Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-07 / 107. szám
2016. MÁJUS 7., SZOMBAT A gazdasági válság idején kényszerült itthagyni hazáját Ragaszkodik Egerhez CORK, EGER Miczky János - becenevén: Johnny - igazi lokálpatrióta, nagyon szereti Egert, sokáig szinte ki sem mozdult innen. Hagyományőrzéssel is foglalkozott, a Vitézlő Oskola egyik alapító tagja volt, majd a Végeknek Tiiköri egyesületben tevékenykedett. Az élet azonban 2007 év végén külföldre szólította, Johnny azóta - bár nagyon hiányolja hazáját - Corkban él. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com- Hogyan került Írországba?- Tősgyökeres egri vagyok, nagyon szeretem a szülővárosomat. Az Egri Vitézlő Oskolának én voltam az egyik alapító tagja, s az egykori Leoniban dolgoztam. Volt egy vállalkozásom is. Egy idő után azon kaptam magam, hogy semmi másból nem áll az életem, csak munkából. Gazdasági problémák is elértek: hitelt kellett felvennem. A feleségemmel megbeszéltük, hogy Írországban próbálunk szerencsét, s amikor már megfelelő anyagi feltételekkel rendelkezünk, visszajövünk. Nulla angoltudással utaztam ki 2007- ben, de idővel megteremtettem az alapegzisztenciát.- Mivel foglalkozott?- Az egyik legismertebb gyorsétterem-hálózat üzletében kaptam állást Corkban. Először szégyelltem is. Később rájöttem, itt nem azt nézik, hogy ki milyen területen helyezkedik el, az értékes munkaerő a fontos. A későbbiekben egyre előrébb jutottam, s már a karbantartást is elvállaltam. Időközben a nejem megváltoztatta a gondolatmenetét, nekem viszont nem volt visszaút: a hitelek ketyegtek, így útjaink elváltak. Azóta is kint élek, bár már nem az említett gyorsétteremben dolgozom.- Hol dolgozik most?- A gyorsétkezde után egy olasz étterembe kerültem, azután az Apple-nél is vállaltam munkát, s volt, hogy e kettőt párhuzamosan is vittem. Jelenleg egy építőanyag-kereskedő cég kölcsönzőrészlegének alkalmazottja vagyok, s az olasz étteremben is dolgozom, de már csak szombatonként.- Hogyan érzi magát kint? tiSÍStPi Johnny nem feledve egri j hagyományőrző múltját, j szabadidejében szívesen íjászkodik: egy kinti klubba jár vasárnaponként jj Kint is „hagyományőrködik” Johnny (41) Egerben nőtt íjászklubba jár: tradicionáfel, nyelvtudás nélkül költözött Írországba, magától tanult meg angolul. Előre ki- szótározta magának azokat a szavakat, amelyekre szüksége volt. Ma már jó pozícióban dolgozik kint. Szabadidejében a megyeszékhelyen űzött hobbijának, a hagyományőrzésnek is él. Corkban lis és csigás íjjal is lő vasárnaponként. Érdeklődik az autók iránt: többször előfordult már, hogy vett egy régi autót, majd felújította. Johnny Írországban ismerte meg a Fel- sőtárkányból származó barátját, Sándort, akivel jó barátságot kötött, s rendszeresen találkoznak. Szivem V szerint ott- m hon élnék, mint I mondtam, na- I gyón ragaszko- I dóm Egerhez. Igyekszem is gyakran hazajárni. Gondolkoztam már azon is, hogy otthon belevágok egy vállalkozásba. Ez azonban egyelőre sajnos nem opció. Ugyan íror- I szágban sincs kol- | bászból a kerítés, de itt legalább minimálbéres munkából is tisztességesen meg lehet élni. Könnyen beilleszkedtem, sok magyart ismertem meg Corkban. Olyanokat is, akikkel azelőtt sosem találkoztam, de Egerben vagy környékén éltek. Némelyikükkel rendszeresen tartom a kapcsolatot.- Összetartanak a magyarok kint, Írországban?- Abszolút. Persze nyilván lehet hallani kivételekről is, akik annyira nem örülnek a honfitársaiknak külhonban, de magyar klubok is létesültek Írországban. Ezek a társaságok ünnepük a március 15- ét, az augusztus 20-át is. Én nagyon örülök, ha magyarokkal találkozhatok.- Mi a meglátása az írekről?- Pozitív, mosolygós emberek. De az éremnek két W oldala van: a Corkban élő írek közül sokan nem egyenesek. Jókat lehet mókázni velük, de ahogyan mondani szokás, nemzeti sportjuk a rasszizmus. Persze ez olyan szintű, hogy senkit nem bántanak, de néha morognak az orruk alatt, hogy a „külföldiek így meg úgy”. Ám, ha valaki próbál beilleszkedni, elfogadják. A politikára nem figyelnek oda, van is egy vicces történet a tarsolyomban. írekkel beszélgettem, az egyik megkérdezte: ki az az Enda Kenny? A másik teljesen komolyan válaszolt: egy bajnok golfjátékos. Kenny úr valójában Írország miniszterelnöke... (nevet) Náluk nincs olyan, hogy jobbra meg balra húznak, sőt, az ír politikusok becsületesebbeknek is tűnnek az átlagnál. A piálás viszont nagyon megy. Ha valaki azt mondja, sokan alkoholizálnak otthon, nézzen szét itt! Hajnali 2-kor azért zárnak be a szórakozóhelyek, hogy ne igyák halálra magukat az emberek.- Hogyan áll a honvággyal?- Nagyon erős bennem. Mindig alig várom, hogy hazamehessek. Sokan nem tudják felfogni, milyen az, amikor az embernek mindent maga mögött kell hagynia. Talán drámainak tűnök, de akad, hogy amikor beérek Egerbe, és meglátom a bazilikát, könnybe lábad a szemem. A szívem hazahúz, de az agyam visszatart. MEGYEI KORKÉP Aldas-atok Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu Eldöntöttem: nem fogom sajnálni a jövő fiataljait. N em telik el úgy hét, hogy valaki ne jegyezné meg, milyen fiatal vagyok. Ilyenkor csak mosolyogva bólogatok: mi mást tehetnék, igaza van. Magamban azért megjegyzem: jó is, csak ne fájna fiatal létemre annyira a lábam, mint drága hetvenéves nagymamámnak fájhatott. Nem telik el úgy hét, hogy valaki ne jegyezné meg, sajnál, amiért most kell a fiatalságomat élnem: úgy látják, minden sokkal nehezebb, mint nekik volt annak idején. Ilyenkor csak mosolyogva bólogatok: nem tudhatom, nekik milyen volt a fiatalságuk. Magamban azért megjegyzem: ha voltak, vannak is nehézségek és akadályok, mindig legyűröm őket valahogy. Gondolkoztam az állításaikon, mégis melyiküknek lehet igaza: jó-e vagy sem 2016-ban fiatalnak lenni. Látunk boldog, kiegyensúlyozott, levert, világfájdalommal teli fiatalokat, de mindkét típusnak vannak jobb és rosszabb időszakai: ilyen az élet, akár fiatal, akár felnőtt az ember. Ezért gondolom, hogy minden hozzáállás kérdése. Végtére is, a lábam ugyan fáj, de ha megpróbálom mással lekötni a figyelmem, akkor talán nem töri le végképp a kedvemet. Nem szabad feladnom, mert nem szeretném, hogy pár év múlva úgy érezzem, eltelt a fiatalságom, és nem volt benne móka, bolondozás, felhőtlenség. Nem akarok úgy állni majd a gyermekeim előtt, hogy nem lesznek történetek, kalandok, amiket megoszthatok velük. Eldöntöttem: ha nehezebb is lesz a jövő fiataljainak, sosem fogom őket sajnálni, sosem mondom, hogy nekem még könnyebb volt, hanem csak annyit: boldogságuk kulcsát maguknak kell felfedezniük, hogy csak elő kelljen venni a nehéz napokon. Doktoranduszok tanácskoztak EGER Izgalmas történelmi kérdések a fókuszban: 2010 óta működik doktori képzés az Eszterhá- zy Károly Főiskolán (EKF), nagyjából azóta minden esztendőben szerveznek a doktorandusz hallgatók számára konferenciát.- A mostani már az ötödik alkalom a doktoranduszok számára. Hasznossága többféleképpen is megközelíthető: egyrészt az előadói készségüket fejleszthetik, a tanácskozást követően pedig publikációs lehetőséget is biztosítunk számukra. Amit előadnak, annak elkészül az írásos változata is, majd tudományos publikációkban közzé tesszük őket - osztotta meg velünk Ballabás Dániel, a Történelemtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. Elmondta, hogy a konferencia egy tárgyhoz kapcsolódik: a történetírás műfajaihoz, így mondhatni a doktorandusz- konferencia jelenti a tárgy gyakorlati részét. Az elsőéves hallgatók számára kötelező a részvétel, a többieknek pedig jelentkezési lehetőséget biztosítanak.- Nagyjából 40-50 hallgató tanul most az EKF Történelemtudományi Doktori Iskolájában, közülük a mai napon tízen adnak elő - tudtuk meg. A témák igen színes skálájában a hallgatók visszarepültek a XVIII. századi tihanyi bencés kolostor történetéhez, feltárták Mária Terézia és II. József politikáját, de Trianon is a témák között szerepelt. Az öt-öt előadás között hozzászólásokban, szakmai vitában gyara- píthatták egymás kutatási területét a doktori iskola ifjú hallgatói. Egyházi kérdések, II. világháború utáni vasúti közlekedés és sporttörténet voltak a második rész központi témái. Az Eszterházy Károly Főiskola doktori iskoláiba, így a Neveléstudományi és a Történelemtudományi Doktori Iskolába május 30-ig jelentkezhetnek azok, akik szeretnék tanulmányaikat magasabb szintre emelni. J. H. Az EKF doktori iskoláiba május 30- ig lehet jelentkezni. Miénk a tér!: mind több a résztvevő Ziffer Sándor egri alkotó nevét fogja viselni a Zsinagóga Galéria Emlékeztek a festőművészre EGER - A Miénk a Tér! Fesztiválon évről évre nő a résztvevők létszáma. Idén 1200-an vesznek részt a négynapos rendezvényen. Több helyről érkeztek, a legtöbben Egerből, de jöttek Szihalomról, Felsőtárkányból, Sírokból, Noszvajról, Salgótarjánból, Bélapátfalváról, Besenyőtelekről, Halmajugráról, Hatvanból, Hortról is - tudta meg a Hírlap a program szervezőjétől, Kristonné Erdei Máriától. A fiatal tehetségek bármilyen műsorral jelentkezhettek, de a legnépszerűbb kategóriákban neveztek: könnyűzenei, komolyzenei, népzenei, népdal kategóriákban, modern tánccal, de a színjátszás, a néptánc, a népi játék és a vers is népszerű volt az ifjúság körében.- Mindennap a kategóriának megfelelő zsűrink volt, pénteken három modern táncos zsűri: Grecsó Zoltán táncművész, koreográfus, Pintér Lotti, aki Gárdonyi Géza Színházban a GGTánc koreográfusasszisztense, illetve Novák Zsuzsa, aki állami és Csokonai Vitéz Mihály díjas táncoktató, nemzetközi pontozóbíró értékelte a fellépőket - mondta el a szervező. A célok között kiemelte, hogy a fiatalok szakmai zsűri előtt igazi fesztiválhangulatban léphetnek színpadra. A rendezvényen fellépőket még díjazták is a különböző kategóriákban. J. H. EGER Ziffer Sándor egri születésű nagybányai festőművész születésének évfordulóján avatták fel az emléktábláját a Zsinagóga Galériában pénteken. Az épület falán elhelyezett tábla az Eger önkormányzata és a Dobó István Vármúzeum támogatásával valósulhatott meg. Az ünnepségen köszöntőt mondott Habis László polgármester és dr. Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője.- A város büszke azokra a szülötteire, akik hozzájárultak a kulturális értékeinek fellendítéséhez - mondta a polgármester. A festőművész életútját H. Szilasi Ágota művészettörténész méltatta: Az emléktáblát Martonné Adler Ildikó egri alpolgármester, Habis László, dr. Nyitrai Zsolt leplezte le- Ziffer Sándor magyar festő, érdemes művész. A nagybányai művésztelep második nemzedékének kiemelkedő mestere és művészetszervezője. Alkotásaiban össze tudta egyeztetni a századelő modern festői irányzatait a nagybányai plein air hagyományokkal. Művei frissek, színesek, dekoratívak, expresszívek, s racionálisan átgondoltak voltak. Alkotói korszakának csúcspontja a két világháború közti időre esik. Később baleset érte, a második világháború után már csak műtermének ablakából tudott festeni. Az emléktábla leleplezése után Kozma István festőművész emlékezett mesterére. M. A.
