Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-27 / 98. szám

OLVASÓINK ÍRJAK 2016. ÁPRILIS 27., SZERDA mw** • • •• Köszönöm nekik, hogy a férjem életét megmentették „EZÜSTÖM, aranyam nincsen nékem, hanem amim van, azt adom néked.” (Biblia, Aposto­lok cselekedetei 3:6). Hála és köszönet, csak ez van nékünk, ezt tudunk adni. Húsvétcsütörtökön a férjemet elkísértem a háziorvosunkhoz. Azt gondoltuk, kapunk orvos­ságot... A férjemnek infarktusa volt! Fel sem fogtuk, már meg is érkezett a három mentős a ro­hamkocsival és végtelen nyuga­lommal, összehangolt szakérte­lemmel vették oltalmukba a fér­jemet. Mentőhel i kopterrel szállí­tották a miskolci Szent Péter ka­pui kórház kardiológiai, inten­zív osztályára. Tökéletes tudá­sú szakemberek végezték össze­hangolt, életmentő munkájukat. További gyógykezelését Eger­Tökéletes tudású szakemberek mentették meg az életét. ben, a Markhot kórház kardio­lógiai osztályán orvosok, ápo­lók látták el lelkiismeretes sze­retettel. Most itthon erősödik a férjem, orvosi ellenőrzés mel­lett, de további beavatkozások várnak rá, hogy még sokáig együtt lehessünk. Azelőtt a kór­házfilmeken láttunk ilyen törté­neteket, most velünk esett meg. Csak a hála és a köszönet... Ez az, amit érzünk dr. Kollár Lajos háziorvosunk azonnali, helyes diagnózisáért és lelkiismeretes munkájáért, amit feleségével, Piroskával végeznek a betegek érdekében. Hála a mentős szak­embereknek, a helikopter sze­mélyzetének, a miskolci Szent Péter kapui kórház orvosainak, ápolóinak, dr. Bartha Judit dok­tornőnek, aki a debreceni klini­káról jár Egerbe ügyelni. Őszin­tén beszélt velünk és reményt adott. Hála az egészségügy min­den dolgozójának lelkiismere­tes, odaadó munkájukért. Mind­azoknak, akik életben tartják és működtetik az ágazatot. Mindenek fölött hála Istennek, aki mindezt így rendezte el és ösz- szehangolta! „Mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrrfók halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi va­gyunk”. Hála és köszönet minde­nért! Kökény Ferenc és családja, Eger Egy év után sem tudni, hol van az ellopott kétszáztízmilliárd forint Az Egerben megtartott legutóbbi fórumon zsúfolásig megtelt a terem károsultakkal, akik nagyon elkeseredettek, hiszen nem juthatnak hozzá a pénzükhöz Már több mint egy éve küz­denek azért a Quaestor-ká­rosultak, hogy az ellopott pénzüket visszakapják, saj­nos nem sok sikerrel. Továb­bi tiltakozások, illetve perek ezrei lesznek az ügyben. Olvasóinktól heol@heol.hu TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! A Qua­estor-ügy kirobbanásakor meg­ígérték az ország vezetői, hogy teljes kártalanítást kapunk, mert itt bűncselekmény történt. Rogán Antal kezdeményezésé­re törvényt is hozott az Ország- gyűlés, ami 30 millió forintig kártalanítást tartalmazott, de ezt az Alkotmánybíróság dönté­se alapján eltörölték. A második törvény alapján viszont 2008-ig visszamenőleg minden keletke­zett kamatot levonnak. Április elején küldte ki a Kártalanítási Alap a károsultaknak'az értesí­tést, kiderült, hogy a 32 ezer ká­rosultból 12 ezer nem kap sem­mit, a többiek is a töredékéhez juthatnak. A károsultakból szer­veződött FB-csoport szervezésé­ben többször volt demonstráció Budapesten és több városában, itt Egerben valahogy ez nem jött össze sajnos. A szervezők készí­tettek az ügyben több nyílt leve­let az ország vezetőinek, ország- gyűlési frakcióvezetőknek, kép­viselőknek, sajtónak. A károsultak nevében kér­jük, ha módjukban áll, segít­senek minket abban, hogy ne merüljön feledésbe ez a prob­léma, a döntéshozó és az olva­sók folyamatosan, minél több tájékoztatást kapjanak erről az egész problémáról. Sajnos egy év után sem le­het tudni, hol van az ellopott 210 milliárd forint, ami ren­geteg pénz. A büntetőügy na­gyon lassan halad, nem beszél­ve a kártalanításunkról. Pálkovács Lászlóné Eger •k -k -k Az egész Quaestor-ügy a Qu­aestor Hruria bedőlésével in­dult. A fiktív és nem fiktív Qu­aestor-kötvényekből származó összkár közel 210 milliárd fo­rint. Ebből fizetett ki a BEVA 87 milliárdot, vagyis a káro­sultak további követelése, amit a külön törvénytől várnának, 127 milliárd forint. Az AB dön­tése után nem lehetett a Quaes­tort megnevezve kárrendezési törvényt hozni az elvitathatat­lan kormánykapcsolatokkal rendelkező brókercég botrá­nyának lecsillapítására, ezért körülírta a Quaestor működé­sét a törvény: felszámolás alatt álló brókercég saját vállalatcso­porton belüli kötvényeinek for­galmazására vonatkozik. Tehát amikor már a törvény hatályba lépésekor felszámolás alatt álló Quaestor Értékpapír Zrt. a Quaestor Hruria Zrt. köt­vényeit forgalmazza. Ez ugyan ráillett a Hungária csalás egy részére is, ezért azt is be kel­lett venni a kárrendezésbe (de a Hungáriánál nagyobb kárt je­lentő Buda-Cash esetet nem), de akkora levonásokat írtak elő a múltbéli hozamokkal, hogy a Hruria kötvények múltbéli ho­zamai levonásával eljutott a tör­vény előterjesztője a Quaestoro- soknakjáró 57 milliárd forintig, amihez hozzájön még a Hungá- riásoknak járó 3 milliárd. Elindult tehát a kárrendezés, 2016. január l-jén létrejött a Kár- rendezési Alap, amely a szabály­zatában is leírta, hogy a kárren­dezés számítása során a Quaes­tor Hruria kötvények hozamait 2008-tól le kell vonni. Szerepelt még all százalék általános le­vonás, de más cégtől származó hozam levonása nem. Ez volt az eredeti szabályzatban. Az Alap azonban a Quaestor adatbázi­sában menetközben talált még egy tételt, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (tehát egy har­madik cég) által kibocsátott Qu­aestor Ingatlankötvények hoza­mait. Ez egy 2001 és 2012 között egy másik Quaestor cég által le­bonyolított kötvényprogram volt, amit az teljes mértékben, a tőkét a hozamokkal megfejelve visszafizetett az utolsó fillérig, és az egész program lezárult. A Quaestor Értékpapír Zrt.-nek 2012 után már nem volt kötvényprogramja. Most viszont az Alap felismerte, hogy erre is ráhúzható a törvény kö­rülményes megfogalmazása: felszámolás alatt álló brókercég által forgalmazott vállalatcso­porton belüli kötvények voltak, a Quaestor Értékpapír Zrt. for­galmazta a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (tehát nem a bot­rányt kirobbantó Quaestor Hru­ria) kötvényeit is. Módosították tehát a szabály­zatot, és nagy kapkodással be­vették a Quaestor Ingatlanköt­vények kamatainak levonását. A kapkodás a módosított szabály­zatban is tetten érhető, az 5.2-es pontba belevették a levonást, de az 1.1-es pontból továbbra is ki­felejtették. A kárrendezési hatá­rozatok meghozatalakor viszont már nem felejtették el ezt a tételt. A károsultak közül senki nem gondolta, hogy nem elég az ere­deti szabályzatot elolvasni, azt minden nap meg kéne tennie, hogy megváltozik-e egyetlen fél­mondat benne. Ez megváltozott az Alap igazgatóságának febru­ár 17-i döntésével, így a quaes- torosoknak kifizetendő pénz 57- ről 34 milliárdra csökkent. Ezzel a BEVA-kifizetés után fennma­radó követelés a törvény megho­zatalakor kalkulált 40 helyett 25 százalékára csökkent. A 12 ezer quaestoros csak a kárrendezé­si határozatok kézhezvételekor szembesült azzal, hogy semmit nem kap, a fennmaradó 20 ezer közül is nagyon sokan a várt­nál lényegesen kisebb összeg­hez jutnak. Mindenesetre any- nyira kapkodott az Igazgatóság, hogy a szabályzatot a szükséges két hely helyett csak egy pont­ban módosította. Az 1.1-es pont változatlan maradt, csak az 5.2- es változott. Kálmán-Pikó István Eger Álságos a kormányzati kommunikáció Rávilágít az egész kormányza­ti kommunikáció álságos jelle­gére. mert az Alkotmánybíró­ság határozatáról beszélnek a levonások szükségessége so­rán, noha az AB-határozatban semmilyen módon nem jelen­nek meg a Quaestor Ingatlan­kötvények, sőt a második tör­vény vitája során sem. Itt is­mét talált a hatalom „apró hi­bát” a törvényben, hogy a qua- estorosok kárrendezését csök­kentsék. Február 17-e előtt semmilyen módon nem merült fel az Ingatlankötvények ügye, így az AB-határozatban sem. Arra hivatkozni álságos. Kisemmiztek 12 ezer embert r * Felvetődhet a kérdés, hogy mégis merre, milyen útvonalon közlekedne a megyeszékhelyen Olvasói ötlet: villamost és/vagy trolit Egernek! TISZTELT EGRIEK! Ha megengedik, felhívnám a figyelmüket a szépséges Gmun­den városkára, ahol evezős baj­nokságokat is szoktak ott ren­dezni, a festői szépségű Gmun- deni-tónál. A lényeg: ha egy 12 ezres kisvárosban megéri villa­most fenntartani, akkor egy 60 ezres Egernek is érdemes elgon­dolkodni rajta, pláne ha a mosta­ni EU pénzügyi ciklusban kifeje­zetten a kötöttpályás elektromos meghajtású közösségi közleke­dést preferálja az Unió, szemben a bármilyen hajtásláncú, de még­is belső égésű, robbanómotoros buszokkal, melyekből a napok­ban teszteltek egy midit. Ez sike­resen bevethető olyan viszony­latokon, ahol az utaslétszám le­hetővé teszi, de nem alternatí­va a legnagyobb forgalmú vi­szonylatok tekintetében. A villa­mos jó alternatíva lehet, az újabb buszok helyett. Azok ráadásul - buszsávok híján - ugyanúgy araszolgatnak a csúcsforgalom­ban, mint az autók! Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mégis merre, milyen útvo­nalon, milyen irányokban lenne létjogosultsága egy „valamire való”, azaz 30-35 méter hosszú, csúcsidőben akár 5-7 percen­ként közlekedő villamosnak? Nos, ahogy én a várost ismerem, ez észak-dél irányon lenne kifi­zetődő, a Cifrakapu utcai lakóte­lep V.Á.— Malomárok utca, vagy Tömegközlekedés a megyeszékhelyen csúcsidőben 25-ös főút-Széchenyi utca (így a villamos igen közel járhatna a Markhot kórházhoz is)-Eszter- házy tér-Deák Ferenc út-beté- rés a MÁV P. U. felé-Mátyás ki­rály út vagy Breznai Utca-Má­tyás király, vagy Faiskola utca- Kőlyuk utca V.Á. útvonallal. Érdemes lenne a troliközleke­désen is elgondolkodni, ugyan­is a trolibusz emissziós értékei biztosan kisebbek bármelyik legújabb hybrid diesel, vagy CNG-s buszénál! Ami a gyor­sulási képességeit illeti, - ami lényeges városi, gyakori meg­állással, araszolással tarkított üzemelés esetén -, nos, az ver­hetetlen bármilyen automa­ta robbanómotoros buszhoz ké­pest! A mai, modern, a fékezé­si energiát visszatápláló trolik már akár 5 kilométeren is képe­sek felsővezeték-mentes módo­zatban közlekedni, ergo nem ké­ne „elcsúfítani” az ország egyik legszebbjeként aposztrofált bel­várost temérdek munkavezeték dzsungellel, hiszen a trolinak mégiscsak két párhuzamos kell. Üdvözlettel: Miklós György Zoltán Budapest (Gyakorló közösségi közleke­dési éceszgéber, aki ugyan Buda­pesten él, de igen jól ismeri Egert, továbbá az elmúlt 25 évben szá­mos tanácsot, javaslatot adott már a BKV/BKK-tól az MVK-n át megannyi közlekedési cégnek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom