Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-21 / 118. szám

2016. MÁJUS 21., SZOMBAT Az egri műszíves szeretne száz évig élni Nincs pulzusa, de él Csaknem két esztendeje él műszívvel az egri Szegedi Ottó. Az egri férfi több mint húsz éve egy tüdőgyulladás szövődményeként kialakult szívizomelhalás miatt került előbb transzplantációs lis­tára, majd kapott Magyaror­szágon tizedikként műszívet a Városmajori Szív- és Ér­gyógyászati Klinikán 2014 októberében. Outi Rita rita.guti@mediaworks.hu A műszívesnek nincs pulzusa: a pumpa dolgozik A műszív tulajdonképpen egy mi­niatűr pumpa, ezt ültették a testé­be, ez áramoltatja a vért, támogat­ja a jelentősen legyengült szív mű­ködését. A pumpa maga fél kilós és kisebb mint 10 cm. A férfinek gyakorlatilag nincs pulzusa, mert a pumpa folyamatosan biztosítja a keringést. A szerkezet elektromos árammal működik és a bőrön ke­resztül egy vékony kábellel kap­csolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön, táskában le­het hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve, képes mindennapi teendőit ellátni. A szerkezet beül­tetése hozzávetőleg két szívtransz­plantációs beavatkozás árába ke­rül, azonban hosszú távon költség­hatékony megoldást jelenthet a súlyos szívelégtelenségben szen­vedő betegek kezelésére. Az eljárással javíthatják a végs- tádiumú szívelégtelen betegek esélyét a későbbi szívátültetés­re, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a szív- átültetést és tartós, végleges te­rápiaként szolgáljon. Az eljárás segíti tehát a donorkrízis megol­dását is. Magyarországon jelen­leg 300 ezer szívelégtelen beteg él, a betegek fele a diagnózis felállítását követő 4 éven belül, míg a végstádiumú páciensek fél éven belül meghalhatnak. EGER - Nem vettem komolyan a tüdőgyulladást, szinte végig dol­goztam a magas lázam ellenére, s ennek sajnos súlyos következ­ménye lett - emlékszik vissza Szegedi Ottó, akit egri otthoná­ban látogattunk meg. - Az első diagnózist a szívizom-elhalásról 41 évesen, 1993 februárjában kaptam meg. Rokkantnyugdí­jas lettem, felkerültem a transz­plantációs listára. Nagyon gyen­ge voltam, állandóan, fáradt, alu- székony, ez keltett gyanút. Egy ilyen diagnózistól a leg­több ember valószínűleg mély depresszióba esne. Szegedi Ottó azonban optimistán mosolyog.- Tréfásan azt szoktam monda­ni - mutat az oldaltáskára, amely­ben a szíve helyett dolgozó pum­pát működtető akkumulátorokat hordja -, hogy ezt a gépet 2050-ig kaptam tesztelésre. Akkor leszek száz éves! Akár szívátültetést is vállalnék. Tudja, nagyon fontos, hogy az ember hogyan áll hozzá, milyen gondolatok vannak a fejé­ben, mennyire optimista. A csüg- gedés nem segítene. Bízni kell az orvosokban, a jóistenben, jó hoz­záállás kell, az sokat segít. Nem szoktam panaszkodni. Pedig Ottó élete nem egysze­rű, hiszen a műszív csupán szin­ten tartja az állapotát, nem nőtt meg a teljesítő képessége a beül­tetéstől. A magasföldszinti laká­sukba való fellépcsőzést egy-két pihenővel teljesíti, de már egy járdaszegélyre való fellépéskor is biztosabbnak érzi, ha meg tud támaszkodni. Autóval közleke­dik, a tömegközlekedést nem tudja használni, ám a sors finto­ra, hogy nemrégiben a parkolá­sát megkönnyítő parkoló kártyá­ra benyújtott igényét visszauta­sították: nem jogosult rá. Az egri férfi a tizedik, aki ilyen készülékkel él, az első ilyen mű­:oto: Márkus Attila szívet 2012. szeptemberében ül­tették be, most körülbelül húsz ember él ilyennel Magyarorszá­gon, régiónkban Szegedi Ottó az egyetlen. Kevés még a tapaszta­lat, hiszen Amerikában, ahol a szívpumpát kifejlesztették is 11 éve ültették be az első ilyet.- Azért vállaltam a műtétet 2014-ben, mert akkor már azt mondták, ha nem tesznek vala­mit, nem töltöm a családommal a karácsonyt. Egyrészt az életko­rom miatt - akkor már elmúltam 62 éves, s ez a transzplantáció fel­ső korhatára - valamint az egyéb bajaim, cukorbetegség, érszűkü­let, veseproblémák, már nem kaphattam volna donorszívet. Ottónál mindig ott van a kár­tya, ha rosszul lenne, vélet- se kezdjenek szív­masszázst nála, mert az végzetes lehet. A mű­szívvel élő embernek ugyanis nem ver a szíve, nincs pulzusa, a vérnyomása sem lenül mérhető egyszerűen, ez egy spe­ciális állapot. Mivel a szerkezet elektronikus vigyáznia kell ma­gára, nem törölheti le csak úgy a port a televízió képernyőjéről az elektrosztatikusság miatt. Nap­pal az oldalán hordott négy kilós táskával jár-kel, amikor azonban elhagyja a lakást, egy tartalék, szintén négy kilós akkumulátort és vezérlőt is vinnie kell magá­val. Tehát ekkor már nyolc kilót cipel magával, ezért is igényelt volna mozgássérült kártyát. Éj­szakára a hordozható akkumu­látor szerepét az ágya mellett ál­ló gép t eszi át, arra csatlakoztat­■ Wm Szegedi Otto lassan két eve el müsziwel. A hata mögött látható készülék működteti éjjelente a szívpumpát MEGYEI Belefáradt Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu _________________________________1 D urva , megalázó hangnem, vizsgálatok alatt nem megfelelő kezelés, rossz tájékoztatás, hosszú várakozási idő - egyes or­vosok ilyen, embertelennek mondott viselkedése miatt szá­mos beteg kért már segítséget betegjogi képviselőktől. E téren jóma­gam próbáltam pártatlan maradni, hiszen köztudott a mai egész­ségügy hanyatló helyzete, a kórházi körülmények, az egészség- ügyi dolgozók alulfizetése. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a mun­ka nem könnyű, hiszen édesanyám is az egészségügyben dolgozik. Pár hete fizikailag kritikus pontra kerültem, ezért egy va­sárnap reggel rákényszerül­tem, hogy elmenjek a városi orvosi ügyletre. Leültem a vá­róban, majd egy nyugdíjasko­rú orvos fogadott. A rendelő­ben elmeséltem panaszaimat: a mandulám úgy fel volt dagadva, hogy két napja még a teát is könnyezve nyeltem le. Meglepődtem, amikor három lépés­ről tekintett a torkomba, majd közölte, nincs itt semmi gond, s recept nélkül elküldött: igyák forró citromos teát és pihenjek. Este éhesen - már se enni, se inni nem tudtam -, kimerül­tén a fáradtságtól, lázasan forgolódtam pirkadatig. Másnap ha­zautaztam több mint 30 kilométerre a háziorvosomhoz, aki azonnal gyógyszeres kezelést írt fel. Másfél hét után rendbe jöttem, amit nem az ügyeletes doktor úrnak köszönhetek. Érthető, hogy belefáradt a munkába, lehet, egész éjjel ügyelt. Jo­ga van fáradtnak lenni, szabadságra, nyugdíjba menni, felmonda­ni. Ám egyvalamihez nincs joga: játszani embertársai egészségé­vel, életével. A legmegrázóbb: ez a megfáradt gyógyító aznap nem­csak a felnőtt-, hanem a gyermekorvosi ügyeletet is egymaga vitte. Nincs joga „játszani” ember­társai életével! KÖRKÉP 3 Andor története a Születés Hetén EGER Május 21-28. között ren­dezik a Születés Hete prog­ramsorozatot. Az előadások és a beszélgetések az elengedés és gyász köré csoportosulnak. A Markhot Ferenc Kórház szü­lészeti osztályára szerveznek lá­togatást, amelynek célja: a csalá­dok és a kismamák megismer­jék a bababarátság szolgáltatá­sait, a szülés-születés alternatív lehetőségeit. A kérdésekre szü­lész orvos, szülésznő, újszülött­ápoló és laktációs szaktanácsadó válaszol. Lesz fotókiállítás, csalá­di program, kézműveskedés is. Az érdeklődők megismerked­hetnek a tavaly világra jött An­dor történetével, akiről születése után derült ki, hogy Down-szind- rómás. A nehézségekről, fejlesz­tésekről, érzésekről és elfogadás­ról a szülők, Budavári Rita és Fe­kete Valér beszél. M.A. Várják a leendő vendéglátósokat EGER Az Egri Szakképzési Cent- laltak munkát külföldön, s mind rum Kereskedelmi, Mezőgazda- megállják a helyüket, sági és Vendéglátóipari Szakkö- A következő két évben az zépiskolája, Szakiskolája és Kol- Erasmus+ program keretében légiuma több mint tíz éve szervez 74 tanuló szakács-, pincér-, pék-, tanulóinak a külföldi szakmai cukrász-, kereskedő-, erdész­gyakorlatot a Tempus Közala- szakmában teljesítheti gyakor- pítvány támogatásával. Az elő- latát 5-13 hétig Németország- ző évek tapasztalatai azt mutat- ban vagy Finnországban. A si- ják, a külföldön is szakmai isme- keres pályázatot, Kalina István- reteket szerzett keris diákok kö- né, Novothny Edit és Kállay-Pa- zül az érettségi után sokan vál- taki Piroska készítette. B. K. Ma nyílik meg a tűzzománc-biennálé EGER Vízvédő tündéridéző mo­tívumok címmel rendezik meg ma délelőtt 11 órától a IX. Or­szágos Zománcművészeti Bi- ennálét az Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) Templom Galériájában. A szak­mai megnyitót Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész tartja, köszöntőt mond Kovács Katalin, az EKMK igazgatója. Az idei biennálé program­ját összekapcsolták a világot ér­zékenyen érintő nagy emberi problémával, vizeink sorsának kérdéseivel. A program forrá­sa az EKMK zománcműhelyé­ben elindított hajó gondolatútjá- val kezdődött. Ezen mindenki a maga nevében egy-egy kedvenc mitológiai lényét jelenítette meg. A kiállítótérben egy hajóinstal­lációt készítve, fehér és fekete sárkányok kíséretében állítják ki az alkotások, ezzel emelve ki a téma fontosságát. A hajón az ország 24 településéről, 34 kö­zösségből érkezett alkotók mű­vei foglalnak helyet. A 366 alko­tással 433 alkotó utazik együtt. A tűzzománc tiszta, ősi tech­nikáit használva olyan alko­tások születtek az ország kü­lönböző zománcműhelyeiben, amelyeken látszik: a téma kí­nálta legendák és mítoszok fel­szabadították a gyerekekben, a fiatalokban azokat a mélysége­ket, amelyek ősidőktől az embe­ri lélekben szunnyadnak. M. A. Komoly szakértelmet követelt az egri vár ágyúparkjának felújítása Agyúlövés a fegyvereknek EGER A vár ágyúparkja még 2003-ban jött létre. A szabadté­ri kiállítás az erődítmény külön­böző, stratégiailag kiemelt pont­jain összesen 17 löveget fog­lal magába, amiből 14 másolat. Ezek négyfélék: kis és nagy fal- konéták, három bombarda, va­lamint a Török-Magyar Baráti Társaság támogatásával 2010- ben idekerült ostromágyú. A DIV és az egri önkormány­zat tavaly pályázott az embe­ri erőforrások minisztere által meghirdetett Kubinyi Ágoston Program keretében A végvári hősök ágyúi - Állandó szabad­téri' kiállítás az egri vár ágyú­rekonstrukcióiból címmel. Ez a pályázati anyag sikeresnek Meggyújtják a bombarda kanócát a Vitézlő Oskola tagjai bizonyult, s 12 millió forintot nyertek el az ágyúmásolatok felújítására, amelyekből most három bombarda és az egyik bajmóci falkonéta újulhatott meg: az ágyútalpakat Füzes­gyarmaton, Galambos Sándor világhírű hintókészítő műhe­lyében készítették el, az ágyúk Egerben maradtak, ahol elvé­gezték a tisztításukat és az új­ramázolásukat. A felújított löve- geket az érdeklődők megtekint­hetik a Déli-kapunál, az ágyú­dombon, a Dobó-bástya melletti területen és a Szép-bástyán, to­vábbá két jó állapotú ágyú van még a gótikus palota előtti té­ren, illetve a Kazamatában, s a Gergely-bástyában. SZ. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom