Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-05 / 79. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 5., KEDD Idehaza szinte semmit nem hallani a tervezett Einstein Teleszkópról, a gravitációs hullámok közvetlen észlelé­se azonban lökést adhat a projektnek. Az egyik lehet­séges helyszín még mindig Gyöngyösoroszi. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu GYÖNGYŐS/GYÖN6YQS0R0SZI A Modern Fizika Napját tartot­ták március 31-én a Károly Ró­bert Főiskolán, amelyen a nem­rég detektált gravitációs hullá­mokról, valamint az ezek ér­zékeléséhez tervezett eszköz­ről, az Einstein Teleszkópról volt szó. A tervezett hatalmas kutatóintézetről ritkán érkez­nek hírek, bár folyamatos az előkészítése, február elején is volt például egy nemzetközi szimpózium, ahol szóba kerül­tek a lehetséges helyszínekkel kapcsolatos vizsgálatok. Len­gyel tudósok például a kisze­melt térségek szeizmikus akti­vitását tanulmányozzák. Több helyszín közül igyekeznek ki­választani a legmegfelelőb­bet, köztük van az egykori bá­nya Gyöngyösorosziban, a Sós Enattos bánya Szardínia szige­tén, illetve a Pireneusok spa­nyol része is a szóba jöhető tér­ségek között van. De mik is azok a gravitáci­ós hullámok, s miért tanulmá­nyozzuk őket? A kérdésekre Gergely Árpád László, a Szege­di Tudományegyetem profesz- szora válaszolt, ő csapatával részt vett abban a nemzetkö­zi programban, amely sikere­sen észlelte a gravitációs hul­lámot. A gravitáció a világban meglévő négy kölcsönhatás kö­zül a leggyengébb, de nagyon fontos, hiszen a kezdetektől irányítja az univerzum fejlődé­sét. A világegyetemből csupán kevés anyagot ismerünk, a 95 százalékot kitevő sötét energi­át és sötét anyagot csak gravi­tációsan tudjuk észlelni. Einstein százéves jóslatát bizonyították Az univerzum működését Einstein általános relativitás- elméletével írjuk le, az anyag meggörbíti maga körül a tér­időt, utóbbi viszont meghatá­rozza, hogy előbbi hogyan mo­zogjon. Einstein megjósolta a fekete lyukak létezését, galaxi­sunk közepén is egy ilyen ob­jektum található. Szintén kö­vetkeztetett (1916-ban) a gra­vitációs hullámok létezésére, amelyet a közelmúltig közvet­lenül nem észleltünk, de ta­valy szeptemberben a LIGO el­nevezésű berendezéssel (egy 4 kilométer hosszú vákuumcső, amelyben lézer és tükör talál­ható) kimutatták, hogy egy pá­ros fekete lyuk összeolvadása milyen gravitációs hullámokat keltett. Szerencsére elég mesz- sze voltunk az eseménytől. Jelenleg is épülnek hasonló kutatóállomások több ország­ban, sőt, műholdas rendszert is terveznek. A felfedezés len­dületet adhat az Einstein Te­leszkóp megépítésének is. Ez egy nagyságrenddel érzéke­nyebb lenne, mint a mostani­ak, illetve most épülők, s ezer­szer nagyobb területről tudna adatot gyűjteni, tehát akár na­pi szinten mutathatna ki gra­vitációs hullámokat (az eddi­gi egyetlen után most évente néhány várható). Alacsonyabb frekvencia-tartománya mi­att nagyobb fekete lyukakat is érzékelne, de a szupernó­vák, gammakitörések, a neut­ron-csillagokon lévő egy mil­liméter magas hegyek okoz­ta hullámok is folyamatos jel­források lehetnek. Kiderül­hetne, hogy Einstein relativi­tás-elmélete csak a naprend­szerünkre, vagy az egész vi­lágegyetemre igaz, ha nem, akkor a sötét anyag egy részét kiválhatnák. Választ kapnánk arra, hogy a fekete lyukaknak valóban csak három tulajdon­ságuk van-e, ki lehetne zárni elméleteket az univerzum leg­korábbi, általunk még leírható, inflációs korszakával kapcso­latban. Sokak szerint legalább egy Nobel-díjat „ki is termel­ne” a kutatóközpont. Erről az Einstein Teleszkóp­ról nincsenek hírek itthon, sait vázolta. A teleszkóp meg­építéséről még nem döntött az Európai Unió, jelenleg a dön­tés-előkészítés zajlik, valószí­nűleg 2018-ban születhet ha­tározat, hogy megépülhet-e az objektum, a konkrét helyszí­nen a tervezés és a kivitele­zés pedig az azt követő évek­ben lehetséges, a szintén éve­ket vehet igénybe a műszerek beépítése, valamint a teszte­lés. A tervek szerint 2025-től kezdve viszont legalább ötven éven keresztül működne a léte­sítmény. Kérdés, hogy a komp­lexum fölkerül-e a támogatott projektek listájára. Ha igen, a költségek kilencven százalé­kát állná az Európai Unió, eh­hez tíz százalék önerőre vol­na szükség, amely körülbelül 100 milliárd forintra tehető. Ez azonban két-három eszten­dő, már a beruházás ideje alatt megtérülne, az üzemeltetés pe­dig évente 7-12 milliárd forin­tot hozhat az országnak. A hatások persze a széleskö­rű nemzetközi és hazai össze­fogásnak köszönhetően szer­teágazóak. Tudományos és gazdasági húzóágazatok je­lenhetnének meg hazánkban, a tudáskoncentrációból adódó­an javulna az imázsunk, s tö­nern tudni például, hogy a ma­gyar kormány foglalkozik-e a projekttel, lobbizik-e érte, egy­általán tudnak-e róla az ország vezetői. A recski bánya meg­nyitása kizárná a tervezett obszervatórium megépülését, Gyöngyösoroszi éppen azért került képbe, mert csendes, szeizmológiailag kevéssé aktív területen fekszik. Bár az, hogy mennyire érzékenyek a beren­dezések a környezeti adottsá­gokra, a beépített technológi­án múlik, a most működő ku­tatóállomások közelében még szélerőműveket sem engedtek építeni. Nem működnek akkor sem, ha például csoportokat fo­gad a hozzájuk tartozó látoga­tóközpont. Tudományos, gazdasági jelentősége óriási lenne Domjánné dr. Nyizsalovszki Rita, a Károly Róbert Főisko­la tanára a teleszkóp környék­re gyakorolt lehetséges hatá­A gyöngyösoroszi bánya még versenyben van a teleszkópért vábbi EU-forrásokat hozhatna a térségbe. A világszínvonalú iparágakon kívül profitálná­nak belőle a hazai vállalkozá­sok, a kereskedelem és a turiz­mus is. Stabil munkahelyek jönnének létre, a beruházás idején 1200, később 8-900 em­bernek lenne munkája a kör­nyéken. A társadalmi hatások még nagyobbak, hiszen kvali­fikált munkaerő érkezne, ma­radna itthon, magasabb bére­kért, így javulna a környéken az életszínvonal. A tudomá­nyos-szellemi potenciál javíta­ná az itteni gyerekek tovább­tanulási lehetőségeit, esélye­it. Növekedne az ország tu­dománypolitikai súlya, s egy komplex tudományos-innová­ciós központ jönne létre. Mind a térség középiskolái, mind felsőoktatási intézményei fej­lődhetnének, specializálód­hatnának. A pénzügyi és infrastruk­turális feltételek megterem­téséhez persze kormányzati szerepvállalás szükséges, va­lamint összefogás a politikai döntéshozók, a gazdasági sze­replők, valamint a felsőoktatá­si intézmények, illetve a pro­jektet koordináló MTA-Wigner Kutatóközpont részéről. Domjánné dr. Nyizsalovszki Rita szerint 2018-ig kevés idő áll rendelkezésre, és sajnos itt­hon kevés szó esik az Einste­in Teleszkópról, az informá­ció-áramláson lehetne javíta­ni. Veszélyt jelent a projektre a recski bánya esetleges újra- nyitása, erről akár fél éven be­lül döntés születhet. A két be­ruházás viszont együtt nem le­hetséges. A gyöngyösoroszi bá­nya meglévő járatait egyébként nem használnák a beruházás­hoz, amellyel egyébként egy egyenlő oldalú háromszöget vájnának a hegyekbe, amely­nek oldalai egyenként tíz kilo­méter hosszúak. A bányát egyébként már egyáltalán nem használnák Az oroszi ércbányáról egyéb­ként Lovász András nyugalma­zott főmérnök adott áttekin­tést. A Mátrában már az őskor­ban bányásztak rezet, majd az elmúlt századokban aranyat, ezüstöt is. erre utalnak a külszí­ni árkok, tárócskák. Az 1700- as évek végen többen is próbál­koztak Orosziban bányanyitás­sal. de pár év alatt csődbe men­tek. A két világháború közt az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kő­szénbánya Rt végzett kutatáso­kat, tőlük az allam csak 1945­ben vásárolta meg a jogokat. A gyenge, szétszórt, tőkesze­gény próbálkozásokat követően komoly bányászati tevékenység kezdődött, nem csupán Károly­táró környékén, hanem Mátra- szentimrénél is. Kiderült, az érc ólom- és cinktartalma magas, de a telérek vastagsága rap- szodikus, túl vékony, s gazda­ságtalan kitermelni, mert ösz- szességében már nem műreva- ló, mire az érc lekerült, „flotáci- ós méreggé" vált. a fémet sem tudták kinyerni. A bánya 1976­ra ért oda, hogy az állam már nem akarta dotálni, de 1985-ig még kapott támogatást azzal a feltétellel, hogy addigra befeje­zik a működést. 1986. óta tar­tósan szüneteltetik a bányát, de problémát okozott, hogy a kifo­lyó bányavíz elsavasodott. Ezt víztisztítással és gátak építé­sével akarták megoldani, bár a szakemberek figyelmeztették a döntéshozókat arra. hogy utób­bi bajt okozhat. Pár év múlva át is szakadt az egyik, s nem tud­ni, hová ömlött az erősen savas víz. Aztán megkezdődött a bá­nya végleges bezárása, rekul­tivációja is, amelynek meneté­ben szintén nem értettek egyet a bányát jól ismerők és a meg­bízott cég szakemberei. A fel­számolás már több mint tízmil- liárd forintot emésztett föl, s még további milliárdokat köl­tenek rá. Lovász András szerint bárhol is fúrják majd a tíz kilo­méter hosszú, 4-5 méter átmé­rőjű alagutakat a hegybe, érce- sedett teléreket fognak majd találni. Még mindig versenyben a gravitációs hullámokat kutató Einstein Teleszkópért Obszervatóriumot vagy inkább bányát a Mátrába? i 4 X I ^ %'i I'i \ 4 \ Í iiii \ \ \ \ \ \ \ \ \ l \ \ \ I 1 l J I

Next

/
Oldalképek
Tartalom