Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-22 / 94. szám

2016. ÁPRILIS 22., PÉNTEK „Transition wall/ ÁTMENETI FAL” 500 x 350 x 120 cm Egyiptom, Kairo, „Halottak varosa", Sultan Qaitbey maqad udvarán anyaga: tégla, üveg, kő Hosszú már az országok listája is, ahová elutazván megcsodálhatjuk az egri szobrászművész, Rostás Bea Piros alkotásait. Egyip­tomban most már hármat is. Erről a legutóbbi, egyip­tomi munkájáról mesélt a Hírlapnak Bea. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu- Idén februárban egy izgalmas felkéréssel hívtak Egyiptomba. Egy lengyel épí­tészmérnök csapat az Archinos Architecture már jó ideje dolgo­zik ott, renoválja és fejleszti az „Old Cairo” városrészben a „Ha­lottak városa” épületeit. A vi­lág minden tájáról hívnak meg művészeket könnyen és olcsón megvalósítható kézműves pro­jektekre. Idén a Kairói Magyar Nagykövetség,, a Balassi Inté­zet, Kairói Kulturális Intézet, és a magyar Külgazdasági és Kül­ügyminisztérium egy magyar művészt tervezett meghívni, és mivel én már többször megfor­dultam Egyiptomban - szimpó­ziumokon; köztéri szobrot farag­tam 2010-ben Aswanban, majd később Sharm El-Sheikben, volt szóló kiállításom és előadá­som a kairói Balassi Intézetben, énekesként is képviseltem ha­zánkat nemzetközi fesztiválon - rám esett a választás. A kai­rói magyar nagykövet Dr. Kveck Péter és Kovács Renáta kulturá­lis tanácsos kértek fel közösen ­osztotta meg Bea, hogy hogyan is került februárban Egyiptom­ba, hogy a Halottak városában, a Sultan Qaitbey maqad udva­rával szembeni téren létrehoz­za Átmeneti fal című köztéri al­kotását A fal a nagy, volumené­ben önmagában szakrális térbe egy kisebb közösségi teret ho­zott létre. Mi indokolta az anyagválasz­tást? Erről így vallott a művész:- Az egyszerű, főleg építke­zésre használt. olcsó anyag: a tégla választása tudatos volt. Először is az agyag, mint a Föld szimbóluma, a materialitás de egyben a Földanya, teremtés szimbolikus ősi anyaga, magá­ból a földből. Ezen kívül „A Be­vonás művészete" projekt fő koncepciója volt, hogy egyipto­mi művészeket is bevonjon. Én Houreya El-Sayed szobrászmű­vészt hívtam meg, de a helyie­ket is - vallott erről. - Az épü­let falára asszociáló alkotás, két oldalán a piramist idéző há­romszög forma, középen a fallal szemben lévő épület főfalán lévő épületmotívum köszön vissza, ami megegyezik a művészi vi­lágomban használt emberi figu­rával. A falon három figura kör­vonala jelenik meg, a téglák Le- go-szerű kirakásával. Két figura egybeolvad a fallal, a középső vi­szont egy bemélyedés, ajtószerű, de nem nyílik sehova, viszont az ember oda bebújva eggyé válik a fallal. így a fal egy „kapu”, átme­net világok közt. Bevallom, ter­vezésekor eszembe jutott a Kő­míves Kelemenné története is - tette hozzá nevetve. Bea ezúttal két hetet töltött Egyiptomban.- „Old Cairo”-ban, ott is a Ha­lottak városában a több mint 300 ezer halott kriptáit találni. Ott a családok gyakran kijárnak el- hunytukhoz, és a mellé épített épületben piknikeznek, van, hogy ott is alszanak, kiköltöz­tek. Bár „az erőszakos halált halt ember sírását 3 napig hallják" - állítják. Nem tűnik temetőszerű­nek, hiszen a vidékről munka re­ményében betelepült szegények mára már árammal, vízhálózat­tal, boltokkal, iskolával, új „há­zakkal” tették élővé a „Holtak vá­rosát”, ma már úgy hívják, „Az élők városa”. A beilleszkedés Beának nem jelent nehézséget.