Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-24 / 120. szám

2016. MÁJUS 24., KEDD | A hét végi FesztlEger rendezvényt rengetegen várják, a Lajosvárosban ■Hj élők azonban tartanak l a zajos éjszakai buliktól A hét végén rendezik meg a FesztlEger elnevezésű nagy­szabású rendezvényt, amit sokan nagyon várnak, azon­ban néhány egri lakos már előre tart a pár napos zajter­heléstől. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER Herczeg István lajosváro- si lakos levélben fordult az ön- kormányzat vezetéséhez, illet­ve szerkesztőségünkhöz, hogy a szervezők és a rendezvény pártolói próbáljanak valami­lyen kompromisszumos megol­dást találni a zajszint csökken­tésére. Levelében ez áll: „Több ezer egri, lajosvárosi lakos ér­dekében fordulok Ön(ök)höz se­gítségért a következő ügyben. Közeledik a FesztlEger elneve­zésű rendezvény ideje, ami a korábbi évek tapasztalata alap­ján a város lakosságának tekin­télyes részét több éjszaka alatt rendkívüli mértékben zavar­ja a pihenésben. Ezzel kapcso­latban történt már bejelentés a rendőrség felé, azonban az is kiderült, hogy támogatott vá­rosi rendezvény lévén a prog­ram engedélyezett, így a rend­őrség nem foganatosíthat intéz­kedést. A bántóan hangos zene, valamint a résztvevők tombolá- sának zaja a rendezvény hely­színéből adódóan „ráborul” bi­zonyos városrészekre, köztük Lajosvárosra. Ilyenkor lehetet­len az alvás, a pihenés az érin­tett lakosok számára, a kisgye­rekek sírnak, a felnőttek bosz- szankodnak, az állatok - a ku­tyák - nyugtalanok, teljes a fe­szültség a családokban. Bizo­nyos, hogy erre a helyzetre len­ne megoldás. Mi például azt kérjük, hogy az emelt hangerő, a mindenen átható puffogás az éjszakai pihenés óráiban - leg­alább 23 órától - legyen vissza­fogott, elviselhető. Ez valószínű­leg csak a jó szándék és techni­kai megoldás kérdése. Én kívá­nom, hogy a résztvevők talál­ják meg az örömüket a nekik való programokban, élvezzék a kedvükre való borokat, a szer­vezőknek, rendezőknek, fel­lépőknek legyen nagy bevéte­le, de ez ne azok kárára történ­jen, akik itt lakunk, dolgozunk, adózunk, és élni is akarunk. Az ügyvezető igazgató televízi­ós nyilatkozata szerint Eger az egyik legjobb és legszerethe- tőbb város. Ezzel egyet értek, és emellett szeretném, ha szá­munkra a legélhetőbb is lenne. Nem ellenséget keresek, hanem segítséget, és megoldást” - írja Herczeg István grafikus és fes­tőművész egri lakos. A felvetésre lapunk is vá­laszt kért a fesztivál szervező­jétől, illetve a rendezvényt pár­toló önkormányzati vezetéstől. Zentai László, az Egri városhá­za sajtószóvivője az alábbiak­ban regált a levélre: „A Feszt­lEger zenei fesztivál május 26- án kezdődik, a zene hangerejé­vel kapcsolatos bármilyen jel­zés csak akkor értelmezhető, ha a zene már szól. A vonatko­zó jogszabály „nem közterüle­ten megtartott alkalmi rendez­vényként” definiálja az említett fesztivált. A vonatkozó zajkibo- csájtási határértéket kell be­tartania a rendezvény gazdájá­nak. Az elmúlt években a kü­lönböző fesztiválok, előadások, koncertek hangja - a dombor­zati viszonyoktól függően - az Érsekkertből, a Várból, a főtér­ről vagy a Losonczy-völgyből is eljuthatott akár a Felsővárosig is. A zene attól függetlenül za­varhat valakit, hogy a szerve­zők pontosan betartják a tör­vényi előírásokat. Eger városa számára fontos rendezvény a FesztEger is, hiszen nincs en­nél nagyobb szabású, több kor­osztályt megmozgató zenei ese­mény a városban. Az önkor­mányzat a társhatóságokkal együtt mindent megtesz azért, hogy az említett időszakban is rend legyen Egerben és a feszti- válozók is remekül érezzék ma­gukat a városban.” A cél, hogy megszeressék a rendezvényt Megkérdeztük Tóth Tibort is. aki több mint 20 éve a Sziget Fesztivál szervezője, s az egri rendezvény egyik felelőse is: Elmondta, igyekeztek úgy ösz- szeailitani a koncertek menet­rendjét. hogy ejfél, fél egy kö­rül véget éljenek az élőzenés blokkok. Ezt követően már csak gépzene szol, aminek le­het mérsékelni a hangerejét. A színpadok pozicionálásával is igyekeztek befolyásolni a hang­erőt. Hangsúlyozta: elsődleges érdekük, hogy az egriek meg­szeressék és magukénak érez­zék a rendezvényt, ezért igye­keznek minden igénynek meg­felelni. Azt is hozzátette, hogy a legjobb szándék ellenére is lehetnek ellenzői egy-egy ilyen fesztiválnak, ennek ellenére bíznak abban, hogy idén senki­nek nem okoznak csalódást. MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem szeretném Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu S ok dolog van az életben, amit nagyon nem szeretnék. Ezek kö­zül most a legaktuálisabb: nem szeretném, ha a családi ottho­nunk közelében, ne adj’ Isten a kertünkben illegális bevándor­lók vernék fel a sátrukat, stírolnák az asszonyt, piszkálnák a gyere­keket napestig. Azt sem szeretném, ha innen járnának korzózni Eger belvárosába, bizonytalan tartalmú sporttáskájukat vállukon cipelve. Nem szeretném, ha mecsetet vagy más hasonló létesítményt építené­nek, vagy csak imaszőnyeget terítenének napi ötszöri rendszeresség­gel a közeli focipálya mellett. Hogy a hazánknak „kiutalt” másfél ezer migránsból egy is ideköltözne! Nem szeretném továbbá reg­geltől estig azt a kérdést halla­ni: kívánom-e megakadályoz­ni, hogy Brüsszel akarata ér­vényesüljön, és lepasszolja ne­künk az illegális menekülteket. Főként azért sem, mert itt a kö­zelemben két közgyűlés - a megyei, illetve az egri - is döntött ar­ról, hogy idegen, egy szál nem sok, de annyi se teheti a lábát a me­gyehatáron belüli földekre. Bízni viszont szeretnék abban, hogy kell legyen súlya két ilyen komoly önkormányzati határozatnak! Nem szeretném azt sem, ha palira vennének. Például megpró­bálná valaki elhitetni velem, hogy az utóbbi negyedszázad „leghü­lyébb” népszavazási kérdése arról szól, amit a propaganda sugall: döntésünkkel az idegeneket tartjuk távol. Arra a kérdésre adott vá­lasz ugyanis, hogy „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyű­lés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”, csupán azt mond­ja ki, hogy a döntést az Országgyűlésre bízzuk. De ha ez így van, felvetődik az a kérdés is. Minek kell nekünk ehhez népszavazni? Nem szeretném azt sem, ha palira vennének. Kutyát mentettek a feforrósodott autóból EGER Felforrósodott, zárt autóból mentettek ki egy keverék kutyát Egerben, a viadukt mellett talál­ható parkolóban. Állampolgári bejelentés érkezett az Egri Rend­őrkapitányságra hétfőn, a dél­utáni órákban, miszerint Eger­ben egy kutyát hagytak őrizetle­nül bezárva egy személygépko­csiban. Kovács Nikoletta rendőr­ségi sajtóreferns érdeklődésünk­re elmondta, hogy a bejelentést követően az egyenruhások meg­jelentek a helyszínenen, s szak­ember segítségével kinyitották az autót: kiszabadították az ebet. Értesítették az állatvédőket is. Úgy tudjuk, ők megetették, meg­itatták az állatot. Az autóban kö­zel 45 fok volt, így nagyon rövid időn belül kiszáradhatott volna a jószág. A rendőrség állatkínzás miatt indíttott eljárást, s kutyát átadták az állatvédőknek. R. L. Mindennap nyitva a templom KíRECSEND A helyi római katoli­kus templom mostantól a hétköz­napokon is mindenki előtt nyit­va áll délelőtt 10-18 óráig. A nyit­vatartási időben bárki bármikor bemehet imádkozni, de azokat is szívesen látják, akik szeretné­nek gyönyörködni a szépen fel­újított épületben. A szentmisék ideje vasárnap 8.30 óra. Tavaly augusztusban számol­tunk be arról, hogy az egyház­község közel másfél évig dolgo­zott azon, hogy kívülről-belülről rendbe hozzák a templomot. A külső, belső munkálatokra meg­közelítőleg hatvanmillió forin­tot fordítottak. A pályázatokból, az adományokból, illetve az Eg­ri Érsekség hathatós támogatá­sából megújulhatott a teljes tető- szerkezet, a padlózat, restaurál­ták a festményeket, s akadály­mentesítették a bejáratot. B. K. SESENYt Második alkalommal rendezett mazsorett-találkozót a Pinkóczy Mazsorett Kulturális Egyesület vasárnap Besenyőtelken. A be­senyőtelkiek meghívására bemutatkozott a gyöngyösi és a mezőköves­di, valamint a füzesabonyi csoport is. Pinkóczy Lilla szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy találkozzanak a különböző településeken műkö­dő mazsorettcsoportok, és megismerjék egymás munkáját. G. R. Idén ünnepelte 168. évfordulóját a Magyar Honvédség Dalok borral a katonaságról ABASÁR A XXII. Nemzetközi Ka­tona- és Bordalfesztivált rendez­ték meg a hét végén az Aba Sá­muel Általános Iskolában, va­lamint a helyi történelmi pin­cesoron. A fesztivál szombaton ünnepi szentmisével kezdődött amelyet Kótai Róbert száza­dos-tábori lelkész celebrált - a helyi katolikus templom kertjé­ben, a hősi emlékműnél. Ezt ün­nepélyes megnyitó követte a he­lyi tornateremben, ahol beszédet mondott dr. Lénártné Benei Ani­kó polgármester, Horváth Lász­ló országgyűlési képviselő és dr. Végh Ferenc nyugalmazott ve­zérezredes. Előadásával emelte a fesztivál fényét a MH Szolnok 86. Szolnoki Helikopter Bázis Hely­A fesztivál az idén is színesítette a programokat Képgaléria heol.hu őrségi Zenekar, az Erdélyi Ká- szonaltíz Kórus, az Aba Sámuel Népdalkor és az Abasári „Árva- lányhaj” tánccsoport. A kétnapos programsorozat része volt „Isten után legszebb és legszentebb név a honvéd-ne­vezet!” című országos honvédel­mi kiállítás is, amely a Magyar Honvédség 168. évfordulója al­kalmából jött létre. A tárlaton amelyet ifj. Herman István törté­nész nyitott meg - az érdeklődők 19. és 20. századi hímzéseket, la­kószoba berendezéseket és Beke Lőrinc csontfaragásait tekinthet­ték meg. Vasárnap Iváncsy lános szentmiséjét követően hagyo­mányőrzők bemutatkozása vár­ta az érdeklődőket. M. A. r ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom