Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-08 / 82. szám

0 ZÖLDÖVEZET 2016. ÁPRILIS 8., PÉNTEK A biciklitúra résztvevői a tájban is elgyönyörködhettek Útvonal: Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Dédestapolcsány Kerékpártúra a vízért Teret adnak a biológiát kedvelőknek Madarak, fák, verseny A vámosgyörki általános iskola „Kolibrik” nevű csapata nyerte a te­rületi versenyt A víz világnapján a Lázbér- ci-víztározóhoz szervezett túrával szerették volna fel­hívni a figyelmet a víz jelen­tőségére. A kezdeménye­zésről Baczur János, a Bük­ki Nemzeti Park munkatára számolt be a Hírlapnak. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu A víz világnapja alkalmából szerveztek kerék­pártúrát a Lázbérci-víztározó- hoz március 20-án, vasárnap. A víz világnapjának megünneplé­séről az ENSZ 1992-es riói kon­ferenciáján döntöttek, s először 1994-ben tartották meg világ­szerte. Azóta is számos ország­ban ünnepük.- A Föld környezeti állapotá­nak romlása, valamint a boly­gónk élhetősége nagyban össze­függ a vízzel és a vízkészleteink használatával - mondta Baczur János, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kommunikációs és Ökoturisztikai Osztályának szakreferense. - Az egészséges ivóvíz biztosítása bolygónk nö­vekvő népessége számára egy­re nagyobb kihívás. Az UNE- CSO becslése alapján, amennyi­ben a népesség száma és az ivó­víz felhasználásának üteme to­vábbra is ilyen drasztikusan nö­vekszik, akkor 2050-re mintegy 50 országban lesz szükséges vízkorlátozást bevezetni. A kerékpártúra célja ezen a napon figyelemfelhívás volt a víz jelentőségére, de ezen túl a résztvevők számos felejthetet­len látvánnyal is gazdagodtak.- A Szilvásvárad, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány falvakon keresztül vezető utunkat végig­kísérte a Szalajka- és a Bán-pa­tak, amelyek a Lázbérci-víztá- rozó fő vízgyűjtői - mesélte Ba­czur János. - Győrfy Hunor kol­légánk, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet természetvédelmi ó'rke- rület vezetője a tározónál várt minket. Ismertette az Upponyi hegység és tájvédelmi körzet változatos geológiai adottsága­it, természeti értékeit, beszélt a természetvédelmi kezelési sokrétű feladatairól és a ma­dárvédelmi munka aktuális teendőiről. Megtudtuk azt is, hogy az Upponyi-szoros szik­lafalain fészkelő, költőhelyét agresszívan őrző uhu itt meg­tűri szomszédságában a ván­dorsólymot. Az Lázbérci Tájvédelmi Kör­zet története összekapcsolódik a Lázbérci-tározóval, hiszen a védetté nyilvánítás egyik ki­emelt célja volt az 1975-ben lé­tesített tározó és környékének védelme, a vízminőséget káro­san befolyásoló területhaszná­lat korlátozása.- Utunkat a tározó mellett vezető keskeny, sorompóval le­zárt aszfaltos úton folytattuk - emlékezett vissza a ökoturisz­tikai szakreferens. - A túránk leglátványosabb része az volt, amikor az Upponyi-szorosnál letérve erősen köves földúton tettük meg az utolsó két kilo­métert a tározó gátjáig. Az üze­men Pintér Sándor, az Észak­magyarországi Regionális Víz­művek (ÉRV) Lázbérci-víztisz- tító üzemének munkatársa ve­zetett végig minket. Ismertet­te a gátüzemeltetéssel kapcso­latos feladatokat, s hozzátette azt, hogy a vízkivétel mellett a Bán-patak medrében biztosíta­ni kell a megállapított ökológiai vízigény-mennyiség átereszté- sét is. Elmondta, hogy az árvízi helyzeteket hogyan kezelik, il­letve milyen szerepe lehet a tá­rolt víznek aszály idején a köze­li Sajó folyó vízhozamának ki­segítésében. A több mint 6 millió köbmé­ter kapacitású tározóból ki­emelt, megtisztított víz 160 ezer emberhez jut el naponta. A túra résztvevői megtekint­hették a derítő-ülepítő rend­szert, a víztisztítási techno­lógia egyes fázisait és volt al­kalmuk megkóstolni azt a megtisztított lázbérci vizet is, amelybe még nem keverték be­le a kötelezően előírt fertőtlení­tő anyagokat.- A látottak alapján a túrán­kon résztvevő 15 kerékpáros személyesen meggyőződhetett arról, hogy az ÉRV vezetékei­ből még sokáig tiszta vizet tölt­Tudta-e? A világon évente 20 millió em­ber - köztük 5 millió gyermek - hal meg ivóvíz által közve­tített betegségekben. A fejlő­dő világ szennyvizének kilenc­tizedé mindenféle tisztítás nél­kül ömlik a folyókba, tavakba. Kínában például a folyóvizek négyötödében már nem élnek halak. A világ vízfelhasználá­sának üteme a huszadik szá­zadban kétszeresen megha­ladta az emberiség létszámá­nak egyébként is robbanás- szerű bővülését. Az USA fe­jenként naponta 500 litert fo­gyaszt, az EU 200-at, Magyar- ország 100-at, Etiópia 20- at. A WHO szerint 1,2 milliárd ember nem jut megfelelő ivó­vízhez. Az egy főre jutó ivóvíz- készlet a következő két évti­zedben a harmadára csökken. hetünk a pohárba. Mindenkép­pen köszönet jár a program köz­reműködőinek, a regionális víz­műveknek és Tárnái Csabának, aki a szilvásváradi kölcsönző kerékpárjait biztosította ezen a napon a túránk résztvevőknek - egészítette ki Baczur János. HEVES MEGYE A XXIII. Mada­rak és Fák Napi Verseny te­rületi fordulóit rendezték meg a közelmúltban. Az or­szágban tizenkilenc helyszí­nen több mint száz csapat részvételével zajlott a meg­mérettetés, amelynek nyer­tesei ezáltal kijutottak az or­szágos döntőre, amelynek idén májusban Vértesboglár ad otthont.- Az országos .verseny fő­szervezői, a Pro Vértes Non­profit Zrt., a Magyar Ma­dártani és Természetvédel­mi Egyesülettel (MME) és az Agria TISZK támogatásá­val immár második éve szer­veztük meg a heves megyei fordulót - mondta Hák Fló­ra, a madártani egyesület munkatársa. - A verseny­re kilenc csapat jelentke­zett Gyöngyösről, Kompok­ról, Vámosgyörkről, Nagy- rédéről és Markazról. A fel­adatok idén is összetettek és színesek voltak. A versenyt hangfelismeréssel kezdtük. A feladatban öt madár, a füs­ti fecske, a holló, a szajkó, az erdei pacsirta és a fülemü­le hangját kellett azonosíta­niuk a versenyzőknek. Min­den évben ez a legszórakoz- tatóbb feladvány. A verseny további feladatai az év madaráról, a harisról, ál­talános biológiai ismeretekről, az év fájáról, a mezei szilről, madárgyűrűzésről, a Tiszántúl helyi védett területeiről, a parti madarakról és az általános ma­dárvédelemről szóltak. HIRDETÉS X'V/*'’'- A verseny tisztaságának érdekében első lépésként csapatneveket választottak maguknak a diákok. Eze­ket az igazi nevekkel csak az eredményhirdetés előtt vetettük össze - tette hozzá Hák Flóra. - A területi ver­senyt a „Kolibrik” nevű csa­pat nyerte, tagjai Habók Nó­ra, Hornyák Anna és Szar­ka Fanni, a Vámosgyörki Vi- sontai Kovách László Katoli­kus Általános Iskola tanulói voltak. A csapatot Habók Ist­vánná Pacsai Marianna taní­tónő készítette fel. A Madarak és Fák Napja Verseny célja, hogy teret ad­jon a biológiát kedvelő diá­kok tudásának felmérésére, valamint, hogy felhívja a fi­gyelmet a természetvéde­lemre és az aktualitásokra.- Idén például a fokozot­tan védett, 500 ezer forint természetvédelmi értékű harist választották a szava­záson résztvevők az év ma­darává - egészítette ki Hák Flóra. - Ennek a daruala­kú madárfajnak az állomá­nya az utóbbi évtizedek­ben drasztikusan csökkent, viszont ezen a tendencián könnyen változtatni lehet­ne, ha jobban beférkőzne a köztudatba. M.A. Az idei túrán a vízért tekertek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom