Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-18 / 115. szám

0 NYUGDÍJBAN 2016. MÁJUS 18., SZERDA Marmoly György „kéthetesen” is a nyugdíjasok érdekeit tartja szem előtt Pedagógushivatásának élt Az időskorúakkal való tö­rődésről, a megyei nyugdí­jas szövetség munkájáról és természetesen saját életút- járól beszélgettünk a nyol­cadik X felé közeledő Mar­moly Györggyel, a Nyugdíja­sok Heves Megyei Szövet­sége általános elnökhelyet­tesével. Szerinte az ő nagy szerencséje, hogy megada­tott számára a boldog élet. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER Kéthetesnek mondta ma­gát Marmoly György, a Nyugdí­jasok Heves Megyei Szövetsége elnökhelyettese, amikor életko­ra felől tudakolóztunk. Onnan jön ez a két hetes, hogy jó egy hónapja, a születésnapján ek­ként köszöntötték a most 77 esz­tendős alelnököt.- Nem érzem magam öregnek. Fiatalnak se. Megtaláltam az ön­érzetemet, az önismeretemet. Ennek megfelelően élek - tette még hozzá, mi pedig rákérdez­tünk arra, honnan indult és ho­vá jutott az életútja.- Paraszti családból nőttem fel, első értelmiségi vagyok, minden, ami eredmény van mö­göttem, a saját erőmből adatott, mert nem voltak, akik pártfogol­janak. Szerencsére olyan szüle­im voltak, akik lemondóak vol­tak. Ösztönösen és tudatosan a három gyereküknek éltek. így jutottam el a főiskolára, így jutott el az öcsém az egyetemre és a bá­tyám is kivívta magának - az Irodagépnél megyei vezető volt - a tisztességet. Én tanítóképzőbe készültem, oda különböző okok miatt nem vettek föl. Megmarad­tam az elhatározásom mellett. Dobó Gimnázium, aztán az Eg­Marmoly György a Édesapámék is tősgyökeres egri­ek voltak. Három fiú testvért nevel­tek fel. Bátyám 2010-ben, a Laci öcsém 2012-ben hagyott itt ben­nünket. Nekem két nagyon szép gyerekem van: Csilla, és a kisfi­am György. Nem mostaniak már, az egyik 67-ben, a másik pedig 73- ban születet. Helyén vannak, ez a lényeg, ezért is tudok több időt for­dítani a sok-sok idős emberre. Az unokákat azért gyakran látoga­tom. Bettiké 1991-ben született, ri Tanárképző Főiskola követke­zett, ahol testnevelés-földrajz- biológia szakon szereztem taná­ri diplomát - fogalmazott.- Emlékszem, hogy volt olyan hét, amikor ötvenkét óránk volt. Innen indult el, tanár lettem és akkor megnyíltak előttem a le­hetőségek. Én magam az ifjúsági mozgalomba kerültem. De min- dig-mindig tanítottam. Arra vi­gyáztam, hogy a gyakorlatból ne essek ki. A befejező tanításom, tíz év, 1991-től 2001-ig, amikor is a Heves Megyei Önkormány­zat Általános és Szakiskola ta­nára lettem, de előtte különbö­ző területeken oktattam: egész­ségügyi szakiskola, az oktatási igazgatóság. A filozófiát vettem fel szakomként és ezen boldo­gultam hosszú időn keresztül - fogalmazott. Életútjából megtudtuk, hogy dolgozott a megyei tanács sze­mélyzeti osztályán, ahol a me­gyeszékhely és Eger járás sze­mélyzeti munkáját segítette, e mellett 1959-től játékvezető. Ezt fontos hobbimnak tekintette, de ennél nem többnek.- Úgy foglalhatnám össze, hogy nagyon boldog voltam egész életemben és most is az vagyok. Mert mindig emberek­kel tudtam foglalkozni. Hivatás­ként éltem meg, hogy pedagó­gusnak éreztem és érzem maga­mat - tette hozzá. Emlékeztettük a tanár urat, hogy amikor telefonon kerestük a találkozó egyeztetése okán, éppen a teniszpályán volt. Vá­lasza szerint az egész élet­hivatásából eredő dolog ez, mert világéletében a sportra vágyott, mindig sportolt. Heti három al­kalommal most is össze­jön kis csoportjuk, öten vannak és a volt katonai kollégi­umba járnak rendszeresen teni­szezni. A másik, immár személyes emlékre is emlékeztettük az al­elnököt: a hetvenes évek végén labdarúgó játékvezetést oktatott munkatársunknak az egri főis­kolán. Erre is roppant egyszerű a magyarázata: Tízéves korában már az egri Úttörőház, később az Egri Fáklya igazolt labdarúgója volt. A Fáklya annak idején NB Il-es játékerőt képviselt.- Én ott nőttem fel tulajdon­képpen 11 éves koromtól. S az­tán bekerültem az ifibe és ott abbamaradt a pályafutásom, mármint versenyző labdarúgó­ként. A testnevelő szakon már nem tudtam összeegyeztetni a futballt és a szakot, mert sérülé­keny voltam, volt egy félév ami­kor éppen, hogy csak átcsúsz­tam, mert sérülés miatt nem tudtam a gyakorlati követelmé­nyeket teljesíteni. így men­tem 1959-ben játékve­zetőnek. Azt követően különfé­le tisztségeket töltöttem be a já­tékvezetők testületéiben. Több, mint tíz évig voltam a megyei já­tékvezető bizottság elnöke. Sok funkcióban találtattam meg ké­sőbb is: megyei labdarúgó-szö­vetség elnökségi tagja, országos játékvezető, aztán országos já­tékvezető ellenőr. Nemrég, 2010- ben hagytam abba. Nem hagyhattuk ki a nyug­díjas szervezetben, melynek ál­talános elnökhelyettese végzett munkát sem. Szerinte a legfőbb problémák az érdekvédelem te­rületén adódnak. Nincs meg a kellő tisztelete és becse a nyug­díjasoknak, mert szándékosan elfelejtkeztek róluk.- Azért is növekedik a mi sze­repünk a megyei szövetségében, illetve az országos szövetség­ben, amelynek küldötte vagyok, mert nagyon sok érdekét kell vé­deni az időskorú embereknek. Hogy ne mondjunk mást: itt ez a 0,9 százalékos nyugdíj- emelés, amit nem akarok mi­nősíteni. Önmagát minősíti. Ez lebecsülése, tiszteletlenség az időskorú emberekkel szem­ben, akik felépítették ezt az or­szágot. Elértünk egy olyan szín­vonalra, hogy már nem feuda­lizmus, és ennyi a becse a nyug­díjasoknak - fogalmazott, majd rátért a jövőre fennállásá­családjáról ő már gazdasági főiskolát vég­zett, idegenvezetői és vendéglátó szakon, Budapesten. Dorina sok­kal fiatalabb, 2000-ben született. Most a Dobóbajár angol szakra. Most születet megint egy unokám, a Gyurikától, 2015 augusztu­sában, újra gyerek lettem. Megtalálom a hangot vele, mert különben mi­nek éltem eddig, pe­dagógusként, ha ez nem sikerülne. üli Marmoly Gorgy: Fontosnak tartom, hogy az érdekvédelmet ne szűkítsük lej a politikai érdekvédelemre® nak 25 éves jubileumát ünnep­lő megyei szövetség munkájára. Megtudtuk: áprilisban tartot­ták a cilusfelező közgyűlésüket. Visszatekintettek és meghatá­rozták további két évre a felada­taikat. Ebből a legtöbb az érdek- védelem területén adódik.- Fontosnak tartom, hogy ezt az érdekvédelmet ne szűkítsük le a politikai érdekvédelemre. Itt van például az egészség kér­dése, és hogy arra nagy gondot fordítsunk. Mert nem mindegy, hogy egy idős ember milyen egészségi körülmények között éli az életét. Éppen ezért a pre­ventív magatartás uralkodik közöttünk. Például, most már két éve foglalkozunk a tüdő- gyulladás megelőzésének kér­désével. Manapság a hatvan éven felüli nyugdíjasok egyhar- mada elhalálozásának a tüdő- gyulladás az oka. Vannak a tú­ráink. Akár a belföldiek, akár a külföldiek. Állandóan biztat­juk az időseket, hogy rendsze­resen járjanak el a háziorvo­sukhoz. Ez a propaganda áthat­ja az egész munkánkat. Ugyan­ezt tesszük a művészeti tevé­kenységben is, amikor tánco­lunk, vagy amikor verset mon­dunk. Egyik a memóriát, a má­sik meg a fizikumot építi. Egyengette a világ legjobb sípmestere útját Rákérdeztünk, hogy volt-e kö­zös dolguk Puhl Sándorral, a vb-döntői vezetéséig jutó síp­mesterrel. „Nagyon örülök, hogy megkérdezte ezt. Mert abban a testületben lett Puhl Sándor játékve­zető, először megyei, az­tán NB lll-as, aztán, felfelé tovább, majd FIFA játékve­zető, amit vezettem. Úgyhogy az én elnökségem alatt értük el ezt a nagyon nagy sikert. Nem akarom kisajátítani az ő szemé­lyiségét mert sehol meg nem említ a Sanyi, nem tudom mi­lyen oknál fogva, de ez így tör­tént. Végigkísértem, mint ellen­őr, sokszor magán ellenőrként az ő pályafutását. Egyébként a füzesabonyi testületben volt először játékvezető. Amikor fel­került a megyei keretbe, akkor mi istápoltuk már.” Kilencedik alkalommal tartották meg a dél-hevesi nyugdíjas kórustalálkozót Szép dalok, ismert nóták a hevesi színpadon HEVES Dalolni szerető, nótát ked­velő szépkorúakat köszöntött Sveiczer Sándor, a város polgár- mestere május első szombatján a művelődési központban. Gottschalk Katalin, a rendez­vény moderátora arról tájékoz­tatott, hogy ezen a napon nótás kedvű nyugdíjasok gyűltek ösz- sze az intézményben, az ő talál­kozójától volt hangos a Hevesi Kulturális Központ színházter­me. A Hevesi Nyugdíjas Egye­sület és a Kulturális Központ kö­zös szervezésében zajlott az ese­mény, az idén már küencedik al­kalommal.- A nótázás szeretete és a ha­gyományőrzés hozta őket el - árulta el a moderátor. A május 7-i eseményen megje­lenteket egyébként a nyugdíjas egyesület elnöke, Lászka Aran­ka köszöntötte, majd ezt követő­en a város polgármestere üdvö­zölte az öt településről - Heves, Kisköre, Kömlő, Kompolt, Tárná­méra - érkező hat kórust, vala­mint a Megyei Nyugdíjas Egye­sület elnökét, Bújdosó Sándornét és alelnökét Marmoly Györgyöt. A szórakoztató program része­ként Heves város „Marcija”, Jano- sek Antal emléklapot, emléktár­gyakat és virágokat nyújtott át. A minden esztendőben meg­tartott rendezvény, nemcsak a fellépőket vonzza, hanem a da­lokat, nótákat kedvelő nyugdíja­sokat, mint hallgatóságot is. Ok Fellépők a kórustalálkozón, előtérben Kozik Jánosné Katika szurkolhatnak társaiknak, él­vezhetik szórakoztató műsoru­kat. A részvevők számára ezút­tal is hamar feltűnt, hogy milyen jó hangulatú ez a találkozó. S ez a vidámság a zenés produkciók színvonalán túl a családias han­gulatú szervezésnek is köszön­hető volt: a színházterembe lép­ve ízlésesen megterített asztal fogadta a vendégeket, amelyen finom ételek sorakoztak. Az esemény részesei szerint jól telt ez a nap, a fellépők szép népdalokat, ismert nótákat ad­tak elő. A lelkes közönség pedig többször is viharos tapssal jutal­mazta a produkciókat. Nem volt ritka az sem, hogy együtt is da­lolt a színpadon éneklőkkel.- Úgy gondolom, hogy a talál­kozó híre egyre jobban elterjed a nyugdíjasok körében és így egy­re több embert vonz majd a jövő­ben - összegezte a tapasztalato­kat Gottschalk Katalin szerve­ző. Ezt az egyik fellépő a követ­kező gondolatokkal egészíttette ki: „Mit nyújt a nóta, a dal? Szá­momra szinte mindent.... A nó­ta felvidít és a lelkűnkbe pozitív energiát juttat, a gondok elvise­léséhez, a hétköznapi problémák megoldásához.” A fellépést követően a város önkormányzata jóvoltából ebéd várta a vendégeket, majd lám cal és a nyugdíjasok indulójával ért véget a IX. Dél-hevesi Nyug­díjas Kórustalálkozó. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom