Heves Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-09 / 134. szám
2016. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Ötven éve segíti a Vöröskereszt tevékenységét Gyémántdiplomás Dr. Gyetvai Gyula a napokban vehette át Miskolcon a Vöröskeresztes Tevékenységért elismerés Gyémánt fokozatát. Ötven éve segíti a szervezet munkáját. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER A Heves megyei egészségügy évtizedekig meghatározó alakjával, dr. Gyetvai Gyulával idestova öt éve találkoztam utoljára személyesen. Most, hogy ismét rangos elismeréssel jutalmazták tevékenységét, beszélgetésre invitálom. Amikor a 78 éves szakember magas alakja felbukkan a szerkesztőségben, nem tudom leplezni meglepetésem: - Főorvos úr! Maga semmit nem változott! Hogy csinálja? - kérdezem. Mosolyog, széttárja a karját, úgy válaszol: - Nincs semmi titkom. Kiválóan érzem magam. Bizonyára az is hozzájárul a jó közérzethez, hogy korábban rengeteget sportoltam, de az is oka lehet, hgy a mai napig dolgozom, aktív életet élek. Ezúttal beszélgetésünk apropója, hogy ötven éve tagja a Vöröskeresztnek. Gyetvai doktor mindig tudott időt szakítani arra, hogy tanácsaival, kapcsolat- rendszerével erősítse a szervezet tekintélyét, növelje a programok hatékonyságát. Az 1980-as évektől volt a megyei vezetőség tagja, majd 1992-től ezen testület elnökeként dolgozik folyamatosan. Kíváncsiak vagyunk, miért döntött úgy fél évszázada, hogy segíti az önkéntes mozgalom munkáját. Azt mondja, az orvosi diploma és a szakvizsga megszerzését követően kézenfekvő döntés volt, hogy fiatal orvosként támogatja a szervezet munkáját. Évekig volt rendszeres véradó, majd a megyei elnökség tagjaként, utóbb 25 évig elnökeként tevékenykedik.- Rendkívül büszke vagyok arra - mondja -, hogy ebben a pozícióban elődeim között tudhatom Szmrecsányi Lajos egykori egri érseket, aki páratlan adakozókészségével, Európa-szerte eüsmert modem szegénygondozó hálózatával vívta ki a társadalom megbecsülését. Kevesen tudják, de tény, hogy 1914 nyarán pusztaszikszói nyaralójában katonakórházat létesített, a háború károsultjait, az elesettek özvegyeit és árváit tetemes összegekkel segítette. A mozgalom kezdetben a háborús áldozatok megsegítését tartotta elsődleges céljának, ám mára rendkívül szerteágazóvá vált a tevékenységünk. Dr. Gyetvai Gyuláról mindenki tudja, hogy rengeteget tett a megyei gyógyintézmé- nyek eredményes működéséért. A Markhot Ferenc Kórházat 1979-től 1987-ig főigazgatóként irányította, s ez az időszak volt a megyei kórház életében talán a leggyülmöcsözőbb. 1980-ban adták át a rendelőintézetet és az élelmezési üzemet, egy évvel később a sebészeti „tömböt”, végül 1983-ban a szülészetnek, a patológiának, a gyógyszertárnak és a 3-as belgyógyászati osztályNévjegy: Név: dr. Gyetvai Gyula Szakmai út: 1973-75: Kékestetői Állami Gyógyintézet igazgatója 1975-79: Parádfürdői Állami Kórház igazgatója 1979-1987: Markhot Ferenc Megyei Kórház igazgatója 200Ö-2013 Motetta Mátra- derecske igazgatója Kitüntetések, amire büszke: 2002: Debreceni Orvosi Egyetem (DEOEC) Kiváló Oktató cím 2002: Petrányi Gyula-díj 2003: Batthány-Strattmann László-díj 2016: Vöröskeresztes Tevékenységért Gyémántdiploma nak helyet adó épületrészt. Jelentős izotóp regionális központot szervezett Heves, Szolnok, Nóg- rád és Borsod megye betegeinek, és kékestetői izotóp szemi- náriumot az orvosoknak. Számos új osztály, s köz ponti diagnosztikus és terápiás egység létesült a if Fotó: BerárTDániel vezetése idején. Például az izotóp- és az ultrahang-laboratórium, a műveseállomás, a krónikus belgyógyászati és rehabilitációs osztály, az urológia és az ortopédia. Dinamikusan fejlődtek a korábban létrehozott szakágak, illetve újak jöttek létre. Endokrinológus szakemberként rengeteg tudományos ülésen részt vett, jó ideig irányította a megyei kórház tudományos bizottságát, tagja a belgyógyász és más társaságoknak, s évekig a megyei orvosi kamara felügyelőbizottságának elnökeként is munkálkodott. Adódik a kérdés, a szakma mellett hogyan tudott időt szakítani az önkéntességre?- Mindig is az volt a meggyőződésem, hogy diplomásként, értelmiségiként valami pluszt kell adni a társadalomnak. Ennek az önzetlen tenniakarásnak a legjobb példáit találhatjuk meg a Vöröskereszt aktivistáiban, akik | száma a megyében több ezerre tehető, s akik minden ellenszolgáltatás nélkül segítenek a bajbajutottakon. Nagy szó ez akkor, amikor a körülöttünk levő világban egyre inkább az anyagi és egzisztenciális érvényesülés az elsődleges. Óriási dolognak tartom, hogy például katasztrófák idején 24 óra alatt több tízezer önkéntes mozgósítható, akiket nem a pénz, hanem a puszta segíteni akarás vezérel.- Megyénket szerencsére az utóbbi időben elkerülték a nagyobb katasztrófák, ám a szegénység mértéke jóval meghaladja az országos átlagot.- Ez így igaz. Különösen a téli hónapokban hangsúlyos ez a tevékenység. Az élelmiszerbanktól kapott csomagok éhező családok ezreinek segítenek, az ingyenes ételosztások, teajáratok ugyanezt a célt szolgálják. Azt is lényegesnek tartom, hogy a szolidaritásnak, az összefogásnak, az önzetlen tenniakarásnak fiatal követői is vannak. Az elmúlt 10-15 évben kiépült megyénkben az ifjúsági vöröskeresztes hálózat. Az ebben részt vállaló fiatalokra biztosan számíthat a jövőben a társadalom, mint ahogy a megyénk főiskoláiban rend- szeresen vért adó hallgatókra is. Dr. Gyetvai Gyula: Szerencsére | a szolidaritásnak, az összefogásnak, az önzetlen tenniakarásnak fiatal B követői is vannak MH Ne tanulj, fiam! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu T anulj fiam! A tudás az egyetlen, amit nem vehetnek el tőled - hangzott a szülői intelem gyerekkoromban. A nyolcvanas években sok átlagos család hozott kemény áldozatokat azért, hogy gyerekük diplomához jusson. Emlékezetem szerint szőkébb környezetemben sok felnőtt vállalt plusz munkát azért, hogy utódja főiskolai, egyetemi tanulmányait segítse. (Pedig akkoriban még ingyenes volt a felsőoktatás.) A rendszerváltás utáni években mintha csillapodott volna ez a hullám, s jött az újabb szlogen: - Ne fecséreld a drága időt a diplomaszerzésre, azzal úgyse jutsz sokra! Tanulj inkább egy jó szakmát, azzal legalább tisztességes megélhetéshez jutsz. Légy víz- és gázszerelő, pincér, szakács, fodrász! Ezekkel lehetetlen mellényúlni - szólt a jó tanács. S lám, még akkor is tanultak a fiatalok. Aki jól menő szakmát sajátított el, nem bánta meg. Többségük manapság - ha nem is itthon - Nyugat-Európában egész jól boldogul. Aztán jött 2013, amikor egyik napról a másikra 16 évre csökkent a tankötelezettség felső korhatára. Innentől kezdve a kevésbé tehetős családok beletörődtek abba, hogy a társadalom számára a továbbiakban nem létkérdés, hogy tanul vagy sem a fiatal. - Ne tanulj, fiam, inkább dolgozz! - hangzik el azóta egyre több családban, s a fiatal hallgat a szülői szóra. Legalábbis ezt tükrözik a statisztikai hivatal friss adatai, miszerint a korai iskolaelhagyók száma évek óta emelkedik. Tavaly visszaállt a 2003-as szintre. A felelős minisztérium csak most kezdi vizsgálni, hogy növelte-e az iskolaelhagyók számát a fenti tény. Egy biztos, a rendelkezés bevezetése óta drasztikusan megnőtt a 18 év alatti közmunkások száma. Attól tartok, mire a minisztérium szembesül döntésének következményeivel, már nem sokat lehet tenni: visszavonhatatlanul a közmunkások országává válunk. Közmunkások országává válunk. Malac buktatta le visítással a tolvajt FÜZESABONY Éktelen malacvisítás gátolta meg az egyébként pityókás tolvajt a városban abban, hogy el is lopja óljából az ifjú hízót. Kísérleti szakban maradt tettéért, gyorsított eljárásban, elég kemény büntetést mért rá a bíróság. A Füzesabonyi Járási Ügyészség vádja szerint - tájékoztatott dr. Konkoly The- ge László megyei főügyészségi sajtószóvivő - a helybeli Cs. Sándor idén május 1-jén döntött úgy, hogy egy kismalacot szerez magának. Aznap délután három óra tájban, miután felöntött a garatra, biciklivel elkerekezett a Tüzér utcába egy házhoz. Bemászott a kerítésen át az udvarra, s a minden oldalról fallal körülvett ólból az ajtajának kinyitása után megpróbált zsákmányként magával vinni egy tízezer forint értékű választási malacot. Arra azonban nem számított, hogy a jószágnak ez majd nem tetszik. A fiatal haszonállat ellenállt, hangosan visított, amire a tulajdonos azonnal odasietett. Végül a huszonegy éves férfi a sertést hátra hagyva elmenekült a helyszínről. A vádhatóság Cs. Sándort a tett elkövetésétől számított egy hónapon belül szabálysértési értékre, helyiségbe, a jogosult tudta és beleegyezése nélkül bemenve megvalósított lopás vétség kísérletével vádolta meg, s állította bíróság elé. Az ügyészség indítványának megfelelően a Füzesabonyi Járásbíróság nyolc hónap, egyévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a vádlottat. A próbaidő tartamára egyúttal elrendelte a pártfogó felügyeletét is. Sz. Z. Felfüggesztett büntetést kapott a tettes. Olasz, argentin és amerikai cserediákok Hevesi kézművesmesterek hódítottak Borsodban Kincseiket mutatták be HEVES MEGYE Idén olasz, orosz, argentin és amerikai cserediákok tanulnak megyénkben, jövőre török és hongkongi diákok jönnek, akik várják azoknak a családoknak a jelentkezését, akik szívesen fogadnák őket - tájékoztatta lapunkat az American Field Service (AFS) Csereprogramról Németh Sándor kommunikációs tanácsadó. Közleményükből kiderül, hogy a megyében jelenleg négy család fogadott cserediákokat. A Felsőtárkányban élő Ma- gyarné Gyarmati Erzsébet és családja szívesen fogadta a külföldről érkező diákokat, augusztustól az olasz Emilio Gonella számára biztosítottak otthont. Ahogy a család is vallja, a program sokat segített nekik abban, hogy megtanulják, hogyan kell egy másik kultúrából érkező, más nyelven beszélő emberrel megismertetni a magyar szokásokat. A felsőtárkányi család szerint még saját kultúránkhoz is közelebb kerültek a cserediákoknak köszönhetően. A rövid ideig nálunk élő diákok is profitálnak: tavaly a családnál élő Rodrigo felsőfokú magyar nyelvtudással tért haza. A hatvani Szelei Orsolya és családja is örömmel fogadta az amerikai Rachaelt. A tavaly századik évfordulóját ünneplő szervezet várja a befogadó családok jelentkezését. J. H. HEVES MEGYE-MISKOLC A Füge- di Márta Népművészeti Egyesület vendégségbe hívta Heves megye két jelentős népművészeti egyesületét és alkotóközösségeit a Borsodi Fonó alkalmából. Alkotóházukban kiállítást rendeztek a hevesi Csillagvirág Nép- művészeti Egyesület és a Heves Megyei Népművészeti Egyesület (HMNE) alkotóinak munkáiból. Mint azt Fehér Jánosnétól, a HMNE elnökétől megtudtuk, egyesületüket tizenhat mester képviselte, számos alkotással, a viselettől a szövésen, hímzésen át fazekasmunkákkal, fa- és csontfaragásokkal, kerámia, gyöngy és lószőr ékszerekkel, bőrműves munkákA hevesi népművészek alkotásai Miskolcon is sikert arattak kai és festett üvegekkel. A vendég népművészek, népi kézművesek és kézművesek a tradicionális népi kismesterségek széles tárházát mutatták be az érdeklődőknek. Az értékőrző, értékteremtő alkotások mindegyike hordoz egy csipetnyi hevesi „ízt”, amitől különlegesebbek, egyedibbek ezek a tárgyak, mint más tájegységeken. Az Alkotóház mini galériájában Kiss István fafaragó domborművekkel, szobrokkal mutatkozott be Arc-Képek című kiállításán a miskolci közönségnek. A Borsodi Fonó alkalmából a diósgyőri várban a hevesi mesterek szakmai bemutatókat is tartottak. B. K.
