egy tengeri ősemlős, a mai fókákra, illetve rozmárokra emlékeztető tengeri tehén, a „Haplosi- ren Legányii Kretzoi”. Az ősállat nevét első kutatójáról, az egri Legányi Ferencről kapta. Az egykori Taverna borozó helyén lett volna a Röntgenszemmel elnevezésű program helyszíne, ahol a falakban kialakított üregekbe tekintve láthatta volna az érdeklődő: mi van a föld alatt, s periszkóp segítségével, hogy mi található felette. A Labirintus nevet viselő kalandtúra látogatóinak izgalmakat is ígértek, föld alatti bú- jócskázással, számháborúzással, lézerharccal. Nos, a fenti ötlethalmazból nem sok minden valósult meg, s arra kísérletet sem teszünk, hogy megsaccoljuk, az elmúlt évtizedekben mennyi pénzt fordítottak a városvezetők a különböző tervekre, pályázatokra. Lássuk inkább, hogy az érsekség miként hasznosítaná a pincerendszert! Kakuk Ferenc érseki titkár arról tájékoztatott: a pincerendszer eredetileg az Érseki Palota szerves része volt, ennek megfelelően, amikor az ténylegesen újra az Egri Főegyházmegye tulajdonába kerül, az épület jelenlegi profiljához igazodva, a fejlesztési lehetőségek tükrében a turizmus területén kap szerepet. Arra a kérdésre, hogy tudtak-e arról, hogy megkapják a pincerendszert, konkrétan nem válaszoltak, a titkár annyit elmondott, hogy az érseki pince- rendszer az Egri Főegyházmegye tulajdonában lévő ingatlanok alatt helyezkedik el. A pincerendszert az Egri Püspökség (később Egri Érsekség) hozta létre, s több száz éven át hasznosította azt.- Örömünkre szolgál és kö- szönetünket fejezzük ki azért, hogy erre újra lehetőségünk nyílik - emelte ki a titkár, ám még korainak találták azon kérdésünket, amiben a felújításra szánt pénzösszegről érdeklődtünk. Érdekelte lapunkat az is, hogy figyelembe veszik-e majd az önkormányzat korábbi terveit, vagy teljesen új elképzeléseik vannak. Kakuk Ferenc közölte: minden elképzelést, ötletet és tervet megvizsgálnak. Céljuk a pincerendszerrel az, hogy a város turizmusát szolgálják és fejlesszék vele. Továbbá, mivel minden jót igyekeznek megtartani, és erejükhöz mérten jobbá tenni, fejleszteni, ezért megmaradna a Város a város alatt program, ami az egyik jelentős turisztikai látványosság Egerben. Vállalkozások is otthonra leltek volna Az 1990-es években meghirdetett „Város a város alatt” programban eredetileg a település alatti 3500 négyzetméteres, Közép-Európá- ban egyedülálló, ám a nagy- közönség elől elzárt pince- rendszerben a magyarság és Eger honfoglalástól középkorig tartó történetét bemutató kiállítás nyílt volna. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásoknak is otthont adott volna a kazamatarendszer. Első lépésként megkezdték a labirintus műszaki előkészítését, pár járat szerkezetkész munkái is megvalósultak. Ám a látványterveket és vázlatokat befedte a por. Az eredeti tervekben az 1998-as nyitás szerepelt... Nagyobb biztonságban haladhatnak a motorkerékpárosok a 24-es számú főúton Nyolckilométeres szakaszon újult meg HEVES MEGYE Országszerte 444 kilométer fő- és 119 kilométer mellékúti szakasz újul meg, összesen 69 milliárd forintos hazai forrásból. Ebből Heves megyében több mint 33,5 kilométer főúti szakasz. A felújítások miatt még több térség elérhetősége javul, csökkennek az utazási idők, s emelkedik majd a közúti és az autóbuszos közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala. Szőkébb hazánkban a 24-es számú Gyöngyös-Parád-Eger főutat csaknem 8 kilométer hosszan újították fel, a galya- tetői bekötőút és Párád külterülete (Parádsasvár felé) között. A jellemzően 6,5-11 méter széles burkolaton egy rétegben építettek aszfalt kopóréteget. Az útcsatlakozások, megállóhelyek helyreállítása is megtörtént a program keretében - részletezte Szilvái József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Az útépítés során több mint 6600 tonna aszfalt kopóréteget építettek be. Kitisztították a felújított útszakaszon az árkokat és az átereszeket, továbbá három darab hidat megjavítottak és felújítottak.- A beavatkozás során, a forgalombiztonság növelése érdekében, különös figyelmet fordított a Magyar Közút az útszakaszon található forgalom- A raliautók is biztonságosabban közlekedhetnek az úton technikai elemek fejlesztésére - mondta el Horváth László országgyűlési képviselő. Tartós burkolati jeleket festettek fel, kicserélték a KRESZ-táblá- kat és szintbe helyezték az acél szalagkorlátokat.- Régóta megoldásra váró probléma a hegyi szakaszon előforduló motoros balesetek megelőzése. A projekt kapcsán úgynevezett motoros védőkorlátokat is telepítettek, több mint 2700 méter hosz- szon, amely elsősorban a közlekedésbiztonságot szolgálja - hangsúlyozta Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásért felelős államtitkár. B. K. Megoldódhat a szennyvíz elvezetése ÉSZAK-HEVES Ma is akadnak olyan ingatlanok, ahol az udvaron szennyvíztartály sincs. Az akkori közmeghallgatáson a körjegyző és a PEVIK Kft. vezetője felhívta a figyelmet, hogy a szabálytalankodásnak akkor lehetne véget vetni, azt büntetni, ha valakit rajtakapnának az ügyeskedésen és azt hitelt érdemlően dokumentálnák (lefotóznák, tanúkkal hitelesítenék). Erre még nem volt precedens, feltehetően nem is lesz, hiszen a szomszéddal senki nem akar háborúskodni, saját magát pláne bolond lenne feljelenteni. Ez az időszak érhet véget, ha a helyhatóságok esélyt kapnak a hálózathoz való csatlakozásra. B. K. B Az egri érseki palota alatti pincerendszertIBHB ■ a tervek szerint a turizmus fellendítéséredjOc I hasznosítaná a legújab^ulajdonosa^az^^'^ 1 Egri Főegyházmegye dgif] posMMMi [MMteasöö MMpGÄ;| W' ' hasznostthC*
