Heves Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-08 / 133. szám

0 HORGÁSZAT 2016. JUNIUS 8., SZERDA Mozgásukban korlátozottak versenyeztek POROSZLÓ Speciális horgászver­senyt rendezett a közelmúltban az Ezüst Ponty Horgász Egyesü­let. Az Ökocentrum Kupa a Moz­gáskorlátozottak és Fogyatékkal Élők Harmadik Tisza-tavi hor­gászversenyét az Ökocentrum, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. és a Tisza-tavi Horgász Egyesüle­tek Szövetsége támogatta. A speciális horgászhelyek el­foglalása után három órán át igyekeztek horogra csalni a ha­lakat a versenyzők. A zárás utá­ni mérlegeléskor pedig az is ki­derült, hogy a legtöbb halat Péró Ferenc erdőtelki horgász fogta, megelőzve Kőszegi Tamás sza- dai és Losonci Józsefné poroszlói versenytársakat. A díjakat Bor­nemisza János polgármester és Kiss lános, az Ökocentrum igaz­gatója adták át. A verseny befejezésének nagy meglepetése volt, hogy a Ti- sza-Tavi Horgász Egyesületek Szövetségének képviselője min­den résztvevőnek nagy értékű teleszkópos horgászbotot és hor­gászzsinórt adott át. A verseny szervezésében jeleskedő Gacsal József elnök, arról is gondosko­dott, hogy a résztvevők a hor­gászhelyen a Poroszló Turizmu­sáért Egyesület hölgytagjai által főzött babgulyás ebéddel vendé­geljék meg a résztvevőket. S. S. A Tiszánál nyílt az első horgászmúzeum SARUD Megnyitották szombaton a Tisza-tavi Horgászmúzeumot. A rendezvény kapcsán dr. Nyit- rai Zsolt (Fidesz) országgyűlé­si képviselő, miniszteri biztos a Hírlapnak elmondta: az ország első horgászmúzeumának létre­hozása beleillik abba a stratégiai célkitűzésbe, ami szerint minél több különlegességet kell létre­hozni a megyében, illetve meg­jelenni minél több produkcióval Budapesten. A szombati avatással a létesít­mény a Tisza-tó egyre gyarapo­dó látnivalóinak a részévé vált. Sarudon így június 4-től meg­ismerhetők a régiek által leg­gyakrabban használt horgász­eszközök, kiegészítő kellékek, a múzeum társprogramjaként Gál János sarudi kikötőtulajdo­nos csónakmotor-gyűjteménye is megtekinthető. S. S. A pecás „áll, hosszú méla lesben". Az úszózós módszer képezi minden horgászat alapját. A pecasulikban is ezzel kezdenek. | Képünk illusztráció. Ha egy laikus valamelyik hor­gásztó partjára keveredik, könnyen azt hiheti: feneke- ző módszerrel pecázik ma már minden horgász. Pedig az úszós horgászmódszer képezi az alapot, s aki azt nem tanul­ja meg, az valószínűleg a töb­biben sem fog remekelni. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Az ismert egri pe- cást, Salamon Gábort arra kér­tük, mutassa be a Hírlap olvasó­inak, miért fontos az úszós mód­szer elsajátítása. Arról is kérdez­tük, hogy amikor jártasságot szerzett már a horgász, milyen trükkökkel teheti még eredmé­nyesebbé vízparti ténykedését. A Hírlap arra kérte Salamon Gábort, írja le, mit teszünk, az úszós horgászat közvetlen megkezdése előtt. íme: elő­ször is kisúlyozzuk az úszót, mindig a bóbitáig. Felhúzzuk az eresztéket az aktuális víz­mélység fölé akár fél méter­rel is. Kicsit bentebb dobjuk az úszót, mint ahol majd hor­gászni szeretnénk. Meggyúr- juk az etetőanyagot és egy alapozó etetést kezdünk. Az első gombóc beérkezési he­lyéhez húzzuk az úszót és zsi­- Az első és a legfontosabb tudnivaló, hogy az úszós hor­gászmódszer a horgászat alap­ja. Ez a határozott véleményem. Aki pedig az alapokat nem ta­nulja meg, az valószínűleg a töb­bi módszerben sem fog remekel­ni. Az Agria Szabadidő Egyesü­letünkkel (ASZE) évek óta foly­tatjuk gyermekek képzését a Pe- casuli keretében. Itt is az alap­pal, az úszós módszerek oktatá­sával kezdjük. Tudom nagyon jól, hogy a gyerkőcök az első si­keres horgászataik után rögtön a tórekordot szeretnék megdön- teni, de legalább tíz kiló felet­ti halat akarnak fogni. Itt mon­dom el nekik, hogy olyan kapitá­lis harcsákat, amiket nekem si­került elejtenem, soha nem tud­nak majd horogra venni, ha az nórjelölő filccel megjelöljük a pontos távolságot a zsinóron, így mindig pontosan ugyan­oda fogunk horgászni, etet­ni. A következő gombócokat már mind az úszó felé dob­hatjuk. Érdemes legalább 1 kilogram etetőanyagot be­dobni alapozó etetésnek. Utána következik az ereszték pontos beállítása. Érdemes fenékre lefektetni a horgot, így addig állítsuk az úszót, míg pontosan megtaláljuk a megfelelő mélységet. alapot jelentő úszós módszert nem űzik majdnem profi szin­ten. Hiszen, ha nem tudnak csa­lihalat fogni például, akkor a ra­gadozó sem fog összejönni - fo­galmazott az ASZE alelnöke. Az egri pecás szerint, mint a legtöbb horgászmódszernél, az úszózásnál is többféle kategóriát különböztethetünk meg. A hor­gászat pedig a spiccbot haszná­latával kezdődik, mert talán ez a legegyszerűbb, és gyakran eredményesebb, mint bármely fenekezős metódus. Spicbottal nagyon gyors és pontos horgá­szatot lehet véghezvinni, ráadá­sul az ehhez szükséges alap bo­tot ehhez rendkívül olcsón be­szerezhetjük.- A másik módszer a rakós bot használata. Ez tulajdonkép­pen a horgászversenyek Formu­la 1-e. Rengeteget lehetne be­szélni róla, de mivel ez a horgá­szoknak csak nagyon szűk ré­tegét mozgatja meg, magam se értekeznék hosszasan róla - je­gyezte meg Gábor, aki inkább a többi változatra hívta fel a fi­gyelmet. Leírása szerint a folyó vízi úszós horgászat módszere a bolognai botos úszózás. A hozzá való botok hosszúak, mivel álta­lában a folyóvíz gyorsan mélyül, így ehhez az 5-7 méteres botok a megfelelő választások. Kis mé­retű körülbelül 30-as orsót hasz­náljon a pecás hozzá, 16-20-as főzsinórral feltöltve.- Az úszós horgászmódszerek közül a leggyakrabbant hasz­nált készség az orsós match bot. Ezt leginkább tavi horgászathoz használják, ahol nincs túl mély víz, tehát az elérhető dobótáv­ban a 3-3,5 métert nem halad­ja meg. Ehhez igazodva a match botok általában 3,9 vagy 4,2 mé­ter hosszúak, s 30-as, 40-es mé­retű orsót érdemes rátenni 16- 20 közötti zsinórokkal. Fontos­nak tartom, hogy ennél a mód­szernél csak süllyedő zsinórt használjunk. Nem szerencsés, ha az olyan finomtechnikánál, mit az úszózás, a zsinór fent ma­rad a víz tetején, mert akkor a szél hasat fújhat neki, és eltol­hatja az úszónkat a víz alá, vagy az etetésről. A pecás szerint ennél a mód­szernél is sok kis apróságra kell ügyelnünk ahhoz, hogy eredmé­nyesen tudjuk alkalmazni. Mon­dott is mindjárt néhányat saját tapasztalataiból merítve: az úszó választásánál fontos szempont, hogy legalább 8 grammal terhel­hető legyen és érzékeny, vékony, lehetőleg karbonszálas anten­nával. Ezeket önsúlyos waggler úszóknak nevezik.- Úszós horgászatkor próbál­junk mindig lehetőleg pár mé­terrel tovább dobni az etetésün­kön, hogy a csobogással ne za­varjuk a halakat. Fontos dolog ilyenkor, hogy az úszó vízbe ér­kezése előtt érdemes visszafog­ni a zsinórt, hogy a levegőben kiterüljön a szerelék és ne gu- bancolódjon majd vízbe érés­kor. Utána rögtön tegyük a bo­tunk spiccét a víz alá és teker­jük a zsinórjelölésig az úszót, így két oldalról kényszerítjük a zsinórt jobb, gyorsabb süllye­désre. Ha minden a helyén van, akkor várhatjuk a kapást, ami ha jól van beállítva minden, le­het elhúzós vagy feltolós - mon­dotta a pecás. így szereljük az úszós kelléket A szerelék összeállítása lent­ről felfelé az alábbiak szerint történjék: horog (körülbelül 8-12-es méret); horogelőke (megközelítően 15-30 centi- méteres legyen); forgó (lehe­tőleg dupla vagy tripla forgót használjunk); jelzőólmozás (két-három darabot tegyünk fel, összesen 0,5-1 gram­mos sörétólom formájában); felette a főólmozás (ez is 2-3 darabból álljon 1-2 grammot nyomjon a sörétólom) majd az úszó. Vízmélységtől függő­en kétféle szerelést szokás megkülönböztetni: két méte­rig fixen rögzített úszót hasz­nálunk. ezt meghaladó mély­ség esetén pedig a csúszóst, amikor is két ütköző közé ál­lítjuk az úszót. Előkészítés, etetés helyesen Az időjárás alakulásától is függ persze, de hamarosan „virágzásnak indul” a Tisza Leírhatatlanul gyönyörű a kérészek násza TISZA-TÓ Az időjárástól is füg­gően hamarosan virágzik a Ti­sza. Szabó Lajos, az Eger és Vi­déke Horgászegyesület egykori vezetője szerint: aki június má­sodik felében keresi fel a folyót, annak szép természeti jelenség­ben lehet része. A hónap köze­pén, vagy néhány nappal ké­sőbb, estefelé megelevenedik a víz felülete. A mélyből lárvák tömegei úsznak a víz felszínére. Kis idő múltán óriási kavalkád- nak tűnő, ide-oda röpdöső, zize­gő, surrogó, szárnycsapásoktól lesz hangos az addig csendes vízpart. Rovarok milliói csap­kodva röpködnek a víz felett.- Kérészrajzás - mondják a helybeliek. - Virágzik a Ti­sza - így vélekednek a költő- ibb lelkek. Mindnyájuknak iga­zuk van. A tiszavirág valóban a kérész, s a rajzását (nászre­pülését) a fehér szárnyak mi­att „tiszavirágzásnak” nevezik. A Kárpát-medence leglátványo­sabb kérészrajzása látható a Ti­szán - fogalmazott Szabó Lajos, akitől azt tudakoltuk, mitől ma­gyar a tiszavirág.- A faj egykor Európa-szerte elterjedt volt. Először 1922-ben a francia folyókból, majd 1962- ben az utolsó európai lelőhe­lyéről, a Rajnából is kiveszett. A Dunából 1974-ben tűnt el na­gyobb részt. így a tiszavirág ma már egész Európában csak a Ti­szában található meg - tudatta A tiszavirágzás percei a szakember, aki szerint fogyat­kozásának, illetve kipusztulá­sának fő okaként a folyók sza-. bályozását és a vízszennyezé­seket szokták említeni. Sajná­latos, hogy a Tisza menti tele­pülések iparosítása és az okta­lan partrendezések miatt itt is csökkentek a tiszavirágok tele­pei. A visszatelepülés a ’60-as, ’70-es években kezdődött el. Ma már a Berettyóban, a Körö­sök vízrendszerében és a Ma­rosban is megjelentek. Megfi­gyelték, hogy még a Keleti-fő­csatornában is végeznek nász­repüléseket.- A tiszavirágzás időtlen idők óta visszatérő látványos­ság. A kérészek 2-4 centimé­teres rovarok és a nászesemé­nyük néhány órás. Eközben a kérészek nem is táplálkoznak, csak a párzással törődnek. In­nen ered a „tiszavirág-életűek” kifejezés - tette hozzá. Megkérdeztük, mi is történik tiszavirágzáskor. A szakember válasza szerint, amikor a nap már túl van a delelőn, a víz mé­lyéből lárvák tömegei úsznak a víz felszínére, ahol bőrük felre­ped és életre vergődnek a szár­nyas rovarok. Amint megszaba­dulnak a kitin burkolatuktól, a víz fölé emelkednek. Előbb a hí­mek kelnek életre, s rövid rep- desés után letelepszenek a fö­venyre, a vízparti növényekre, de ellepik az arra csordogáló horgászcsónakokat is. Egy ideig mozdulatlanul pihennek, majd amikor a hátukon is felreped a „bőr”, újra vedlenek és pár per­cen belül tömegesen repülnek a víz felett. Röviddel a hímek után a nőstények is rajzanak, de nekik nincs szükségük má­sodik vedlésre, azonnal meg­kezdhetik nászrepülésüket.- Az egymásra találás és pár­zás után a nőstények a víz fölött repülve vízbe pottyantják meg­termékenyített petéiket. A ki­kelő lárvák (nimfák) az agya­gos aljzatba, partfalakba fúrják magukat. Mire leáldozik a nap, akkorra már a halak, a sirályok lakmározzák a vízre hullott szí­nes tetemeket. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom