Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-18 / 115. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 18., SZERDA Évek óta csak roma diákok járnak az egyik hevesi iskolába Nem érzik magukat kirekesztve Abban az iskolába, ahová csak roma származású gyer­mekek járnak, nem lehet túl sok sikert elérni. Na, ezt ne­vezik úgy, hogy előítélet. Ám mi most egy olyan intéz­ményben jártunk, ahol tény­leg csak romák tanulnak, de a tanárok nem adják fel, mert ők arra kíváncsiak, mit tudnak, és nem arra, hogy mit nem tudnak a gyerekek. És így rögtön másabb lesz a felállás. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu HEVES Először élt azzal a lehető­séggel a Hevesi József Általános Iskola, hogy pályázatot nyújtott be a roma származású tehet­séges gyermekek fejlesztésére. A Nemzeti Tehetség Program ál­tal minden évben kiírt tehetség- fejlesztő programok, műhelyek támogatására benyújtott pályá­zaton az iskola 1,7 millió forint támogatásban részesült. Ebből sikerül megvalósítani azt a te­hetségfejlesztő programot, me­lyet a műhely pedagógusai állí­tottak össze. A foglalkozások a művészeti tevékenységek köré épülnek: versmondás, színjáték, kézműves alkotó foglalkozások, kutatómunka, szakmai tanul­mányutak, de eszközbeszerzés­re is tudtak pénzt fordítani.- Ezt a pályázatot mi írtuk, pedagógusok, és novemberben tudtuk meg, hogy sikeresek vol­tunk - idézte fel Magdáné Ba­lázs Edit szakmai vezető. - Ha­talmas élmény volt megtudni, hogy mi is képesek vagyunk er­re: hatvan órás foglalkozást ter­veztünk meg, amelyben nyel­vi műhely és kézműves foglal­kozások voltak középpontban, a témánk pedig Petőfi és a re­formkor volt. Az iskolánk mind a 272 tanulója roma származá­sú, s ebből adódóan az iskolai közösség kevés sikert ér el, és ezért kevés elismerésben is ré­szesül, ami fokozza a további el­szigetelődésüket. Ez a projekt jó lehetőség volt arra, hogy az is­kola, s így a gyermekek olyan eszközökhöz és szellemi javak­hoz jussanak, melyeket sem az iskolai költségvetés, sem a szü­lők nem tudnak biztosítani - fo­galmazott. Magdáné tanárnő azt is el­mondta, tizenhét éve tanít eb­ben az általános iskolában, és nagyon szereti az idejáró gyer­mekeket.- Számunkra nem okoz problémát, hogy mindenki ro­ma származású, mert mi azt nézzük, mit tudunk belőlük kihozni. A legjobb módszer eh­hez pedig a türelem, a megér­tés és a nyugalom, akkor a szü­lők is nyugodt szívvel hagy­ják ránk őket. Úgy gondolom, nem érzékelik, hogy ki lenné­nek rekesztve bárhonnan is, hisz’ lakóhelyük szerint ke­rülnek hozzánk, és első osz­tálytól kezdve a nyolcadikig ide járnak. A nem roma szár­mazású gyermekek fokozato­san koptak ki a padsorainkból. Két éve járt ide az osztályomba 6 nem roma gyermek, de ők is végig úgy nyilatkoztak, hogy nem mennének el innen, elfo­gadták egymást, a társaikat - mesélte a szakmai vezető, aki egyébként matematika és ké­mia szakos tanár. Az igazgatónő szerint...- Ugyan nagyon sok roma származású tanulónk van, de semmiben nem szenvedünk hiányt, sem hátrányt, kihasz­nálunk minden szembejövő le­hetőséget, a fenntartónkkal, a Klikkel is nagyon jó a kapcso­latunk - mondta Szabó Imre Ti- borné intézményvezető, akitől azt is szerettük volna megtu­dakolni, hogy alakult ki, hogy csak roma gyerekek tanulnak az intézményben.- Folyamatosan csökkent a gyerekek száma a városban, és földrajzi elhelyezkedésünk mi­att, a mi intézményünk fogadja a legtöbb roma fiatalt, ugyanis eb­ben a városrészben élnek a leg­többen. De mi nem szeretnénk erre kiélezni semmit, számunk­ra minden gyerek gyerek, senki­vel nem teszünk kivételt. Az itt tanulók többségében továbbta­nulnak a nyolc osztály elvégzé­se után, vannak, akik gimnázi­umba mennek. Versenyeken is folyamatosan részt vesznek: al­só tagozatban inkább a mate­matika és a művészetek terüle­tén érnek el sikereket, felsőben pedig humán tárgyakból lesz­nek eredményesek. Az iskolá­ban magyar nyelvű roma/ci- gány nemzetiségi nevelés-okta­tás folyik. Ennek célja a kisebb­ségi önazonosság megőrzése és erősítése a roma népköltészet, a zene, a képzőművészet, a szoká­sok és hagyományok megismer­tetésével és ápolásával. Az ezzel kapcsolatos ismereteket és tevé­kenységeket a helyi tantervűnk szerint a tanórákba és a szabad­idős foglakozásokba építjük be­le. Az e hónap elején benyújtott újabb roma tehetségsegítő pá­lyázatunk programjával is a ro­ma identitás erősítését tűztük ki célul, mivel nagy hangsúlyt fektetünk az esélyteremtésre. A Körzeti Tagiskolával együttmű­ködve pedig tehetségműhelye­ket hoztunk létre ettől a tanév­től kezdve. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek kiscsoportos formá­ban tanulnak egy-egy tehetség­területen - mondta. A tanév elején felmérték, ki miben igazán tehetséges, szak­tanárok, osztályfőnökök segít­ségével, a szülők egyetértésé­vel, és így alakultak ki ezek az 5-10 fős csoportok, ahol kiemel­ten foglalkoznak a nyelvekkel, nyelvészettel, a matematikával, illetve a művészeti tárgyakkal. Akik pedig nem férnek bele ezekbe a kis tehetségműhelyek­be, szakkörökre járnak.- Itt nemcsak a tantárgy van a középpontban, hanem a diák is. Ügyelünk arra, hogy megfe­lelő énképe alakuljon ki a gyer­meknek, önismereti és konflik­tuskezelő órákat is tartunk. Fon­tos ugyanis a teljes személyiség­Magdáné Balázs Edit fejlesztésre fókuszálni, figyel­ni keli az erősséget és a gyen­geséget is, mert ez utóbbi gátol­hatja őket az előrejutásban. A hat műhelyből hárman pályáz­tak sikerrel, de szeretnénk egy komplex projektet megvalósíta­ni. A pedagógusaink saját köte­lező órájukban látják el ez a fel­adatot, és ők is és a gyerekek is nagyon szeretik ezeket a foglal­kozásokat, mert ez mindkét fél­nek sikerélményt jelent - mond­ta az igazgatónő, aki szerint so­ha nincs két egyforma nap, mert mindegyik másfajta kihíváso­kat produkál. Reformkor, Petőfi Ezek után egy kis osztályte­rembe vezetett minket a szak­mai vezető, ahol azok az 5. és 6. osztályos diákok vártak ben­nünket, akik részt vettek eb­ben a pályázati programban. Rend és fegyelem fogadott min­ket, nem volt hangoskodás, fi­gyeltek ránk, a kérdéseinkre, és válaszoltak, de nem ám beki­abálva, hanem jelentkezés után kaptak szót. Figyelemfelkeltő- ek voltak a falakon az általuk, illetve tanárnőjük által készí­tett plakátok a következő szöve­gekkel: „Nem az a baj, ha nem tudod, a baj az, ha meg sem pró­bálod!”; „Ami szép és hasznos, azt munkával adják.”; „Amit a szemedbe, a hátad mögött is azt mondom.” Az egyik legcéltudatosabb kisfiú, Lóié Józsika volt a 6. A osztályból. Választékos szó- használattal mesélt élményei­ről, arról, hogy előző hétvégén kirándult a csapat Budapesten, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeu­mot járták körbe, de a Vígszín­házban is voltak, ahol megnéz­ték A padlás című előadást. Töb­büknek ez volt az első színhá­zi élménye, sőt az első budapes­ti útja is. Sok új információval és élménnyel lettek gazdagab­bak. Az ötödikes lányok akar­tak a legkevésbé válaszolni a kérdésekre, Margaréta viszont elárulta* hogy fodrász szeretne lenni, és itt maradna Hevesen. Janó, a hatodikosok másik szó­szólója elmesélte, hogy nagyon szeret focizni, de ezen kívül a repülőirányító mérnöki mun­ka érdekelné, és tisztában van vele, hogy sokat kell még ehhez tanulnia, egyetemre menne. Jó­zsika is büszkén mondta, hogy neki van főiskolai végzettséggel rendelkező családtagja, mégpe­dig két unokatestvére is hege­dűművész, ráadásul külön örül annak, hogy a Prima Primissi- ma-díjas Báder Ernő is ellátogat hozzájuk.- Korábban Boconádon és az Újtelepi iskolában tanítot­tam, de úgy vélem, mindenhol gyerek van. Talán a képessége­ik másabbak, mert nyilván ott­honról kevesebbet hoznak, de ez sem feltétlenül igaz mindenkire. Van egy régi tanítványom, aki a mai napig visszajár hozzám ta­nácsot kérni, most fog felvéte­lizni a felsőoktatásba, tanár sze­retne lenni. Az öccse most az én osztályomba jár. Látja, ezek sze­reznek a legnagyobb örömöt ne­künk, az ilyen történetek - tette hozzá Magdáné Balázs Edit. Varázsszavak, amelyek használatával könnyen célt érhet az ember. Ezt már a hevesi kisdiákok is jól tudják, megtanulták Az ötödik osztályos lányok tanulmányi eredményeik alapján kerültek a tehetségműhelybe. Elmondá­suk alapján még nem tudják, mit hoz számukra a jövő 4r « « (Ri

Next

/
Oldalképek
Tartalom