Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-28 / 124. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. MÁJUS 28., SZOMBAT Tertnészetkedvelők titkaiba tekinthettünk be­Lovak közt, szabadon Friedrichné Barna Kármen (33) és Friedrich István (33) hasonló érdeklődésű egyé­niségek lévén egymásra ta­láltak. Mindketten mezőgaz­dálkodással foglalkoznak, s inkább a természet hívei, mintsem a városi nyüzsgé­sé. Lovak közt élik életüket, s talán még a „nyelvükön” is beszélnek, akár a suttogok. Boldogságukat gyermekük születése koronázta meg. Verebélyi Márta verebeiyi.marta@gmail.com EGER A város zajától viszonylag távol, egy lovas tanyán talál­kozunk. Kármen, a lovas edző életének egy részét itt töltötte. Ma már nemcsak a szüleivel, hanem a férjével, Istvánnal is sokat dolgoznak és kapcsolód­nak ki a birtokon. A férj lova­golni nem tud ugyan, de a me­zőgazdaság és a jó értelemberi vett paraszti életmód a min­dene, akár a hitvesének. Több mint egy hónapja megszületett a kisbabájuk, Dorottya. A magán lovas iskola fősze­replői, Csenge, Csillag, Csongor és Herceg nagy lovak, valamint a pónik, Szamóca és Bambi, s a tanya egyetlen kecskéje, Erik is a közelünkben kóborolnak. Né­melyikük még engedi is, hogy megsimogassuk, annak ellené­re, hogy kockacukrot nem hoztunk magunkkal. A Friedrich család min­dene a mezőgazdálko­Dorottya van a középpontban Az Eger határában található ta­nya egykoron, mint magán lovas­iskola és lovastáborok helyszí­ne is, nagyon népszerű volt. Sok gyermek ott tanult meg lovagol­ni, s éveken át nyári lovas napkö­zin vehetett részt. Kármen tájé­koztatása szerint volt olyan esz­tendő, amikor nyolcvan gyerek­dás. Lovaikkal hamarosan új ta­nyára költöznek, s elkezdik ön­álló életüket, gyermekükkel Do­rottyával.- Édesanyám lovas terapeu­ta és lovas edző volt, vele indult a lovak szeretete. Hatéves vol­tam, amikor megkaptam az el­ső lovamat édesapámtól - mesé­li a Friedrich család történetét a fiatal feleség. - A Semmelweis Egyetem lovas edzői szakán vé­geztem. Sokáig versenyeztem, s oktattam is lovaglást. Utóbbi­val időnként még ma is foglal­kozom - fogalmaz Kármen, aki szerényen azt is tudatja, koráb­ban díjakat is kapott, egyebek között megyei bajnokságot is nyert.- A Pasaréti Honvéd Lovardá­ban igazán meghatározó élmé­nyeim voltak: ott tanultam meg igazán lovagolni - teszi hozzá. - Ma a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara szakmai vizs­kel foglalkoztak egyszerre a birto­kon. Manapság csak egy-két ta­nítványt tud fogadni. A munkán kívül a Friedrich család élete az új családtag, Dorottya körül forog. A házaspár már most szoktatja a lányát a tanyasi-lovas élethez, hi­szen rendszeresen kiviszik ma- ■ gukkal őt is a lovakkal teli farmra. gabizottsági névjegyzékében is szerepelek. Kármen hosszú ideig Buda­pesten élt, pár éve visszaköltö­zött Egerbe, s a vidéki környe­zetben sokkal jobban érzi ma­gát. Például ebben is hasonlíta­nak a férjével: István tíz eszten­deig élt a fővárosban, de szin7 tén Egerben találta meg a szá­mításait.- Állattenyésztési vonalról ismerjük egymást - tájékoztat István, aki szakmai dolgok kap­csán kereste meg kedvesét.- Szimpatikus volt, hogy hoz­zám hasonlóan, fiatalon „pa- rasztkodni” akart - magyaráz­za mosolyogva Kármen. - Ak­koriban még barátok voltunk, a kapcsolat egy időre meg is sza­kadt köztünk, másfél évvel ké­sőbb találkoztunk újra egy eg­ri szórakozóhelyen. Egymásba szerettünk, és 2014 nyarán há­zasodtunk össze. A feleség lovas edző végzett­ségén kívül agrármérnöki és agrármérnök-tanári diplomá­val is rendelkezik. Újabb közös pont, hogy Kármen és István is oktatnak.- Először a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakképző Iskolában taní­tottam állattenyésztéssel és lo- vazással kapcsolatos tantárgya­kat, aranykalászos gazdáknak és lótenyésztőknek. Négy éve felnőttképzéssel is foglalkozom. István is ezzel keresi a kenyerét.- Élelmiszeripari mérnök vagyok, én is óraadó vagyok. A mindennapjaink kissé bonyo­lultak, hiszen Egerben élünk, de mindenhol máshol dolgo­zunk szinte, csak a lakóhelyün­kön nem. Pesten, Kunszentmik1 lóson, Arlón és Miskolcon taní­tunk jelenleg. Volt, hogy együtt utaztunk munkába, azonban többségében az a jellemző, hogy külön-külön indulunk el és ér­kezünk haza - mutatná a dol­gos mindennapjaikra a férj. - Jómagam börtönökbe is járok: fogvatartottakat is tanítok. Na­gyon szeretek velük dolgozni, igazán érdekes embereket is­merek meg a személyükben - teszi hozzá. A kis család mindennapjai sűrűek: az óraadáson túl ápol­ják a lovakat, s elvégzik a tanya körüü teendőket.- A városban élünk, de szíve­sebben tartózkodunk a ter­mészethez közel. Nemrég vásároltunk egy földet Felsőtárkány közelé­ben. Úgy tervezzük, mire Dorottya 3-4 éves lesz, akkorra már lesz ott egy há­zunk, s persze a lo­vainkat is visszük magunkkal. A- mos­tani tanya irányítá­sát a szüléink veszik majd itt át. Mi az új föl­dön folytatjuk a mosta­nihoz hasonló életün­ket, háztáji termesz­téssel kiegészítve azt. Ezenfelül még tanulni is szeretnénk - mesé­li egyetértésben Kár­men és István. 4fÍGUNK Érdekes épületet látott? Szokatlan házat fedezett fel környezetében? Fotózza le, küldje el nekünk a képet a heol@heol.hu ra! Bemutatjuk. A hét épülete: a megyeszékhelyi Koczka-Keszlerffy-ház EGER A Széchenyi utca 28. alatt található a Koczka-Keszlerffy-ház, amit 1727-ben kezdtek építeni, s még 1785-ben is földszintes épü­let volt - mondja dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Levél­tár egykori igazgatója. Az épület 1785-ben Koczka Ferenc polgár - 1801 és 1805 között főbíró - tu­lajdonában volt. Tíz évvel később Szentimreyné báró Szepesy Klá­ra birtokába került, ekkor húztak a házra egy emeletét. Homlokza­tát XVI. Lajos stílusában építették át. Kapuszárnyai neogótikus ki- képzésűek. A létesítményt 1805- től vette meg Keszlerffy József or­A ház egyik tulajdonosa, Koczka Ferenc Eger főbírája volt vos és neje, Dozlern Anna. A lakó­ház zártsoros beépítésű, barokk épület. Középmagas, kőlábazatos homlokzatának középrésze eny­he rizalitban lép előre. A földszin­ten később kivágott üzletajtó és -ablak, balról még egy szalagkere- tezésű, záróköves ablak található. Jobbról, kerékvetőkkel ellátott, ko­sáríves záródású kapu látható. Az emeleten a két szélső ablak kö­nyöklője alatt fogazatos, középen lévő két ablak könyöklői alatt pál­cás, romantikus vakolatdísz látha­tó. Utóbbi két ablakot kőből fara- - gott, csokrokkal díszített füzér ko­ronázza - közli a történész. V. M. Te is szeretnél a Hét lánya lenni? Ma már elmúltál 16 éves, akkor jelentkezz néhány soros, fényképes bemutatkozással a heoi@heoi.hu e-mail-eímeni ÉH A pénzügyek érdeklik Kocsis Panka a Neumann János Középiskola végzős tanulójaként a fővárosi Gazdasági Egyetem pénzügyi-számviteli szakára készül. Felvételére jó esélyt kínál, hogy üzleti gazdaságtanból 7. lett az or­szágos érettségi tantárgyi versenyen. Végzés után könyvelői cégnél lesz munkája, duális képzésben tanul majd. Szabadidejét barátjá­val. illetve barátnőjével tölti. Szívesen jár moziba, sokat olvas. A HÉT KÉRDÉSÉ Mivel lepjük meg gyerekeinket? Sok szülő töpreng ma azon, mivel lephetné meg csemetéjét a gyer­meknapon. A legnépszerűbb prog­ramok ilyenkor a helyi műsoros já­tékos rendezvények, ám olyat is ajánlhatunk, ami a családoknak is igazi élmény. Aki például kirándulni készül, an­nak érdemes olyan helyszíneket választani, ahol játszva tanulhat­nak, szórakozhatnak együtt szü­lők és gyerekek. Ilyen lehetőséget kínál az országban 25 múzeum, ahol 29-én, vasárnap ingyen te­kinthetők meg a kiállítások. így vá­lik a gyermeknap múzeumi csalá­di nappá is. A múzeumokban inter­aktív tárlatvezetéssel, kézműves foglalkozásokkal, játékos ügyessé­gi versenyekkel készülnek. Idén 13 állami fenntartású buda­pesti intézmény és tagintézmé­nyei, s a hozzájuk kapcsolódó 11 vidéki készül a gyereknapra. A Ma­gyar Nemzeti Galériában interak­tív tárlatvezetést tartanak. A Pe­tőfi Irodalmi Múzeumban, a Káro­lyi-palota kertjében kisiskolások­nak Sárkányok márpedig vannak! címmel rendeznek játékos sárká­nyozást, a Magyar Nemzeti Múze­umban családi kincskereső dél­előttöt szerveznek. A Bajor Gizi Szí­nészmúzeumban jelmezes öltöz­ködéssel, kerti akadályverseny­nyel, kvízjátékokkal és egyéb fej­törőkkel, kézműves műhelyükben jelmeztervek, komplett árnyszín­ház készítésével várják az érdek­lődőket. A Magyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeumban interak­tív nyomozós játékon lehet részt venni, amely a századforduló Ma­gyarországának kereskedésein, fé­nyes kávéházain, elegáns szállodá­in, vendéglőin át kalauzolja a részt­vevőket. A Semmelweis Orvostör- ' téneti Múzeum, Könyvtár és Levél­tárban az egyiptomi a múmiák vi­lágába lehet bepillantani. A Ma­gyar Természettudományi Múze­umban családi ismeretterjesztő játszóházat, kézműves foglalkozá­sokat, filmvetítéseket szerveznek. Gyermeknapi ingyenes progra­mok várják az érdeklődőket Gyön­gyösön a Mátra Múzeumban is. Az Egri Várban ma Kaland az időben címmel szerveznek „történelmes- dit” kicsiknek és nagyobbacskák­nak. Vitézi próba, Gárdonyi-kuckó, solymászbemutató, történelmi ját­szóházak mutatják be, hogyan tel­tek a gyerekek mindennapjai a kö­zépkorban. A Várműhelyben kéz­műves foglalkozások szórakoztat­ják a múzeumlátogatókat. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom