Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-04 / 104. szám

0 ZÖLDÖVEZET 2016. MÁJUS 4., SZERDA Megérkeztek az első szalakóták HEVES MEGYE Elindult a szala­kóták számára is az idei költési szezon, a madarak hozzálátnak a mesterséges odúk elfoglalásá­hoz - írja Enyedi Róbert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mun­katársa. A szalakóta erős testal­katú, csóka méretű, kék és bar­na színezetű, feltűnő megjelené­sű madár. Magyarországon első­sorban a füves élőhelyek, az egy­kori fás legelők, erdőspuszta-ma- radványok, a homoki fehérnyara- sok szolgálnak élőhelyéül. A XX. század közepéig hazánk minden alkalmas élőhelyén előfordult, de ezután olyan jelentősen csökkent az állománya, ami miatt az egész Dunántúlról el is tűnt.- Aktív természetvédelmi te­vékenységekre volt és van szük­ség ahhoz, hogy megállítsuk az állománycsökkenést - emelte ki Enyedi Róbert. - Ilyen a mester­séges „D-odúk" kihelyezése is, amelyeket szívesen foglalnak el költőhelyül a faj egyedei. Ezzel az elmúlt két évtizedben jelentős si­kereket értünk el a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság működési területén is. Ezeket a természet- védelmi és fajvédelmi célú erő­feszítéseket kívánja folytatni a 2014-ben indult, „A szalakóta vé­delme a Kárpát-medencében” el­nevezésű Life+ program. Hazánkban április 13-án a Baksi-pusztánál láttak először szalakótát. Ez feltűnően korai. Az igazgatóság területére ápri­lis végén, május elején szoktak megérkezni. Az igazgatóság kol­légái közül először Seres Nándor pillantott meg két madarat ápri­lis 29-én Négyes és Borsodiván- ka között. Másnap Borbáth Péter észlelt kettőt Jásziványnál. Kiss Dóra és Enyedi Róbert is két sza­lakótát látott Mezőnagymihály- nál. Sasvári János hétfőn látott egyet Dormánd közelében. M. A. A szalakóta feltűnő madár Fokozottan védett területen tartottak ralit a Bükkben a múlt hét végén, szombaton. Sokáig kérdéses volt, hogy az április 30-ra tervezett or­szágos raiibajnokság máso­dik futamát megtartják-e, ugyanis annak Borsod-Aba- új-Zemplén megyei, Mályin- ka-Garadna közötti szaka­sza a Bükki Nemzeti Park országos jelentőségű, vé­dett természeti területét, valamint Natura 2000-es te­rületeket is érintette. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu HEVES MEGYE Megtartották az autóversenyt, amely a helyi la­kosok körében nem hozott nagy népszerűséget. Ezt követően született egy versenyt elítélő ki­áltvány is, amely tartalmazza: a Bükki Nemzeti Park területén élők, a most fészkelő és költő madarak, a rajzó futóbogarak, az ellő őzek, a szaporodó helyei­ket felkereső szalamandrák ne­vében a nemzeti parkok közötti egyenlőséget követelik.- Ne csak mi élvezhessük a szigorúan védett területen ren­dezett autóversenyeket, böm­bölő motorokat, hatalmas dur­ranásokat - fogalmazta meg a kiáltványban a lakos. - Milyen szép is lenne a fülöpházi buc­kavidéken egy rali vagy bar­langtól barlangig, azaz Jósva- főtől Aggtelekig, de biztos örül­nének a Kis-Balaton körüli ver­senynek is az ott élők. Az Északhírnök weboldalán olvasható: „A hatóságok évek­kel ezelőtt hosszas küzdelem után kiutálták a raliversenye­ket a Bükki Nemzeti Parkból. Néhány év után azonban visz- szaszivárogtak, s most, a hét végén is pusztították a kör­nyezetet. Megkérdeztük a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, akik azt ír­ták: a kormányhivatal illeté­kes főosztálya - kikérve a Bük­ki Nemzeti Park szakmai állás­pontját is - a vonatkozó előírá­sok és jogszabályok teljes érté­kű figyelembevételével adta ki, az engedélyt.” A Hírlap megkereste a Bük­ki Nemzeti Park Igazgatóságot (BNPI), azt tudakolván, tud­nak-e arról, hogy a futamot fo­kozottan védett területen bo­nyolították le, s ha igen, akkor kívánnak-e tenni bármilyen lépéseket.- A hazai ralisport lehető­ségei erősen korlátozottak, hi­szen kevés az olyan kanyar­gós útszakasz, amelyen a ver­senybiztonsági szempontból előírt maximális sebességen belül tartható az autók sebes­sége és az nem védett terüle­ten át vezet - nyilatkozta Pau- likovics Ildikó, a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság Kom­munikációs- és Ökoturisztikai Osztályának vezetője. - A ha­zai hegyvidéki erdős területe­ink zöme valamilyen védett­ségi kategóriában van: nemze­ti park, tájvédelmi körzet, Na­tura 2000 terület. Igazgatósá­gunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kör­nyezetvédelmi és Természet- védelmi Főosztálya megkere­sésére szakvéleményében - az adott területen élő, ott szaporo­dó vagy tartósan ott tartózko­dó növény- és állatfajok, vala­mint élőhelyük megóvása ér­dekében - a futamok lebonyo­lításához jelentős korlátozáso­kat javasolt. Az osztályvezető elmond­ta továbbá, hogy a korlátozás tartalmazza: a védett termé­szeti terület teljes hosszán né­zők nem tartózkodhatnak, az adott szakaszt pedig a nézők elől el kell zárni. Egyéb szaka­szokon a BNPI munkatársai­val közös pályabejáráson kell kijelölni a nézők tartózkodá­sára alkalmas területet. Töre­kedni kell a védett területek élővilágának minimális zava­rására, s a szervezőnek gon­doskodnia kell a Bükk-fenn- sík és a Kis-fennsík forgalom elől elzárt területe sorompó­inak a verseny idejére törté­nő lezárásáról. A szervezőnek gondoskodnia kell továbbá ar­ról, hogy a verseny nézői meg­felelő tájékoztatást kapjanak a számukra kijelölt helyszínek­ről, s azokról a korlátozások­ról, amiket be kell tartaniuk a verseny ideje alatt.- Az előírt korlátozások betar­tásával együttesen csökkenthe­tő a rendezvény természeti ér­tékekre gyakorolt hatása olyan mértékűre, hogy az már nem veszélyeztet védett természeti értékeket - egészítette ki Pau- likovics Ildikó. - Természetvé­delmi kezelőként nem célunk a teljes tiltás. Ésszerű szabályo­zással, a természetvédelem ér­dekeinek figyelembevételével szem előtt tartjuk a társadalmi igényeket és elvárásokat is. A héten még lehet pályázni HEVES MEGYE Meghosszabbított határidővel idén május 8-án éjfé­lig várja a kisfilmeket filmpályá­zatára az Országos Környezetvé­delmi és Természetvédelmi Főfel­ügyelőség Nemzeti Hulladékgaz­dálkodási Igazgatóság. Az alko­tásokat Pokomy Lia, Novák Péter és Vadon János értékeli. A legkre­atívabb videók készítői félmillió forint értékű vásárlási utalványt kapnak. További részletek a kam­pány weboldalán olvashatóak.- A filmpályázatunkkal arra szeretnénk rávilágítani: mit is ta­kar a környezettudatos gondol­kodás, a hulladékokkal való fe­lelős bánásmód, mit jelent ez a gyakorlatban, a mindennapi élet­ben, s hogyan tudjuk e szűrőn ke­resztül nézni a világot, meghoz­ni minden döntésünket a legki­sebbtől a legnagyobbig - fogal­mazta meg az igazgatóság a pá­lyázati felhívásában. - Kezdve onnan, hogy kérünk-e nejlon- zacskót a pénztárnál a bevásár­lás végén, azon keresztül, hogy folyó víznél mosogatunk-e, egé­szen odáig, hogy a kiürült tejes dobozt a kommunális vagy a sze­lektív hulladékgyűjtőbe dobjuk. A filmpályázaton az egyete­mista és középiskolás amatőr fil­mesektől 30-90 másodperc hosz- szú videókat várnak, amelyek­ben az alkotók megmutathatják, Felelősen és tuda­tosan kell óvni a mindennapokban a környezetet. hogy számukra mit jelent a kör­nyezettudatosság. A pályázat cél­ja az, hogy a mindennapok nyel­vére „lefordítsa” ezt a fogalmat. A megméretés mottója: „HOZZ KI TÖBBET KEVESEBBŐL!”. A film­pályázatra három korcsoportban várják a pályaműveket: a Tinik (14-18 év közöttiek), a Fiatalok, de már felnőttek (19-30 év közöttiek) és a 30+ (30 év felettiek). A kisfilmeket idén is Pokomy Lia színésznő, Novák Péter szí­nész, műsorvezető és Vadon Já­nos rádiós műsorvezető értéke­li. Olyan szakemberek, akik a sa­ját életükben is szem előtt tartják környezetük védelmének fontos­ságát, s felelősen és tudatosan is élik a mindennapjaikat. A legkre­atívabb filmek a legfiatalabb kor­csoport tagjainak 300 ezer, a két idősebb korcsoport pályázóinak 500 ezer forint értékű vásárlási utalványt jelenthetnek. M. A. Madárvédelmi irányelv Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi je­lentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és nö­vényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, s hozzájárul kedve­ző természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításá­hoz. Zöld infrastruktúra, amely biztosítja Európa természetes élőhelyeinek ökoszisztéma szol­gáltatásait. jó állapotának meg- örzöttségét. A teljes hálózat Eu­rópa szárazföldi területeinek csaknem 17 százalékát fedi le, ez körülbelül teljes Németor­szág területével egyenlő. Kezdeményezés nyomán a Magyar Értéktárba kerültek be a „Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra” Régen elfeledett korok faragott sziklaemlékei HEVES MEGYE Bekerültek a Ma­gyar Értéktárba a kaptárkö­vek és a bükkaljai kőkultú­ra is, amelyek felterjesztését az egri Kaptárkő Természetvé­delmi és Kulturális Egyesület kezdeményezte. Egy rég elfele­dett korból származnak a fara­gott sziklaemlékek, amelyek a Bükkalján találhatóak meg a legnagyobb számban, de a Té- tényi-fennsíkon, a Budai-hegy­ségben, a Pilisben és a Visegrá­di-hegységben is gyakran elő­fordulnak. A Kaptárkő Egye­sület legújabb ismeretterjesz­tő filmje - amelynek elkészí­téséhez a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság szakmai támoga­tással járult hozzá - közérthető módon hozza közelebb a kaptár­kövek témáját az érdeklődők­höz. A központi bükk mészkő­fennsíkjától délre puha riolittu- fa vonulat húzódik, amelynek kialakulásához a miocén köze­pén a Visegrádi-hegységtől a Tokaji-hegységig terjedő vulká­ni koszorú krátereinek tömény­telen mennyiségű hamuszórá­sa járult hozzá. Ebből alakultak ki a Bükkalja terjedelmes riolit-' tufa takarói. A tűzhányó kitöré­seket kísérő forró vizes, kovás oldatok a riolittufa rétegek kö­zé nyomulva helyenként elle- nállóbbá, keményebbé tették az egyébként puha kőzetet. Ezek a szilárdabb tufaképződmények, tufakúpok váltak alkalmassá Immár magyar értékek a bükkaljai kaptárkövek az „kaptárfülkék” - vakabla­kos kövek - kialakítására. A bükkaljai riolittufa terü­leten Kács, Tibolddaróc, Cse­répváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Dem- jén, Egerbakta, Sírok határában jelenleg több mint 70 kaptárkö­vet ismerünk közel 500 fülké­vel. A fülkék átlagosan 60 cen­timéter magasak, 30 centimé­ter szélesek és 25-30 centimé­ter mélyek. Peremükön több le­lőhelyen - így például a nosz- vaji Pipis-hegyen is - körbefu­tó keret található, amelybe való­színűleg a fülke fedelét helyez­ték. A kaptárfülkék nagy száza­lékát süvegcukor alakú, mére­teikben teljesen eltérő tufa kú­pokba vágták. Ez a körülmény téveszt meg sokakat, s nevezik a fülke nélküli riolittufa kúpo­kat is kaptárköveknek. E téves nézet lényegesen szegényebbé tenné a Bükkalját kaptárkövek­ben, ha a sziklafalakba, szikla­padokba vésett fülkék nem tar­toznának a kaptárkövek közé. Eddigi feltevések szerint a kaptárfülkék a XI-XIV. század­ban a riolittufába vájt barlang- lakásokkal és pincékkel egy időben jelentek meg. Eger ha­tára is bővelkedik kaptárkö­vekben. Említésre méltó példá­nyaira bukkanhat a túrázó pél­dául a Mész-hegyen, ami az eg­ri Szarvas térről jelzett turista- útón érhető el. M. A. A raliversenyen résztvevő autósok csak az előírt szigorú korlátozások között mérhetik össze tudásukat, járműveik gyorsaságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom