Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-24 / 120. szám
0 KERTELJÜNK! 2016. MÁJUS 24., KEDD Mit tegyünk, ha támad a krumplibogár?- A burgonya már szép nagy bokrokban zöldül, ezért már megkezdtem a töltögetésüket is. Sajnos már megjelentek a burgonyabogarak is, amik az előző években is nagy pusztítást végeztek a kertemben. Mit tanácsolnak ellenük? - kérdi Hajdú Gábor olvasónk.- A krumplibogár megjelenésekor haladéktalanul kezdjük meg a vegyszeres védekezést, mert a levelek alján már lapulnak a peték is, amelyek 1-4 hét alatt lárvák lesznek, s rendkívül falánk módon jelentős mennyiségű levelet esznek meg. A burgonyabogár elleni védekezést kombináljuk egyben burgonyavész elleni gombaölő szerrel (réz, rézhidroxid- tartalmú szerek). Ha már permetezzük a burgonyát és marad permetlevünk, bátran használjuk el a kertünkben lévő palántáinkra is! A védekezést kombinálhatjuk gombaölő szerrel is. Nem utolsósorban a rózsáinkról is essen szó, ugyanis ebben az évben nagymértékben támadta meg kedvenc virágunkat a lisztharmat. Rengeteg rózsalevelet hoznak be az üzletbe mintának, amiken túlnyomó részt lisztharmat fedezhető fel, fehéres-szürkés porszerű bevonat a levélen és a virágbimbókon. Egyes leveleken pedig a rózsarozsda fedezhető fel. A védekezést kombinálhatjuk egy menetben a kétféle gombabetegség ellen, de itt is használjunk még levéltetű elleni vegyszert, mert a rózsáinkat sem kíméli ez az alig látható kártevő. Harcra fel a krumplibogár ellen! A májusi cseresznyét már meg- * kóstolhatjuk. Ezeket a fákat már ne permetezzük! Elég, ha sárga lapokat alkalmazunk Májusban járunk, amikor már minden virágzik, zöldül, a korai cseresznye érik, és az utolsó fagyos éjszakáknak is búcsút intünk. A kártevők és kórokozók is teljes gőzzel munkába állnak. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Rovatunk állandó tanácsadójával, Nagy Szabolcs- csal (Kertünk boltja, Eger) tekintettük át, mi a teendő mostanában a kertjeinkben. A fagyosszentek elmúltával az összes fagyérzékeny virág (egynyári- ak) a szabadba kerülhetnek és időszerű az egynyári virágok vetése, mint például oroszlánszáj, körömvirág, pillangóvirág, napraforgó. A hagymás virágokat hagyjuk visszahúzódni, és csak az elszáradt leveleket távolítsuk el. A hónap végén néhány szobanövényt is kivihetünk már a szabadba (yucca pálma, hibiszkusz stb.), de figyeljünk, hogy ne tűző napsütésre állítsuk őket, mert a kezdeti időszakban nagyon köny- nyen napégést szenvedhetnek.- Sokan hagyták magukat elcsábulni a kora tavaszi meleg napoktól, és nagyon hamar elvetették a meleg talajhőmérsékletet kívánó magjaikat. Nem mindenki járt jól...- Úgy tapasztaltam, hogy sokan ráfáztak a sietségre, mert nem keltek ki a magok, elfagytak a palánták. Ezért a következő évben tartsa magát mindenki a jól bevált szabályhoz: ami melegigényes, csak májusban vethető és ültethető ki a szabadba. A ki nem kelt növényeket lehet újra vetni, mivel most már tényleg adott lesz a meleg talaj- hőmérséklet a kabakosok számára is (uborka, tökfélék stb.). Fogadjuk el az utóbbi évek szélsőséges április és május hónapok jellemzőit: enyhe néha nyári nappalok, de még hideg és fagyos éjszakák is lehetnek!- Folyamatos a panasz a csigák kártételére, amik képesek zöldség, fűszer- és dísznövényünket pár nap alatt lerágni. Mit tehetünk ellenük?- Falánkságuk határtalan, és szinte minden lágy zöld növényi részt elfogyasztanak, de a föld alatti kis csírázó növényeket is eltüntetik (a spanyol „meztelen” csiga a legismertebb, ami jelentős pusztítást okoz, ahol megjelenik). Védekezni lehet ellenük csigacsapdák állításával, vizes rongy, nedves deszka kihelyezésével, amik alól másnap reggel összeszedjük őket, vagy csigaölő granulátumokat helyezhetünk ki.- Gyümölcseink lassan érni kezdenek. Meddig permetezhetünk?- Gyümölcsöseinkben sem lehet még elhanyagolni a növény- védelmet, ugyanis a gomba kórokozók még mindig támadnak, főleg almáinkban (jonathan) a lisztharmatgomba, a meggyben, sárgabarackban a monília gomba. Remélhetőleg a melegebb idő hatására az őszibarackban az idén nagy gondot okozó tafrinás levélfodrosodás már megszűnik, de még célszerű mindenképpen permetezni ellene egy „zárópermetezést”! A moníliás elszáradt hajtásvégeket, ágakat levághatjuk, majd égessük el, lehetőség szerint ezzel is megakadályozva a visszafertőzés lehetőségét!- Sokan kérdezték, hogy miért hullik a gyümölcs zölden? Nagy valószínűséggel mondható, hogy a szélsőséges időjárás miatti nem megfelelő beporzás lehet az oka, ugyanis a hideg miatt a méhecskék nem tudták elvégezni áldásos tevékenységüket a virágzás időszakában. Májusban még mindig időszerű a védekezés a rovar- kártevők ellen, mivel az amerikai keleti cseresznyelégy május végén, június elején rakja le petéit az érésben lévő cseresznyébe és a kései cseresznye, meggyfajtákba. Ha már nem akarunk permetezni, időben rakjunk ki sárgalapokat a fákra. A levéltet- vekről már sok szó esett (minden növényen nagyszámban szaporodott el). Sajnos nem lett kevesebb belőlük, ezért rendszeres védekezés ajánlott felszívódószerek és tapadásfokozó szerek kombinációjával.- Az almafa levele miért lesz piros és miért tekeredik össze?- A levéltetű károsítása miatt jelentkeznek ezek a tünetek. A másik sokat kérdezett kártétel a körténél jelentkező körtele- vélbolha, aminek tünetei a fiatal hajtáscsúcsok lekókadása, feketedése (korompenész megtelepedése). Árulkodó lehet a darazsak, méhek megjelenése is a körtefánknál. Nagyon fontos védekezni, mert a körtelevélbolha nagyfokú károsítása következtében a levelek és a gyümölcsök idő előtt lehullanak, a védekezést hatásfokozó olajos szerekkel kell kombinálni. Védekeznünk kell még a különböző gyümölcsmolyok, hernyók, darazsak ellen is, amik május hónapban megkezdik a károsításukat. Intenzív támadás a bogyósaink ellen Bogyósainkban a ribiszke-gu- bacsatka a piros és fekete ribiszke gyakori és jelentős kártevője. Az okozott kártétel a ribisz kén látványos, erősen megduz- zadó rügygubacs for májában jelentkezik. Szintén hasonló a kártétele a levélpirosítő ribiszke-le- véltetünek is. A levéltetvek szí- vogatásának hatására a levelek a színük felé felhólyagosodnak, majd megpirosodnak. Rovar és atkaölő szerekkel védekezzünk. A másik talán az utóbbi évek egyik nagy problémája a köszmétét (egres) megtámadó amerikai lisztharmat (fehér penészbevonatot képez a bogyón, majd nemezes, barnás bevonattá alakul). Az ellene hatékony védekezés kontakt és felszivódószer alkalmazásából áll, ami kéntartalmú szer legyen kezdetben, majd váltsunk felszívódószerekre. Néhány tipp a bosszantó hangyák ellen Máté Zsuzsanna hatvani olvasónk a hangyainvázió ellen szeretne védekezni. Lássuk, mit tehetünk! Az udvaron található hangyasereget áttelepíthetjük másik helyre, ha nedves földet vagy muksót teszünk egy cserépbe és ezt fordítva rátesszük a hangyabolyra. Ha a hangyák beköltöznek az új helyükre, egyszerűen egy lapát segítségével áttesszük a cserepet az új helyre. Permetet is készíthetünk: 300 gramm friss vagy 30 gramm szárított ürömöt tíz liter vízbe tegyünk, és hagyjuk erjedni 14 napig. Ezután a levet öntsük a hangyabolyra! A repedéseket és hasadé- kokat, amelyeken keresztül a hangyák bejönnek a házba, le kell zárni agyaggal, szilikonnal vagy ragasztóval. A hangyákat kitilthatjuk a házból, ha ismerjük az útvonalukat. Egy krétával vastag vonalat rajzolunk a bejárati ajtó és az ablak elé. Ez egy leküzdhetetlen akadályt jelent, ugyanis a hangyák nem szeretik a krétát, ezzel kizárhatjuk őket a házból. Fűszernövényeket is bevethetünk: tegyünk páfrányt, kakukkfüvet, borókát, turbo- lyát, citromfüvet, levendula- olajat vagy levendulavirágot a hangyák vonulási útjába. Ezek megzavarják a hangyák tájékozódását és hosszú időre elhagyják a területet. Tehetünk citromhéjat, ecetet vagy fahéjat a boly bejáratához. Az intenzív szagok elriasztják a hangyákat. Figyeljünk arra, hogy távo- lítsunk el minden el nem fogyasztott ételt a kutya- vagy macskatálból! Megállíthatók a hangyák Keressünk egy napos, meleg sarkot a fűszernövényeknek! Biztosan nem bánjuk meg Akár egész évben is gazdagíthatják ételeinket A hazai fűszernövények igen nagy szerepet játszanak a magyar konyhaművészetben, ezért érdemes fokozott figyelmet fordítani a kertben is a fűszernövények termesztésére. A borsfű, a majoránna, a bazsalikom, az izsóp, a kakukkfű és a kapor egyben a kertnek is fűszere! Ezek igen szerény növények, nem igényelnek se sok helyet, se bonyolult növényvédelmi eljárásokat, és egész évben ellátják a családot friss és szárított fűszerekkel. Nem árt tudni, hogy melyiket kell magról vetni. Úgyszólván mindenki ismeri a leggyakoribb, hazai fűszernövényeket, a fokhagymát, a fűszerpaprikát, a konyhaköményt, a tormát és a mákot, de érdemes más, speciális jellegű fűszer- növényeket is termelni a kert egy napos, védett, meleg sarkában. A szemfülesebbek már áprilisban elvetették - többek között - a borsfű, a majoránna, a bazsalikom, az izsóp, a kakukkfű és a kapor magját. Az egynyári fűszernövények közé sorolják még (az ugyancsak áprilisban vetendő) sáf- rányos szeklicét is, amely valójában színezőnövény, mert a szárított virágszirmai aranysárgára színezik a húsvéti, ünnepi húslevest, a főtt rizst, a tésztát, sőt, lehet vele javítani a fehérbor színét is. A fűszernövények többsége gyógynövény is. Legyen a mi kertünkben is! Sarjakról és dugványozással is szaporíthatunk fűszer- növényeket. Ilyen az évelő fűszerek közül a tárkony, a borsosmenta, a citromfű, a les- tyán és az orvosi zsálya. Ide sorolható még a dalmát rovar- porvirág, amelyet az ökokertészek előszeretettel és sikeresen használnak a rovarkártevők elleni védekezésben. És most szeretném felhívni a figyelmet egy növényre, amely a kertekben, de parlagokon, útszéleken, árnyékos helyeken gyakran a szemünk elé kerül: ez a vérehullató fecskefű, amely már javában nyitja citromsárga virágait. A növény érdekessége, hogy hajtásaiból sárga tejnedv cseppen ki: ez tyúkszem és szemölcs eltüntetésére kiválóan alkalmas, ősi gyógyszer, de a növényből gyárilag máj- és epegörcsök elleni gyógyszert is előállítanak. A gyógynövények többsége napos helyet kedvel, és legtöbbjük kiválóan megél átlagos kerti körülmények között. Többségük remekül nevelhető edényben, nagyobb cserepekben teraszon vagy balkonon. Ez azért is bizonyul jó megoldásnak, mert megakadályozhatjuk korlátlan terjeszkedésüket, és átteleltetni is könnyebb így néhány fajtát.
