Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-04 / 78. szám

2016. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ GAZDASÁG 'J A vidéki hotelek húzták a szállodai teljesítményt MAGYARORSZÁG Az országos szállodai teljesítményeket évek óta először a vidéki hotelek for­galmának növekedése határoz­ta meg az idén januárban, míg a fővárosi hotelek teljesítménye mérséklődött - derül ki a Ma­gyar Szállodák és Éttermek Szö­vetsége által a januári teljesít­ményéről készített jelentésből. A vidéki szállodák összes bruttó forgalma 6,8, szobaárbe­vétele 8,5 százalékkal nőtt janu­árban, miközben a fővárosban az összes forgalom 0,9, a szoba­árbevétel pedig 0,8 százalékkal kisebb volt a 2015 januárinál. A magyarországi szállodák ösz- szes bruttó forgalma 3,6 száza­lékkal nagyobb volt a bázisnál. Az országosan jó eredmé­nyekben a belföldi vendégéjsza­kák számának 6,8 százalékos növekedése volt döntő, ami meg­haladta a külföldiek 4,9 százalé­kos emelkedését. A vidéki szál­lodákban a belföldi vendégéj­szakák száma 6,1, a külföldieké 11,4 százalékkal emelkedett. A balatoni régió szállodáinak for­galma 3,4 százalékkal, szobaár­bevétele 10,4 százalékkal nőtt. A belföldi kereslet erősödése a tovább javuló vásárlási kedv­nek és a Szép-kártya kirobbanó, 18,9 százalékos bővülő felhasz­nálásának tulajdonítható, de szerepet játszottak a kedvezmé­nyes akciók, a kedvező időjárás és az olcsó üzemanyagárak is. A vidéki hotelek a külföldi vendégszám eMelRedésében is megelőzték januárban a főváro­si hoteleket: a fővároson kívül 11,1, Budapesten csak 2,1 száza­lékos növekedés volt. MW/MTI Több ázsiai vendég Az EU-ból érkezők által a szál­lodákban eltöltött vendég- éjszakák száma 5,5 száza­lékkal, az európai országok­ból érkezőké 3,3 százalékkal nőtt, az ázsiai vendégek 23,5 százalékkal több éjszakát töl­töttek el. Jelentős növekedés volt Ausztriából, Csehország­ból, és Romániából. Folytató­dott az orosz piac másfél éve tartó leépülése, a hagyomá­nyosan legnagyobb német küldő piacon is folytatódott az elmúlt évek negatív trend­je, a vendégéjszakák 8,7 szá­zalékkal csökkentek. A vállalatok inkább külföldi hitelt keresnek Gazdagabbak lettünk Csaknem 10 millió forintnyi megtakarítása és kevesebb mint 2 millió forintnyi tarto­zása volt tavaly egy átlagos háztartásnak. A lakosság a külföldi megtakarításokat keresi. Herman Bernadett/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Tavaly is szép ütemben gazdagodott a ha­zai lakosság, egy átlagos csa­lád már csaknem 10 millió fo­rintnyi pénzügyi vagyonnal rendelkezett a jegybank ada­tai szerint, ehhez kevesebb mint 2 millió forintnyi tar­tozás társult. Tavaly év vé­gére ugyanis a háztartások már 40 ezer milliárd forint­nál is több pénzügyi vagyon­nal rendelkeztek, ez 7,7 szá­zalékos növekedés 2014 végéhez képest. A net­tó - vagyis hitelekkel és más kötelezettsé gekkel csökkentett - vagyon még na­gyobb mérték­ben, több mint 13 százalékkal nőtt, 32 314 milliárd volt az év végén. Rekordmennyiségű készpénz volt a lakos­ságnál, több mint 3750 mii liárd forintnyi. Sokan döntőt tek úgy, hogy a forintjukat va lutára váltják, hátha az árfo lyamon nagyobb nyereség ke letkezik, mint az alacsony forintkamatokon. A de­viza-készpénzállomány 2015-ben megkétszere­ződött, és az év végére meghaladta a 300 milliárd forintot. A külföldi megta­karítások népszerűségét jól jelzi az is, hogy a forintbetétek állomá­nya kicsivel 6 ezer milliárd forint fölött stagnált, a devizabe­téteké viszont körül­belül 10 százalékkal emelkedett, és átlép­te az ezermilliárd fo­rintos lélektani ha­tárt. Az értékpapírok közül az állampapí­rokból vásárolt a la­kosság a legtöbbet, a rövid lejáratúak (ezek között van a Kamatozó Kincstárjegy, a Fél­éves Kincstárjegy és a Kincs­tári Takarékjegy) volumene a másfélszeresére nőtt, 2 ezer milliárd forint fö­lé került. A hosz- szú lejáratú állam­papírok állománya csak szerényebb mértékben, 16,8 százalékkal nőtt, de szintén történelmi csúcsra jutott. A külföldi kötvényeket is sokan keresték, ezeknek az állománya 33 százalékkal emelkedett tavaly. A lakos­Rekordmeny- nyiségű készpénz volt a lakosságnál. ságnál lévő hazai befektetési alapok állomány tavaly 3900 milliárd forint körül stagnált, a külföldi alapokat viszont egyre többen ve­szik, ezek volume­ne 20 százalékkal nőtt. A biztosítók és a nyugdíjpénz­tárak csak mérsé­kelt sikert értek el a vagyongyűjtésben, az élet- biztosításokba csupán 36,8, a nyugdíjkasszákba 52,6 mil­liárdnyi friss pénzt áramlott, az életbiztosítási díjtartalé­kok így valamivel 1800 milli­árd, a pénztári tartalékok pe­dig 1440 milliárd forint fölött álltak az év végén. A háztartások kötelezettsé­gei az elszámolásnak és a fo­lyamatos nettó törlesztésnek köszönhetően több mint fi százalékot csökkentek tavaly, az év végén már alig haladták meg a 8 ezer milliárd forintot, ami nyolcéves mélypontnak felel meg. A kötelezettségek­ből 7261 milliárd forintot tet­tek ki a hitelek. Fotó: Europress/Thinkstock Készpénz és betétek Hitelviszony megtestesítő papírok Hitelek Részvények és részesedések Biztosítástechnikai tartalékok Pénzügyi derivatívák Egyéb követelések Összesen 11538,3 3755.3 1154.4 16169,2 3569,9 0,7 4187.5 40375,1 Forrás: MNB Nőtt a vállalatok vagyona is A vállalatok pénzügyi vagyo­na is nőtt tavaly, az év végén a történelmi csúcsnak számí­tó 55 ezer milliárd forint fölöt­ti szinten volt. A cégek is egy­re több készpénzt használnak, az év végén csaknem 700 mil­liárd forintnyit. Rekordmeny- nyiségű betétet is tartottak a számláikon, forintból 4320 milliárd, devizából pedig csak­nem 1700 milliárd forintnyit. A hitelprogramok ellenére a vál­lalkozások finanszírozásában egyre kevésbé vesz részt a ha­zai bankrendszer. A cégek ta­valy összesen 29 658,1 mil­liárd forintnyi hitellel rendel­keztek, ez 4 százalékos növe­kedést jelent éves összevetés­ben. Csakhogy a hazai ban­ki forinthitelek mennyisége ta­valy csaknem 8 százalékkal, a devizahiteleké pedig 11 szá­zalékkal csökkent. A vállalko­zások szívesebben vesznek fel kölcsönt nem pénzügyi válla­latoktól vagy külföldről. A kül­földről jövő devizahitelek volu­mene például 16,6 százalék­kal, azaz 9829 milliárd forintra emelkedett tavaly. Ma tüntetnek a tejtermelők, a Nébih fogadja őket BUDAPEST A Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal (Né­bih) elnöke fogadja a tejterme­lők képviselőit a hétfői demonst­ráció alkalmával, Oravecz Már­ton a petíció átvétele mellett egyeztetésre is várja az ágazati képviselőket. Hétfőn a tejterme­lők figyelemfelhívó demonstrá­ciót tartanak Budapesten tehén- vonultatással, azt követően pe­tíciót nyújtanak át a Nébihnek. A Nébih közleménye szerint a hivatal az elmúlt években is sokat tett az ágazat tisztaságá­nak védelméért, és továbbra is nyitott a szereplők javaslataira, mivel „mindenki érdeke a kivá­ló minőségű, biztonságos hazai termékek és a magyar munka­helyek védelme“. Azt írták, a ha­tóság rendszeresen vizsgálja a tisztességtelen forgalmazói ma­gatartást a tejpiacon, az elmúlt négy évben csaknem négy tucat ilyen irányú ellenőrzést végez­tek a szakemberek. Ezek során 15 alkalommal állapítottak meg jogsértést, és több mint 96 mil­lió forint termékpálya-felügyele­ti bírságot szabtak ki. MW Korábban küldiaNAVaz egyenlegeket BUDAPEST A korábbi évektől el­térően korábban, már április elején megkapják a vámható­ság által vezetett vám- és adó- folyószámlákról készült egyen­legközlőt és a pótlékértesítőt a NAV-tól az adózók, mintegy 36 ezer ilyen értesítést küld ki az adóhatóság. Egyenlegértesítőt csak az kap, aki legalább egy vámszakmai adónemben több mint ezer forinttal tartozik, vagy több mint ezer forint túl­fizetése van. Az egyenleg meg­állapításánál az adó- és vámfo­lyószámla 2015. december 31-ei állapotát veszik alapul. Késedel- mipótlék-értesítőre csak az szá­mítson, aki fizetési kötelezettsé­gét nem vagy csak késedelme­sen teljesítette, és ezért késedel­mi pótléka keletkezett 2015-re. Célszerű a saját nyilvántar­tást is összehasonlítani a kapott adatokkal. Eltérés esetén észre­vételt lehet tenni telefonon, sze­mélyesen, írásban is. MW Számos előnyt élvezhetnek az adóhatóságnál a megbízható kategóriába kerülő adóalanyok Áprilisban megkezdik az adózók minősítését BUDAPEST A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) áprilisban megkezdi a cégek és az áfa-re­gisztrált adóalanyok minősíté­sét, megbízható, kockázatos és egyéb kategóriába sorolva őket. Negyedévente, a negyedév utol­só napján fennálló adatok alap­ján, a negyedévet követő 30 na­pon belül minősítenek a jogköve­tési hajlandóság szerint. A megbízható státusz feltéte­le többek között, hogy az adózó legalább 3 éve folyamatosan mű­ködjön (vagy legyen áfa-regiszt­rált), ne legyen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása. A tárgyévben és az azt megelő­ző 5 évben megállapított összes adókülönbözet ne haladja meg Kedvezmények járnak a megbízható adózóknak a NAV-nál tárgyévi adóteljesítménye 3 szá­zalékát. Nem megbízható az, aki­nél a tárgyévet megelőző 2 évben kiszabott és esedékessé vált mu­lasztási bírság összege megha­ladja tárgyévi adóteljesítménye 1 százalékát. A megbízhatóak számos ked­vezményben részesülnek, az adóhatósági ellenőrzés időtarta­ma náluk nem haladhatja meg a 180 napot. Bejelentési, bevallá­si, adatszolgáltatási kötelezettsé­gük elmulasztása, hibás teljesí­tése esetén az adóhatóság előbb felhívja őket kötelezettségük tel­jesítésére, a hiba javítására, mu­lasztási bírságot csak akkor szab ki, ha a felhívás eredménytelen volt. A kiszabható adóbírság, mu­lasztási bírság nem haladhatja meg az általános érték 50 száza­lékát. A maximum 500 ezer fo­rint összegű tartozásra az adóha­tóság évente egy alkalommal au­tomatikusan 12 havi pótlékmen­tes részletfizetést engedélyez. Kockázatosnak azokat minő­sítik, akik nagy összegű adóhi­ányt vagy tartozást halmoztak fel, be nem jelentett alkalma­zottat foglalkoztatnak vagy egy éven belül ismételt üzletbezárás­ra büntették őket. A kockázatos adózói minősítés 1 évig áll fenn, de a soron következő negyed­éves minősítéskor megszűnik, ha az adózó az adóhiányt, adó­tartozást, a kapcsolódó bírságot és pótlékot megfizette. MW Magasabb bírság a kockázatosnak A kockázatos adózók ese­tében az adóhatósági ellen­őrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik, a vissza­igényelt áfa kiutalási határ­ideje 75 nap, az őket terhelő késedelmi pótlék a jegyban­ki alapkamat ötszöröse, a ki­szabható mulasztási bírság és adóbírság legkisebb mér­téke az általános szabályok szerint kiszabható bírság fel­ső határának 50 százaléka, a kiszabható bírság felső hatá­ra 50 százalékkal magasabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom