Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-05 / 79. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 5., KEDD Idehaza szinte semmit nem hallani a tervezett Einstein Teleszkópról, a gravitációs hullámok közvetlen észlelése azonban lökést adhat a projektnek. Az egyik lehetséges helyszín még mindig Gyöngyösoroszi. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu GYÖNGYŐS/GYÖN6YQS0R0SZI A Modern Fizika Napját tartották március 31-én a Károly Róbert Főiskolán, amelyen a nemrég detektált gravitációs hullámokról, valamint az ezek érzékeléséhez tervezett eszközről, az Einstein Teleszkópról volt szó. A tervezett hatalmas kutatóintézetről ritkán érkeznek hírek, bár folyamatos az előkészítése, február elején is volt például egy nemzetközi szimpózium, ahol szóba kerültek a lehetséges helyszínekkel kapcsolatos vizsgálatok. Lengyel tudósok például a kiszemelt térségek szeizmikus aktivitását tanulmányozzák. Több helyszín közül igyekeznek kiválasztani a legmegfelelőbbet, köztük van az egykori bánya Gyöngyösorosziban, a Sós Enattos bánya Szardínia szigetén, illetve a Pireneusok spanyol része is a szóba jöhető térségek között van. De mik is azok a gravitációs hullámok, s miért tanulmányozzuk őket? A kérdésekre Gergely Árpád László, a Szegedi Tudományegyetem profesz- szora válaszolt, ő csapatával részt vett abban a nemzetközi programban, amely sikeresen észlelte a gravitációs hullámot. A gravitáció a világban meglévő négy kölcsönhatás közül a leggyengébb, de nagyon fontos, hiszen a kezdetektől irányítja az univerzum fejlődését. A világegyetemből csupán kevés anyagot ismerünk, a 95 százalékot kitevő sötét energiát és sötét anyagot csak gravitációsan tudjuk észlelni. Einstein százéves jóslatát bizonyították Az univerzum működését Einstein általános relativitás- elméletével írjuk le, az anyag meggörbíti maga körül a téridőt, utóbbi viszont meghatározza, hogy előbbi hogyan mozogjon. Einstein megjósolta a fekete lyukak létezését, galaxisunk közepén is egy ilyen objektum található. Szintén következtetett (1916-ban) a gravitációs hullámok létezésére, amelyet a közelmúltig közvetlenül nem észleltünk, de tavaly szeptemberben a LIGO elnevezésű berendezéssel (egy 4 kilométer hosszú vákuumcső, amelyben lézer és tükör található) kimutatták, hogy egy páros fekete lyuk összeolvadása milyen gravitációs hullámokat keltett. Szerencsére elég mesz- sze voltunk az eseménytől. Jelenleg is épülnek hasonló kutatóállomások több országban, sőt, műholdas rendszert is terveznek. A felfedezés lendületet adhat az Einstein Teleszkóp megépítésének is. Ez egy nagyságrenddel érzékenyebb lenne, mint a mostaniak, illetve most épülők, s ezerszer nagyobb területről tudna adatot gyűjteni, tehát akár napi szinten mutathatna ki gravitációs hullámokat (az eddigi egyetlen után most évente néhány várható). Alacsonyabb frekvencia-tartománya miatt nagyobb fekete lyukakat is érzékelne, de a szupernóvák, gammakitörések, a neutron-csillagokon lévő egy milliméter magas hegyek okozta hullámok is folyamatos jelforrások lehetnek. Kiderülhetne, hogy Einstein relativitás-elmélete csak a naprendszerünkre, vagy az egész világegyetemre igaz, ha nem, akkor a sötét anyag egy részét kiválhatnák. Választ kapnánk arra, hogy a fekete lyukaknak valóban csak három tulajdonságuk van-e, ki lehetne zárni elméleteket az univerzum legkorábbi, általunk még leírható, inflációs korszakával kapcsolatban. Sokak szerint legalább egy Nobel-díjat „ki is termelne” a kutatóközpont. Erről az Einstein Teleszkópról nincsenek hírek itthon, sait vázolta. A teleszkóp megépítéséről még nem döntött az Európai Unió, jelenleg a döntés-előkészítés zajlik, valószínűleg 2018-ban születhet határozat, hogy megépülhet-e az objektum, a konkrét helyszínen a tervezés és a kivitelezés pedig az azt követő években lehetséges, a szintén éveket vehet igénybe a műszerek beépítése, valamint a tesztelés. A tervek szerint 2025-től kezdve viszont legalább ötven éven keresztül működne a létesítmény. Kérdés, hogy a komplexum fölkerül-e a támogatott projektek listájára. Ha igen, a költségek kilencven százalékát állná az Európai Unió, ehhez tíz százalék önerőre volna szükség, amely körülbelül 100 milliárd forintra tehető. Ez azonban két-három esztendő, már a beruházás ideje alatt megtérülne, az üzemeltetés pedig évente 7-12 milliárd forintot hozhat az országnak. A hatások persze a széleskörű nemzetközi és hazai összefogásnak köszönhetően szerteágazóak. Tudományos és gazdasági húzóágazatok jelenhetnének meg hazánkban, a tudáskoncentrációból adódóan javulna az imázsunk, s tönern tudni például, hogy a magyar kormány foglalkozik-e a projekttel, lobbizik-e érte, egyáltalán tudnak-e róla az ország vezetői. A recski bánya megnyitása kizárná a tervezett obszervatórium megépülését, Gyöngyösoroszi éppen azért került képbe, mert csendes, szeizmológiailag kevéssé aktív területen fekszik. Bár az, hogy mennyire érzékenyek a berendezések a környezeti adottságokra, a beépített technológián múlik, a most működő kutatóállomások közelében még szélerőműveket sem engedtek építeni. Nem működnek akkor sem, ha például csoportokat fogad a hozzájuk tartozó látogatóközpont. Tudományos, gazdasági jelentősége óriási lenne Domjánné dr. Nyizsalovszki Rita, a Károly Róbert Főiskola tanára a teleszkóp környékre gyakorolt lehetséges hatáA gyöngyösoroszi bánya még versenyben van a teleszkópért vábbi EU-forrásokat hozhatna a térségbe. A világszínvonalú iparágakon kívül profitálnának belőle a hazai vállalkozások, a kereskedelem és a turizmus is. Stabil munkahelyek jönnének létre, a beruházás idején 1200, később 8-900 embernek lenne munkája a környéken. A társadalmi hatások még nagyobbak, hiszen kvalifikált munkaerő érkezne, maradna itthon, magasabb bérekért, így javulna a környéken az életszínvonal. A tudományos-szellemi potenciál javítaná az itteni gyerekek továbbtanulási lehetőségeit, esélyeit. Növekedne az ország tudománypolitikai súlya, s egy komplex tudományos-innovációs központ jönne létre. Mind a térség középiskolái, mind felsőoktatási intézményei fejlődhetnének, specializálódhatnának. A pénzügyi és infrastrukturális feltételek megteremtéséhez persze kormányzati szerepvállalás szükséges, valamint összefogás a politikai döntéshozók, a gazdasági szereplők, valamint a felsőoktatási intézmények, illetve a projektet koordináló MTA-Wigner Kutatóközpont részéről. Domjánné dr. Nyizsalovszki Rita szerint 2018-ig kevés idő áll rendelkezésre, és sajnos itthon kevés szó esik az Einstein Teleszkópról, az információ-áramláson lehetne javítani. Veszélyt jelent a projektre a recski bánya esetleges újra- nyitása, erről akár fél éven belül döntés születhet. A két beruházás viszont együtt nem lehetséges. A gyöngyösoroszi bánya meglévő járatait egyébként nem használnák a beruházáshoz, amellyel egyébként egy egyenlő oldalú háromszöget vájnának a hegyekbe, amelynek oldalai egyenként tíz kilométer hosszúak. A bányát egyébként már egyáltalán nem használnák Az oroszi ércbányáról egyébként Lovász András nyugalmazott főmérnök adott áttekintést. A Mátrában már az őskorban bányásztak rezet, majd az elmúlt századokban aranyat, ezüstöt is. erre utalnak a külszíni árkok, tárócskák. Az 1700- as évek végen többen is próbálkoztak Orosziban bányanyitással. de pár év alatt csődbe mentek. A két világháború közt az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt végzett kutatásokat, tőlük az allam csak 1945ben vásárolta meg a jogokat. A gyenge, szétszórt, tőkeszegény próbálkozásokat követően komoly bányászati tevékenység kezdődött, nem csupán Károlytáró környékén, hanem Mátra- szentimrénél is. Kiderült, az érc ólom- és cinktartalma magas, de a telérek vastagsága rap- szodikus, túl vékony, s gazdaságtalan kitermelni, mert ösz- szességében már nem műreva- ló, mire az érc lekerült, „flotáci- ós méreggé" vált. a fémet sem tudták kinyerni. A bánya 1976ra ért oda, hogy az állam már nem akarta dotálni, de 1985-ig még kapott támogatást azzal a feltétellel, hogy addigra befejezik a működést. 1986. óta tartósan szüneteltetik a bányát, de problémát okozott, hogy a kifolyó bányavíz elsavasodott. Ezt víztisztítással és gátak építésével akarták megoldani, bár a szakemberek figyelmeztették a döntéshozókat arra. hogy utóbbi bajt okozhat. Pár év múlva át is szakadt az egyik, s nem tudni, hová ömlött az erősen savas víz. Aztán megkezdődött a bánya végleges bezárása, rekultivációja is, amelynek menetében szintén nem értettek egyet a bányát jól ismerők és a megbízott cég szakemberei. A felszámolás már több mint tízmil- liárd forintot emésztett föl, s még további milliárdokat költenek rá. Lovász András szerint bárhol is fúrják majd a tíz kilométer hosszú, 4-5 méter átmérőjű alagutakat a hegybe, érce- sedett teléreket fognak majd találni. Még mindig versenyben a gravitációs hullámokat kutató Einstein Teleszkópért Obszervatóriumot vagy inkább bányát a Mátrába? i 4 X I ^ %'i I'i \ 4 \ Í iiii \ \ \ \ \ \ \ \ \ l \ \ \ I 1 l J I
