Heves Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-10 / 135. szám
4 A TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN 2016. JÚNIUS 10., PÉNTEK Bizonyítás: az igazság kiderítése a büntetőeljárás nagy értéke (2/1.) Vallomások a tárgyaláson ítéletet hirdet dr. Schmidt Péter, az Egri Törvényszék Büntető Kollégiumának elnöke. Hosszú az út, amíg a bíróság eljut eddig - erről nyilatkozott. Középpontban az ügyfél Az Egri Törvényszék ügyfélcentruma jelentősen segíti a bíróságra érkező állampolgárokat abban, hogy eligazodjanak az akták, s az ügyeikben a tennivalóik között. Képünkön: még ideiglenes helyén fogadja a feleket a központ, de a felújított Törvényházban korszerű körülmények várják majd az ügyeiket intézni kívánó embereket. Sz. Z. Képzési hét a törvényszéken EGER Az Egri Törvényszék a minap oktatási hetet tartott büntető ügyszakos bíráknak, titkároknak és fogalmazóknak. A Debreceni Törvényszéken a résztvevők szakemberek tolmácsolásában a kihallgatás-taktika módjairól, lélektanáról hallhattak előadásokat. Utána Egerben a bűnösséget megállapító ítélet járulékos kérdéseiről tartottak workshop jellegű kiscsoportost foglalkozást. A Nyíregyházi Törvényszéken a büntető határozatok szerkesztése volt a téma, Miskolcon a büntető- eljárásban alkalmazható kényszerintézkedések sora. Kötelezően előírt oktatásokat is tartottak az Egri Törvényszéken: a civilisztika ügyszakban dolgozóknak a hatályon kívül helyezés gyakorlatáról, mindkét ügyszak részére a gazdasági háttértudományokról. Sz.Z. Polgári perszimuláció Az Egri Törvényszéken az oktatási terv keretében dr. Sallai Tamás, az Egri Járásbíróság elnöke irányításával polgári perszimulációt tartottak a megyében dolgozó fogalmazóknak és titkároknak. A 25 szakemberrel workshop keretében egy perújítási ügyet vettek végig a résztvevők a perújítás kérelemtől, a perújítási tárgyaláson át a határozat megszerkesztéséig. Sz. Z. HEVES MEGYE A bíró nem áll sem a vád, sem a védelem oldalán, ő a bizonyítás eredményét értékeli. Ez alapszabály a hazai büntetőeljárások során. Miként az is, hogy a büntetőbíróságok főbb törekvése az igazság kiderítése. E tárgyalótermi folyamat hátteréről, a bizonyítási technikákról is kérdeztük dr. Schmidt Pétert, az Egri Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetőjét. A téma sokrétűsége miatt, terjedelmi okokból, a beszélgetést két részben tesz- szük közzé. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Az átlagember főleg filmekből ismeri meg a tárgyalótermek hangulatát. Mennyire vág ez egybe a valósággal?- Érdemes tudni, hogy a kontinentális, illetve az angolszász jogrendszerben a bizonyítás egyaránt a bírósági tárgyaláson megy végbe. Az utóbbiban a nyomozás szabályozatlan, ezért a tárgyalás előtt meg kell vizsgálni, hogy a bizonyítékokat törvényesen gyűjtötték-e be, s meg kell határozni a vád kereteit is. Az előbbiben - amelyhez a magyar eljárási jogrendszer is tartozik - a nyomozás, az ügyész munkája is szabályozott, ezért már akkor garanciák vannak a bizonyítékok törvényes beszerzésére, így azok általában a tárgyaláson fel is használhatók. A nyomozás feladata a bizonyítási eszközök felkutatása, biztosítása, maga a bizonyítás a tárgyaláson zajlik a közvetlenség elve' alapján. A bíróság a tárgyaláson megszemlélt bizonyítékok alapján hozza meg az ítéletét, hiszen azon rendre felmerülhet új eleme az ügynek, például, ha a tanú a vallomásában mást mond, mint a nyomozáskor.- Ennek a tárgyalás miliője is az oka lehet?- Több oka is van. Az egyik valóban a tárgyalás sajátos légköre, az, hogy egyfajta keresztkérdéses rendszerben nyilatkoznak a tanúk, a szakértők. A bíróság tekintélye is hat az emberekre. A nyomozás alkalmával vallomásokat jegyzőkönyvekben rögzítik, így lehet, hogy más szempontokra fókuszálnak, mint ami a bíróság előtt felmerülhet. A tárgyalás feladata, hogy a jelentkező ellentmondásokat tisztázza, s ehhez képest is nyújt a bizonyítás újat, például a szembesítésekkor, a nyomozáskor hallgató vádlott tárgyaláson tett vallomásának ellenőrzése során, szakvélemények kiegészítése, valamint újak készítése esetén.- Az időmúlás is szerepet játszhat a bizonyítékok mérlegelésében az ítélet meghozatala előtt...- Válasszuk külön a tárgyi és személyi bizonyítékokat! Az előbbiek alapvetően nem változnak, s a nyomozás elején adják a legtöbb információt. Ha az elkövetés eszköze mondjuk egy kés, az azon rögzített vér, a helyszínen gyűjtött DNS-minta, az elkövető véralkoholszintje, amit rögzítenek az eljárás során, tárgyi bizonyítékok. A személyiek közé sorolandó a tanúk, a vádlottak vallomása, amelyek változhatnak. Tudományosan igazolt tény, hogy nagyon sok tényező befolyásolja a tanú észlelését, ami egy átlagostól eltérő, sokkoló történésnél beszűkülhet. Azokat a dolgokat, amiket máskor a tanúk észrevennének, ilyenkor nem észlelik. Emiatt előfordul, hogy az idő múltával jobban emlékeznek, mert előjön a tudatukban olyan részlet, amire a bűntény idején, felfokozott állapotban nem emlékeztek. Megeshet, hogy a helyszínen kihallgatott emberek kevesebbet tudnak elmondani, mintha pár nappal később kérdezik ki őket. A tárgyalásokon ugyanakkor az a jellemző, hogy minél távolabbi az esemény, annál kevésbé emlékeznek a meghallga- tottak. Persze, volt már, hogy a tanú szinte szóról szóra ugyanazt mondta évekkel később a tárgyaláson, mint a nyomozáskor egy költségvetési csalásos ügyben. Mások viszont pár hónap után már nem is képesek visszaemlékezni.- Gyakori a tények tudatos elferdítésére törekvés a vádlott védekezéseként?- Az angolszász jogrendszerben a szabályozás szerint nem kötelező vallomást tenni a terheltnek, de ha tesz, akkor igazat kell mondania. Nálunk az üggyel összefüggő vallomásában a vádlottnak nem kell igazat mondania. Egy korlátja van: mást nem vádolhat bűntény elkövetésével, mert annak jogi következménye van. Itthon a vádló kötelessége a vád bizonyítása, az ügyész indítványozta bizonyításnak kell megcáfolnia a vádlott által elmondottakat.- Nem könnyű eldöntenie a bírónak, hogy a vádlottak, a tanúk korábbi vallomásait, vagy a tárgyaláson elmondottakat vegye alapul az ítéletben, nemde?- Az a tapasztalatom, nagyon fontos, hogy a bíró személyesen lássa a vádlottat, közvetlenül érzékelje, hogyan adja elő a mondandóját. Amikor a bíró a nyomozati iratokból felkészül a tárgyalásra, a bizonyítékok hagynak valamilyen nyomot benne. Pont emiatt lényeges, hogy ne alakuljon ki előzetes véleménye az esetről. Sokszor azok a vallomások, amelyek a dokumentumokban igen meggyőzőeknek tűnnek, a tárgyaláson előadva nagyon bizonytalanok. A bírók megtanulják felismerni elég nagy bizonyossággal egy vallomás hitelességét. Az azt kísérő gesztusok, jelzések alapján kialakul a bírónak egyfajta benyomása. De vannak technikák is, hogyan ellenőrizhető, hogy egy tanú valóban általa észlelt dolgokat mond, vagy betanították neki. Megkérhető a tanú, hogy mondja el az eseménysort visszafelé. A betanult szöveget nehéz megjegyezni. Feltűnő lehet, ha a tanú nagyon ragaszkodik a tárgyaláson ahhoz, hogy ő már a nyomozáskor mindent elmondott, mást nem tud közölni. Ezért - ahogy a Büntetőeljárási Törvény (Be.) is előírja - a tanút hagyni kell beszélni, ki kell hallgatni kérdésekkel, s csak ezután szabad elé tárni a nyomozáskor tett vallomását arról, amire nem emlékszik, vagy aminél ellentmondás van. Ha úgy látszik, hogy valótlant mond, akkor az eltérő vallomásait ütköztetni kell, s figyelmeztetni a hamis tanúzás következményeire. Létezik vádlott-típus, aki rendre változtatja a védekezését, a bizonyítás aktuális állásához igazítja a mondandóját. Ilyenkor hagyni kell, hogy elmondja az újabb verzióját, majd tisztázni a korábbi vallomásaival szembeni eltéréseket. Ekkor a terhelt ellentmondásokba keveredik, sokszor maga is érzi, hogy a magyarázatai tisztázásra szorulnak. így elérhető, hogy elmondja a valóságot. Meg kell éreznie a bírónak a kihallgatott ember személyiségét is. Van olyan tanú, akiből harapófogóval kell kihúzni minden szót. Van, aki elkalandozik vallomása közben. Van, aki a saját elképzeléseit adja elő tényként. Nemrég egy ügyben a tanú az ügy szempontjából jelentős tényeket állított, de miután rákérdeztek, hogy ezeket honnan tudja, azt felelte: ez így volt, mert hogyan lehetett volna másképp. Kiderült pár dologról, hogy amit ő tényként mondott, az valójában az ő feltételezése. (Folytatjuk) Programsorozat az átlátható igazságszolgáltatás jegyében Attól félsz, amit nem ismersz HEVES MEGYE Az átlátható, nyitott igazságszolgáltatás jegyében indított előadássorozatot a középiskolákban „Nyitott Bíróság” címmel az Országos Bírósági Hivatal. A mottó: „Attól félsz, amit nem ismersz.”- Szeretnénk elősegíteni a bíróság működésének megértését, szervezetrendszerének a megismerését - mondta a Hírlapnak Hoszné dr. Nagy Tímea kapcsolattartó. - Segíteni kívánunk az állampolgárok jogi kultúrájának fejlesztésében, hogy el tudjanak igazodni a jog útvesztőiben. Rálátást kaphatnak a bírák, a bíróságokon dolgozók munkájára, az eljárások lefolyására, a bírói hivatás szépségeire, nehézségeire. Hoszné dr. Nagy Tímea Azt is elárulta továbbá, hogy az Egri Törvényszék az országban az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez. Olyan programokat szervez, amelyekkel meg tudja szólítani a különböző korosztályú és érdeklődési körű csoportokat is. Szeretnének eljutni az általános iskolásokhoz, a gyermekotthonokba, a főiskolára, a fogyatékkal élőkhöz, az idősökhöz is.- A törvényszék külön programot dolgozott ki számukra - folytatta a kapcsolattartó. - Külön listáról választhatók ki témák, amelyekről a törvényszék bírái, titkárai, fogalmazói osztályfőnöki órákon tartanak előadásokat oktatási intézményekben. Lehetőség lesz főleg a diákoknak tárgyalások látogatására, megbeszélésére is. Szó van az Egri Büntetés-végrehajtási Intézet megtekintéséről is 16 éven felüli tanulóknak. A törvényszék munkatársai általános- és középiskolák szülői munkaközösségével egyeztetve rendhagyó szülői értekezlet megtartását is vállalják.- Fontosak az olyan rendezvényeink - említette Hoszné dr. Nagy Tímea -, mint a polgári perszimuláció a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja alkalmából, s a Bíróságok éjszakája, amikor a látogatók a törvényszéken vehetnek részt programokon. Sz. Z. EGER A megyei főügyészség csapata nyerte a dr. Gáspárdy Józsefről elnevezett kispályás foci emléktornát az ügyvédi kamara és az Egri Törvényszék gárdája előtt. A Töviskes téri pályán dr. Nyiri Beáta törvényszéki elnök adta át a kupát a győztesek csapatkapitányának, dr. Szajlai Józsefnek, az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség helyettes vezetőjének.