- A csadoros nők először mo­gorván méregettek, nem a ru­hám miatt, mert tiszteletben tartva a helyiek vallását minde­nem be volt tekerve, bár virágos­ba, színesbe, s csak a fülem, ar­com és kezem látszott ki. (Musz- lim országban végzem a dokto­ri tanulmányaimat, betartom a játékszabályokat.) Fura volt ne­kik, bár a helyi férfiaknak még inkább, hogy nő keveri a habar­csot, pakolja a téglát, dirigál. In­kább sajnáltak, hogy szegériy nő, már nem túl fiatal, nem is házas, idejön az nagy Európából, , és alja melót kénytelen csinálni. A gyerekekkel gyorsan összeba­rátkoztam, követtek és várták, hogy kis figyelmet kapjanak tő­lem. Imádtam őket! A helyiek bár nyomorban élnek, mindig főztek nekem teát, volt, hogy sü­teményt hoztak, pedig tudom, ott valamelyik gyerek milyen boldogan enné. Sokat gondolok rájuk ma is... Ki nem mondott gondolatok fala Az egyszerű, mégis rendhagyó fal ti fal. A szakrális térben létreho­magához hívja a sétálót, ő maga zott fal magához hívja a rácsodál- is mécsest gyújt, emlékezve az e kozó nézőt, mint élők és holtak világot elhagyókra. A „kapu" ré- találkozási helye. Mivel a halál szén. kihasználva a tégla tech- nem nemzetiségtől függ, áltaiá- nikai lehetőségeit, a főleg kele- nos és örökszerű, tökéletes hely­ti kultúrákból hozott inspirációk- szín a bevonásba, már az alko- ra alapozva, a lukakba az arra tás önmaga is bevont egyiptomit, járó egy kavicsot, fűszálat, helyez- lengyelt és magyart egyaránt. A hét, gondolva elvesztett szerette- projekthez meghívott egyiptomi ire, elmondhatja amire már nem szobrásznő, ötletével helyi kéz­volt lehetősége. S, az alkotó re- művesek üveg munkáit is beépí­méli, a ki nem mondott gondo- tették a nyílásokba, így színt adva latok üzenőfala lesz az Átmene- a téglafalnak. MEGYEI KÖRKÉP J Nehezített út Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu I ntelligens, kedves, belevaló fiatalok. Sokan évek óta készülnek egy pályára. Vannak, akik saját elhatározásukból, s olyanok is, akik hallgatnak a szülői ösztönzésre. Ha felveszik őket a megjelölt intézményekbe, az fél siker, ott már „csak" tanulni kell és bizonyítani. Lendületből indulnak, akadnak, akik elbuknak, mert nem találják a számításaikat. Aki talpon marad, annak sem elég kiegyensúlyozot­tan, szépen teljesítenie, mert kell egy plusz. Olyasvalami, amitől szel­lemi értékeivel kitűnik a tömegből. Frusztráció. Kevesen látják, hogy van segítség: olyan emberek, akik képben vannak a fiatalok lehetőségeiről, s támaszt nyújt­hatnak, ha egy ifjú érzi, hogy tenni szeretne, de nincsenek eszközei. Önismeret és önkén­tes munka az önállóság, a saját utak megtalálása felé vezethet­nek. Megéri a befektetett energia, ha cserébe elveszett bolyongás helyett új értékekre lelhetnek. S hogy ki tehet arról, hogy elvesz­nek, ha diploma megszerzése után munkát kell keresniük? Segít­ség lehet, ha legalább magukban hisznek és az évek alatt megszer­zett tudásban. Nem rögződik bennük, hogy diplomájuk mit sem ér és nem kapnak sorozatos pofonokat, vagy ha időlegesen félre- siklanak a dolgok, lesz annyi lelki erejük, hogy talpra tudnak áll­ni és tovább harcolni. így állunk: sokan félelemből nem harcolnak, biztosra mennek, s inkább rejtegetik a szakértelmüket: minek feszegetnék gazda­sági, filozófiai tudásukat olyan munkakörülmények között, ahol az mit sem számít. Fiatalok! Hajtsatok a célotok, a boldogság felé, hisz látjátok, ti is tudjátok, hogy nagy szükség van itthon rátok! Frusztráció. Kevesen látják, hogy van segítség. Elismerés a több évtizedes munkáért EGER Jubileumi jutalomban ré­szesítette 35 év szolgálati vi- szonyb után Mérai Péter tűzoltó alezredest, tűzoltósági főfelügye­lőt Csontos Ambrus tűzoltó dan­dártábornok, a Heves Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság ve­zetője - közölte Antal Erika me­gyei katasztrófavédelmi szóvivő. Az alezredes végigjárta a tűz­oltás, műszaki mentés szakmai lépcsőfokait, több éves vezetői ta­pasztalatra is szert tett. Pályafu­tását beosztott tűzoltóként kezd­te a Heves Városi Hivatásos Tűz­oltó-parancsnokságon, három év után Egerbe került, ahol szerpa­rancsnok vált belőle. Különböző beosztásokban 15 évet töltött az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságon. 2011- től a Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság megyei tű­zoltósági főfelügyelője. M. Z. Bedobják a horgot a polgármesterek SARUD Szombaton összegyűlnek a Tisza-tavi polgármesterek a tó partján, hogy megmérkőzzenek, ki a legügyesebb pecás a vidéken, vagy - ahogy tetszik - legény a gáton. Sarudon nem először ren­dezik meg a Tisza-tavi polgármes­terek horgászversenyét. Tilcsik István polgármester el­mondta: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, hisz’ csapat­építő, kapcsolaterősítő program­nak szánják a napot. Eddig már jelezte részvételi szándékát Ti- szanána, Tiszaderzs, Abádsza- lók, Tiszabábolna és Besenyőte­lek polgármestere, Kisköre alpol­gármestere, de még várják a je­lentkezőket. Természetesen nem maradnak el a finom falatok sem, az önkormányzat a kapás híján maradiakra is gondol, főznek a résztvevőknek, akiknek a díja­zásáról is gondoskodnak. SZ. E. Nem tisztességes az aláírásgyűjtés EGER - Nem tisztességes az el­lenzék aláírásgyűjtése, éppen ezért arra kérjük az MSZP-t, hogy vessenek véget eme tevé­kenységüknek, amellyel megté­vesztik az embereket - fogalma­zott így Mártonná Adler Ildikó, a Fidesz egri szervezetének el­nöke a csütörtökön. Köztudott, hogy az MSZP mégis elkezdte az aláírások gyűjtését a vasárnapi boltzár el­leni népszavazáshoz, mert sze­rintük a kormány nem tett le arról, hogy . ismét bevezesse az intézkedést.- A vasárnapi boltzár eltör­léséről szóló javaslatot megtár­gyalta és elfogadta a magyar or­szággyűlés, a népszavazás így okafogyottá vált - mondta Már­tonná Adler Ildikó. - Noha nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a parlament mégis önkorrekcióra kényszerült, mert a társadalom egyfajta szabadságkorlátozás­ként élte meg, hogy nem tudott vasárnap vásárolni. Ezt a társa­dalmi szdlidaritás vereségeként -értékeljük. Ám a szocialisták to­vábbra is nyomulnak egy olyan dolog ellen, ami nincs, és politi­kai haszonszerzésre használják azt - közölte az elnök, aki ar­ra a kérdésre, hogy a kormány véglegesnek tekinti-e a vasár­napi nyitva tartást azt válaszol­ta: a törvény jelenleg érvényben van, a hatályának idejét megítél­ni nem tudja. SZ. E. Jól halad az ablakmentő program a községben Jönnek az adományok a cserére SÍROK Februárjában indult a községben a „Fogadjon örökbe egy siroki iskolaablakot!” című program, amelynek célja a he­lyi Országh Kristóf Általános Iskola nyílászáróinak cseréje, adományokból, felajánlásokból. Tuza Gábor polgármestertől megtudtuk: alig két hónap alatt, közel hatmillió forint gyűlt ösz- sze a kezdeményezés nyomán, így minden remény megvan ar­ra, hogy az idén nyáron hozzá­kezdjenek a munkálatokhoz. A legnagyobb gondot a több mint hatvanéves faablakok kataszt­rofális állapota okozza. Hőszige­telésre alkalmatlanok, de már balesetveszélyesek is a szétszá- radásuk, a korhadásuk miatt. Ráfér a csere az iskola ablakaira. Az adományok szépen gyűlnek. A széles körű összefogás ered­ményeként sok helyi cég, vállal­kozás csatlakozott az akcióhoz, de szülők, magánszemélyek is adakoztak. A helyhatóság tag­jai, bizottsági tagok egy-egy ha­vi tiszteletdíjukat ajánlották fel, de a térség országgyűlési képvi­selője és a megyei közgyűlés el­nöke is támogatják az ügyet. Az ablakcsere-program lebo­nyolításában a Vártársaság Sí­rok Kht. segít. A Vártársaság­nak az erre a programra meg­nyitott alszámlájára lehet a tá­mogatásokat befizetni (részle­tekről a polgármesteri hivatal­ban lehet érdeklődni). Egy ab­lak cseréje átlagban 144-146 ezer forintba kerül. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom