Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-06 / 106. szám

0 KERTELJÜNK! 2016. MÁJUS 6., PÉNTEK Tennivalóka fagyosszentek érkezése előtti időben HEVES MEGYE Az év ötödik hó­napjában járunk, ami legtöb­bek számára a legkedvesebb időszak. Minden virágzik, zöldül, és az utolsó fagyos éj­szakáknak is búcsút intünk, ugyanakkor a kártevők és kór­okozók is teljes gőzzel mun­kába állnak. Lássuk, milyen teendők várnak ránk május­ban a kertben! A fagyosszen­tek elmúltával az összes fagy­érzékeny virág (egynyáriak) a szabadba kerülhet. A dáli­át el lehet ültetni, de idősze­rű az egynyári virágok veté­se, mint oroszlánszáj, körömvi­rág, pillangóvirág, napraforgó. Ugyanígy most aktuális a vízi- és mocsári növények ültetése a kerti tó vizébe, amely lassan­ként már felmelegszik. Most le­het a földlabdás, konténeres fás növényeket, illetve a tűlevelűe­ket is kiültetni. A hagymás virágokat (tuli­pán, jácint) hagyjuk visszahú­zódni, és csak az elszáradt le­veleket távolítsuk el. Csak így áll majd rendelkezésre elegen­dő erő a következő évi bő virág­záshoz. A téli káposztafélék termesz­tésénél jó tanács: minél koráb­ban vetünk, annál erősebb lesz a növény a tél előtt. A gyomok sajnos ismét erőre kapnak. A legtöbb gyomnövényből azon­ban komposzt készíthető. Idő­szerű a káposzta, karalábé, pó­réhagyma, saláta és zeller ki­ültetése. Az uborkát, paradi­csomot és paprikát a hónap kö­zepén lehet kiültetni. Az érzé­keny növényeket takarjuk le fá­tyolfóliával. A zellergumó nem fejlődik ki, ha a növény csak egyetlen egyszer is megfázott. Az orsó és a termőkaros ko- ronájú gyümölcsfákat az utol­só fagyoktól célszerű fátyolfóli­ával védeni. A virágzó szamó­ca is veszélyeztetett. Az eny­he fagytól úgy védekezhetünk, hogy este vizet permetezünk; ez véd a -1-2 fokos hideg ellen. Kertünk dísze a dália Május első napjaiban is na­gyon sok teendő akad kert­jeinkben, mivel az április utolsó két hete nagyon sze­szélyes időjárást hozott. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Az elmúlt két hét­ben majdhogynem késő őszi fa­gyokkal tarkított napokban volt részünk, ami sok csapadékkal társult. Rovatunk állandó szak­értője, Nagy Szabolcs (Kertünk boltja, Eger) nem volt könnyű helyzetben, amikor a teendők összegzésére kértük. Elöljáró­ban elmondta, ilyenkor nagyon nehéz tanácsokat adni, mert a szélsőséges időjárás miatt sok­kal jobban és tovább fognak a gombabetegségek fertőzni, ami főleg a csonthéjasokban fog még intenzívebben fellépni. Ráadásul a gyenge télnek „köszönhetően” eddig is sok gomba áttelelt.- Vessünk egy pillantást gyü­mölcsfáinkra! Milyen kártevők le­selkednek rájuk?- Korábban többször is említet­tük, hogy a hűvös és egyben csa­padékos időjárás nagyon kedve­zett az őszibarackban sok gon­dot okozó tafrina (levélfodroso- dás) gombának és mostanság a kajszibarackban is sok növény- védelmet igénylő moníliának. Már sokan jelezték, hogy sajnos a meggyben is fertőz a monília gomba. Almafáinkban a jelzések alapján megjelent a lisztharmat, ami fehéres porszerű bevonatot képez a leveleken és a hajtásokon is. Ilyenkor a még rendszeresebb, akár hetente történő permete­zést ajánlom, kontakt és felszí­vódó gombaölőszerek kombiná­ciójával, amiket a szer rotációval tegyünk meg! Május hónapban mindenképpen érdemes rend­szeresen permeteznünk, hogy gyümölcsfáink ne „hordozzák” magukban egész évben a beteg­ségeket és a gombák ne tudjanak még nagyobb számban elterjed­ni és a gyümölcstermésüket is ki tudják nevelni a fák.- Nagyon sok növényvédőszerre rá van írva: csak 10-14 naponta használjuk őket és elméletileg a szisztematikus felszívódó szerek hatástartama optimális esetben 14-21 nap védettséget ad. Ezt mennyire vegyük szentírásnak?- A mostani időjárás miatt a heti permetezés javasolt a hatá­sos védekezés elérése érdeké­ben! A kedves olvasók, kiskert­tulajdonosok most gondolhat­ják, hogy kicsit „haza” beszélek a többszöri permetezések szor­galmazásával, de a szakembe­rek egybehangzó vélemény alap­ján az idén több permetezést kell végrehajtanunk ha nem akarjuk gyümölcsfáinkat és a termésün­ket „elveszíteni”. Beszéltünk már a rovarölős növényvédelemről is, aminek a május még aktuá­lisabb időszaka lesz, mert a cse­resznyelégy, szilvadarázs, levél- tetvek, atkák, molyok, hernyók stb. nagyszámban fognak megje­lenni és kártételt okozni. Sokan jelezték már a lombrágó hernyók megjelenését, főleg a gyapjaslep­ke fákról lelógó hernyóit. Min­denképpen védekezzünk, ha a selyemszálon lógó hernyókat lá­tunk a fákon, mert elég komoly levélrágást tudnak rövid idő alatt véghezvinni. Megjelentek a mo­lyok és a levéltetvek is, s meg­kezdték nem éppen áldásos te­vékenységüket. Sokan jelezték az almafáknál a levelek össze- sodródását, amit érdemes kibon­tani, és megnézni, hogy levélte­tű vagy más rovar okozza-e a le­vél „tekeredését”. Ez lényeges, hi­szen más-más rovarölőszerrel tu­dunk védekezni.- Olvasóink panaszolják, hogy a díszkertekben, rózsákon is megje­lentek a hernyók, levéltetvek. Mi­vel védekezhetnek?- Ha már permetezünk, kombi­náljuk gombaölőszerekkel a dísz­növényeink védelmét. Nem vé­letlenül hangsúlyozzuk a kombi­nált permetezést, aminek lénye­ge a különböző szerek egymás­sal való keverése és kijuttatása a növényeinkre. Ezt azért emel­ném ki, mert sokan még mindig megkérdezik, lehet-e egymással keverni a vegyszereket. Sokszor hallom, hogy külön végzik el a rovarölős permetezést és külön juttatják ki a gombaölőszereket a növényekre, ami plusz munka. A forgalomban lévő, szabadfor­galmú növényvédőszerek szinte mindegyike keverhető egymás­sal. Ha mindenképpen szeret­nénk meggyőződni a keverhető- ségről, csináljunk keverési pró­bát a permetezés előtt, kis meny- nyiségű vízben. Olvasónk kérdezte: Mi legyen a lótetűvel? KÁRTEVŐK ELLEN A zöldségter­mesztésben, palántanevelésben a növények károsodását igen gyak­ran a talajlakó kártevők okozzák. Pásztor Vilmos hevesi olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan véde­kezhetne a lótetű ellen. Szakértőnk szerint a nagyobb testű kártevők közül leggyakrab­ban a pajorok, a drótférgek, a ló­tücsök, a bársonylegyek nyűvei szoktak kellemetlenkedni. A nö­vények föld alatti részét rágják, turkálják, ami jelentős tőszám-ki- eséssel jár. A lótücskök a gyöke­rek átrágásán kívül ujjnyi vastag kidudorodó felületi alagutak, jára­tok építésével sok kis növényt túr­nak ki a palántaágyakból. A megelőzés érdekében fon­tos, hogy minden évben, megelő­ző jelleggel, védekezzünk a kár­tevővel szemben! A rendszeres talajfertőtlenítés nemcsak haté­kony, de költségtakarékos megol­dás is. A kereskedelemben kapha­tók olyan készítmények, amelye­ket a rovarok a bőrszövetükön és az idegvégződésükön át vesznek fel, ezután a táplálkozásukat be­fejezik, elpusztulnak. Ez a hatás­mód újszerű, mivel a készítmény nem szívódik fel a növénybe, a ro­varokat nem a kezelt növények fo­gyasztása révén pusztítja el. Gáz­hatásának köszönhetően riasztó a tojásrakásra készülő káposzta-, hagyma- és viráglegyekre is. A magról vetett, gumóról vagy hagymáról ültetett növényeknél a magvetéssel,- ültetéssel egy idő­ben kell az előírt szermennyisé­get kiszórni, majd azonnal a talaj­jal befedni. A készítményt a hajtatási, ülte­tési időszak előtt 1-2 nappal, tel­jes felületkezeléssel 10-15 cm mé­lyen kell bedolgozni. Hasznos élő szervezetekre (bogarakra, raga­dozó atkákra), földigilisztára ár­talmatlan. Veszélyes a lótetű Alkalmazzunk tapadasgatlot! Azokra a szerekre, amik „ösz- szekaphatják” a permetlét, a gyártók általában felhívják a figyelmet. Általános tanács, hogy a lúgos kémhatású sze­reket ne keverjük réztartal­mú szerekkel. Annak érde­kében, hogy az eső ne mos­sa le idő előtt a permetet, a növényvédő szerekhez aján­lott a Nonit, Kerativ stb. hasz­nálata a tapadás fokozás cél­jából, így egy 2-3 órán belü­li eső sem mossa le a kijutta­tott vegyszert egykönnyen. A tapadásfokozók használata majdhogynem kötelező a le­véltetvek elleni védekezéskor a ragacsos fénylő mézhar­mat miatt, hogy a permetlé kellően meg tudjon tapadni a leveleken! A gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben szerencsére nem okozott problémát a hideg Az akác nálunk sem úszta meg a fagyokat HEVES MEGYE Számottevő káro­kat nem okozott eddig a gyü­mölcsösökben, szőlőültetvé­nyekben a fagy, de az akácosok­ban igen. Míg az Alföld több tá­ján alaposan visszavetik majd a termést az utóbbi napok fagyos hajnalai, addig a Heves megyei termőhelyeket megkímélte az időjárás.- Hatvan és Gyöngyös kör­nyékéről, például Csányból sem jeleztek fagykárokat a termelők, legfeljebb a fagyzugos területe­ken lévő gyümölcsösökben for­dulhatott elő számottevő káro­sodás. A szőlők esetében hason­ló a helyzet, onnan sem érkezett jelzés, hogy károk keletkeztek volna - mondta Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara megyei elnöke. Pál Sándor szerint sem követ­kezett be olyan károsodás, mint más tájakon. Az egri hegyköz­ség elnöke szerint a környéken egyelőre senki sem számolt be számottevő fagykárról.- A hűvös idő viszont lassítot­ta a szőlő fejlődését, ezen azon­ban a felmelegedés segíthet. Ve­getációban előrébb tartott a nö­vény, mint máskor, korábban is volt rügyfakadás. Az enyhe tél kedvezett a kórokozók, kár­tevők áttelelésének, atkafertő­zéseket már tapasztaltunk, er­re oda kell figyelnünk. Ebből a szempontból nem lesz könnyű évünk - mondta a szakember. Hevesben számos növényben nem okoztak kárt a tavaszi fagyok Ahogy a méhészeknek sem lesz, mert a szokásosnál jóval gyengébben teleltek át a rova­rok, átlagosan az állomány 40 százaléka pusztult el. Hason­ló persze időről-időre előfordul, de mostanában állandósulni lát­szik ez a tendencia, hiszen ko­rábban tíz-húsz százalékos volt az elhullás.- A fagyok a megye északi, hegyvidéki részén okoztak ká­rokat, mínusz 5-7 fokot mértek hajnalonként. Az akácvirág 60- 80 százaléka is lefagyhatott az erdőségekben. Síkvidéken vi­szont nem voltak komolyabb mí­nuszok. Heves környékén példá­ul vannak nagy gyümölcsösök, ott tudtommal nem keletkeztek károk, s a dombvidéken is itt-ott fordult elő probléma a hideg mi­att - vázolt képet a fagyhelyzet­ről Biró Péter, az Országos Ma­gyar Méhészeti Egyesület Heves megyei tanácsadója. A hűvös időjárás viszont aka­dályozza a gyűjtést, csupán né­hány olyan nap volt, amikor megfelelő volt a hőmérséklet és nem fújt viharos szél. A repce hamarosan elvirágzik, ha most jó idő jönne, akkor tudnának hordani a méhek, de jelenleg kétséges, hogy tud-e erősödni az állomány. Mivel nem tudnak kimenni a rovarok, de, ha igen, akkor is jó részük nem tér visz- sza, nem valószínű, hogy idén sok repceméz lesz. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom