Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-23 / 119. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. MÁJUS 23., HÉTFŐ HÍREK Orbán hálás a reformátusoknak BUDAI EIIA reformáció kez­detének 500. évfordulója kü­szöbén érdemes felidéznünk, hogy a vallási megújulás ügye, a magyar nyelv megőrzése és a magyar mivoltunk megerősí­tése milyen szorosan kapcso­lódott össze az elmúlt évszá­zadokban - írta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar refor­mátus egység napját ünnep­lő gyülekezeteknek. Úgy fogal­mazott: „hálát adunk azért, hogy történelmünk számos vi­szontagsága ellenére a mai napig élnek és dolgoznak ma­gyar reformátusok. Kívánjuk, hogy ez a jövőben is így lehes­sen, és a nemzet számára oly fontos református örökség újra és újra erőforrást jelent­sen számunkra!" Kolozsváron a jubileumi rendezvények nyi­tányaként ünnepi istentiszte­letet tartottak. MTI/MW Az EU-nak is üzent a török kormányfő ANM A Az Európai Uniónak tisztáznia kell álláspontját Tö­rökország uniós tagságával és a migránsválság közös meg­oldásáról szóló akciótervről - mondta Binali Yildirim, akit va­sárnap a kormányon lévő Igaz­ság és Fejlődés Pártja (AKP) kongresszusán a pártelnökévé választottak, és így ő lesz az új miniszterelnök. A legfontosabb célnak nevezte felváltani a régi alkotmányt egy újjal, és beve­zetni az elnöki rendszert, amely Recep Tayyip Erdogan államfő kezében összpontosítja a ha­talmat. MTI/MW Obama a barátságot hangsúlyozza WASHINGTON Barack Obama amerikai elnök vasárnap el­mondta, pénteki hirosimai látogatása az egykor ellen­ségeknek számító Japán és Egyesült Államok jelenlegi ba­ráti kapcsolatát fogja jelké­pezni, és nyomatékosan meg­ismételte: nem fog bocsána­tot kérni országa nevében az atombomba bevetéséért. Az NHK japán állami tévécsator­nának adott interjújában Oba­ma azzal igazolta ezt, hogy a vezetők háború idején néha kénytelenek nehéz döntése­ket hozni. Az amerikai vezető • szerint az már a történészek feladata, hogy megkérdője­lezzék és megvizsgálják eze­ket a döntéseket. MTI/MW Schmidt Jenő: Nem ösztönző szövetkezni, ha mindig mögötte áll az állam A JÓINDULAT KEVÉS Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) el­nöke csak kevés települé­sen gondolja megoldásnak a szociális szövetkezetek létrehozását a súlyos mun­kanélküliség kezelésére. Szerinte komplett területfej­lesztésre van szükség. Csejk Miklós miklos.csejk@mecliaworks.hu- Túri-Kovács Béla vetette fel egy lapunknak adott interjúban, hogy az állami földek eladásából be­folyó összegeket egy kétharma­dos törvény nyomán csak földvá­sárlásra lehet költeni, így ebből a pénzből a szociális szövetkeze­teknek is vásárolhatna az állam földeket. Mit gondol erről?- A felvetésre azt tudom mon­dani, hogy nagy tömegben erre nem kell számítani. Biztos van Magyarországon 8-10 hely, ahol érdemes volna nagyobb földte­rületeket vásárolni, és odaadni az önkormányzatoknak szociá­lis szövetkezetek létrehozására. De én azt gondolom, hogy ez tö­megével nem fog megjelenni ma hazánkban.- Miért?- A szociális szövetkezetek működtetéséhez három pillér­re van szükség. Egyrészt kelle­nek olyanok, akik részt akarnak venni a szociális szövetkezet munkájában, másrészt kell he­lyi munkaerő, aki dolgozna ben­ne, harmadrészt kell olyan, aki szervezi és biztosítja a háttérbá­zist. Önkormányzati akaratra is szükség van. Ahol ilyen szövet­Névjegy Schmidt Jenő Tabon született 1966-ban, Zalaegerszegen érett­ségizett, Kaposváron szerzett fel­sőfokú számítástechnikai folya­matszervező oklevelet a Mező gaz­dasági Egyetemen. Mérlegképes könyvelő. A Miskolci Egyetem Du­naújvárosi Főiskolai Karán pedig közgazdászként végzett. 1990- ig rendszergazda, majd könyvelő­Többféleképpen lehetne segíteni a közmunkásokat Hátha van olyan hely, ahol szövetkezve többre vinnék (Képünk illusztráció) kezetek kialakultak, ott általá­ban megvan a megfelelő tudás egy ilyen szövetkezet működte­téséhez. Megmaradt a rendszer­váltás előtti termelő szövetkeze­tek agrárértelmisége. Az is fon­tos, hogy a saját lábán meg tud­jon állni egy ilyen szövetkezet. Van néhány kivétel, de nagy a veszély, hogy nem tud a saját lá­bán megállni a piaci viszonyok között.- A közmunkát ki tudná váltani a szövetkezet létrehozása?- A probléma az, hogy a köz­munkások nagy része nem al­kalmas arra, hogy az elsődleges piacra termeljen. Sokan jól ér­zik magukat abban a közegben, hogy rendben tartják a községek utcáit, kertjeit. Szerintem a köz­munkát nem váltja ki, ha létre­jön valahol egy-egy szociális szö­vetkezet.- Miért kell, amint mondta, előbb vagy utóbb kivonulnia az önkor­mányzatnak a szociális szövetke­ként dolgozik, később bankban fi ókvezető. 2002-ben Tab város polgármestere lett. Tagja a Somogy Megye Köz­gyűlésnek. A Telepü­lési Önkormányza­tok Országos Szö­vetségének elnö­ke. Nős, két gyer­mek apja. zet mögül? Hiszen ha nem vesz­teséges a termelés, akkor már az a hozadéka is po­zitív egy ilyen szövetkezetnek, hogy helyben ad munkát embe­reknek, nem így látja?- Fontos, hogy a szociális szö­vetkezet megállja a helyét pia­ci alapokon is. Ha folyamatosan beavatkozik az állam a termelé­si és értékesítési folyamatokba, soha nem lesz életképes a szö­vetkezet. Nem ösztönző a rend­szerre, ha mindig mögötte áll az állam.- Nem lehet megfelelő ösztön­zőkkel a szociális szövetkezethez elengedhetetlen agrárértelmisé­get a településre csábítani, ha hi­ányzik?- Rohamosan csökken a kis­települések lakossága. Több mint 1700 település van 1500 fő alatt. Általában a lakosság ro­hamosan öregszik, az ötszáz fő alatti településeken a nyugdíja­sok aránya már több mint ötven százalék. A fiatalok nem akar­nak a kistelepüléseken marad­ni, nem akarnak odamenni. Akik pedig ott élnek, azoknak nagyon nehéz megtanítani a szociális szövetkezeti munkát, a szövetkezet működését, irá­nyítását, szervezését, piaci vi­szonyok közötti talpon maradá­sát. Magas fokú hozzáadott ér­téket termelő munkát ritka ki­vétellel lehet csak találni.- De szociális szövetkezetét nemcsak földművelésre lehet alapítani, hanem bármi másra is.- Mindenre lehet szövetkeze­tét alapítani, de a szövetkezési törvény sem az igazi.- Mit ért ezen?- Már a szövetkezet létreho­zása macerás, aztán meg a sok ember koordinálása sem egy­szerű. Az együttműködéshez is sok türelemre és figyelem­re van szükség. Arról már nem is beszélve, hogy a különböző ér­dekeket nehéz egy platform­ra hozni. Más­részt magát a szövetkezeti formát is le­járatták a rendszer- váltás előtti időkben. Az emberek nem szívesen szövetkeznek, bizal­matlanok egymással. Harmad­részt ma már a gépesítés miatt sincsen szükség egy szövetke­zetben annyi embere, mint ré­gen, amikor társadalompoliti­kai cél volt az is, hogy a lakosság maradjon helyben, és ott legyen munkája.- Ez lehet újra társadalompoliti­kai cél.- Igen, de művelt ember kell hozzá, tőkére is szükség van, a piacról nem is beszélve.- Ön szerint tehát nem a szociá­lis szövetkezet a megoldás a sze­gény falvak kilábalására?- Nincsenek meg a lehetősé­gek. A jóindulat, azt gondolom, kevés. A szociális szövetkezetek esetében is meg fog jelenni a kő­kemény kapitalista érdek, ami könnyen meg is szüntetheti eze­ket a vállalkozási formákat.- Ha a szociális szövetkezet ke­vésbé, akkor mi az, ami a kisebb településeken csökkentheti a sú­lyos munkanélküliséget?- A komplett területfejlesztés. Közművesítésre van szükség, sok pénz kell az oktatásra is. Cégeket kell telepíteni a telepü­lések a közelébe, adókedvezmé­nyekkel kellene támogatni azo­kat a cégeket, amelyek munka- lehetőségeket teremtenek. Csak komplett területfejlesztéssel le­het jó eredményeket elérni. Az viszont sok pénzbe kerül. Osztrák elnökválasztás: fej-fej melletti verseny: előbb az FPÖ jelölte vezetett, majd a Zöldek jelöltje fordított Atöbb százezer levélben szavazóé a végső döntés BECS Történelmi idők Ausztri­ában: a szélsőséges-populis­ta, bevándorlásellenes Oszt­rák Szabadságpárt (FPÖ) je­löltje vezetett az elnökválasz­tás vasárnap tartott második fordulójában az ARGE közvé­lemény-kutató intézet délutá­ni becslése szerint. Több mint 41 százalékos feldolgozott­ságnál Norbert Hofer a sza­vazatok 50,9 százalékát, míg a másik jelölt, a Zöldek tá­mogatta Alexander Van der Bellen 49,1 százalékon állt. Aztán fordult a kocka: 72 szá­zalékos feldolgozottságnál Van der Bellen hirtelen átvet­te a vezetést 50,1 százalékkal, míg Norbert Hofer 49,9 száza1 lékon állt a Sora/ORF előzetes becslése szerint. A szociáldemokraták és a Néppárt jelöltjei már az első A két jelölt Vasárnap délelőtt mindkét áll­va maradt elnökjelölt leadta voksát. A Zöldek által támo­gatott Alexander Van der Bel­len Bécsben, a Szabadság- párt jelöltje, Norbert Hofer la­kóhelyén, a burgenlandi Pin­kafőn szavazott. Május elején a bizonytalanok száma még igen magas volt: 22 százalék, vagyis 1,4 millió polgár még nem tudta, kire fog voksolni. fordulóban elbuktak. Kérdés, most ki mögött sorakoztak fel a választóik (Burgenlandban a szocdemek az FPÖ-vel koa­lícióznak.) Az első fordulónál magasabb részvételi arányt je­leztek Bécsben és számos tar­tományban is. Az ATV televí­zió szerint 55 százalékos feldol­gozottságnál a részvétel már 72 százalékos volt. A választás kilenc választókörzetben zaj­lott, a körzetek a kilenc tarto­mányt fedik le - mintegy 6,4 millió állampolgár voksolhatott. Becs­lések szerint Bécs­ben, Felső- és Al- só-Ausztriában a jogosultak mintegy fele, vagy annál is többen szavazhattak. A leg­kevesebben Burgenlandban mentek el voksolni. A tegnapi második forduló végleges eredményei hétfőre várhatók, amikorra a levélben leadott szavazatokat is össze­Valószínűleg ma meglesz a választás végeredménye számolják. Mintegy 900 ezren voltak jogosultak így voksol­ni. Az április 24-én tartott el­ső fordulóban mintegy félmilli­óan éltek ily módon állampolgá­ri jogukkal. Akkor a szavazás­ra jogosultak 68,5 százaléka járult az urnák elé. A legutóbbi, 2010-es elnökvá­lasztásra a szava­zásra jogosultak 54 százaléka ment el, ami a leg­alacsonyabb részvétel volt az­óta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező voksolást. 1992-ben még 85, 1998-ban 75, 2004- ben pedig már csak 72 száza­lék ment el szavazni. MW | Norbert HoferZjgl ^^Alexa n"e rVa^et^ell^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom