Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-22 / 94. szám
2016. ÁPRILIS 22., PÉNTEK „Transition wall/ ÁTMENETI FAL” 500 x 350 x 120 cm Egyiptom, Kairo, „Halottak varosa", Sultan Qaitbey maqad udvarán anyaga: tégla, üveg, kő Hosszú már az országok listája is, ahová elutazván megcsodálhatjuk az egri szobrászművész, Rostás Bea Piros alkotásait. Egyiptomban most már hármat is. Erről a legutóbbi, egyiptomi munkájáról mesélt a Hírlapnak Bea. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu- Idén februárban egy izgalmas felkéréssel hívtak Egyiptomba. Egy lengyel építészmérnök csapat az Archinos Architecture már jó ideje dolgozik ott, renoválja és fejleszti az „Old Cairo” városrészben a „Halottak városa” épületeit. A világ minden tájáról hívnak meg művészeket könnyen és olcsón megvalósítható kézműves projektekre. Idén a Kairói Magyar Nagykövetség,, a Balassi Intézet, Kairói Kulturális Intézet, és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium egy magyar művészt tervezett meghívni, és mivel én már többször megfordultam Egyiptomban - szimpóziumokon; köztéri szobrot faragtam 2010-ben Aswanban, majd később Sharm El-Sheikben, volt szóló kiállításom és előadásom a kairói Balassi Intézetben, énekesként is képviseltem hazánkat nemzetközi fesztiválon - rám esett a választás. A kairói magyar nagykövet Dr. Kveck Péter és Kovács Renáta kulturális tanácsos kértek fel közösen osztotta meg Bea, hogy hogyan is került februárban Egyiptomba, hogy a Halottak városában, a Sultan Qaitbey maqad udvarával szembeni téren létrehozza Átmeneti fal című köztéri alkotását A fal a nagy, volumenében önmagában szakrális térbe egy kisebb közösségi teret hozott létre. Mi indokolta az anyagválasztást? Erről így vallott a művész:- Az egyszerű, főleg építkezésre használt. olcsó anyag: a tégla választása tudatos volt. Először is az agyag, mint a Föld szimbóluma, a materialitás de egyben a Földanya, teremtés szimbolikus ősi anyaga, magából a földből. Ezen kívül „A Bevonás művészete" projekt fő koncepciója volt, hogy egyiptomi művészeket is bevonjon. Én Houreya El-Sayed szobrászművészt hívtam meg, de a helyieket is - vallott erről. - Az épület falára asszociáló alkotás, két oldalán a piramist idéző háromszög forma, középen a fallal szemben lévő épület főfalán lévő épületmotívum köszön vissza, ami megegyezik a művészi világomban használt emberi figurával. A falon három figura körvonala jelenik meg, a téglák Le- go-szerű kirakásával. Két figura egybeolvad a fallal, a középső viszont egy bemélyedés, ajtószerű, de nem nyílik sehova, viszont az ember oda bebújva eggyé válik a fallal. így a fal egy „kapu”, átmenet világok közt. Bevallom, tervezésekor eszembe jutott a Kőmíves Kelemenné története is - tette hozzá nevetve. Bea ezúttal két hetet töltött Egyiptomban.- „Old Cairo”-ban, ott is a Halottak városában a több mint 300 ezer halott kriptáit találni. Ott a családok gyakran kijárnak el- hunytukhoz, és a mellé épített épületben piknikeznek, van, hogy ott is alszanak, kiköltöztek. Bár „az erőszakos halált halt ember sírását 3 napig hallják" - állítják. Nem tűnik temetőszerűnek, hiszen a vidékről munka reményében betelepült szegények mára már árammal, vízhálózattal, boltokkal, iskolával, új „házakkal” tették élővé a „Holtak városát”, ma már úgy hívják, „Az élők városa”. A beilleszkedés Beának nem jelent nehézséget.- A csadoros nők először mogorván méregettek, nem a ruhám miatt, mert tiszteletben tartva a helyiek vallását mindenem be volt tekerve, bár virágosba, színesbe, s csak a fülem, arcom és kezem látszott ki. (Musz- lim országban végzem a doktori tanulmányaimat, betartom a játékszabályokat.) Fura volt nekik, bár a helyi férfiaknak még inkább, hogy nő keveri a habarcsot, pakolja a téglát, dirigál. Inkább sajnáltak, hogy szegériy nő, már nem túl fiatal, nem is házas, idejön az nagy Európából, , és alja melót kénytelen csinálni. A gyerekekkel gyorsan összebarátkoztam, követtek és várták, hogy kis figyelmet kapjanak tőlem. Imádtam őket! A helyiek bár nyomorban élnek, mindig főztek nekem teát, volt, hogy süteményt hoztak, pedig tudom, ott valamelyik gyerek milyen boldogan enné. Sokat gondolok rájuk ma is... Ki nem mondott gondolatok fala Az egyszerű, mégis rendhagyó fal ti fal. A szakrális térben létrehomagához hívja a sétálót, ő maga zott fal magához hívja a rácsodál- is mécsest gyújt, emlékezve az e kozó nézőt, mint élők és holtak világot elhagyókra. A „kapu" ré- találkozási helye. Mivel a halál szén. kihasználva a tégla tech- nem nemzetiségtől függ, áltaiá- nikai lehetőségeit, a főleg kele- nos és örökszerű, tökéletes helyti kultúrákból hozott inspirációk- szín a bevonásba, már az alko- ra alapozva, a lukakba az arra tás önmaga is bevont egyiptomit, járó egy kavicsot, fűszálat, helyez- lengyelt és magyart egyaránt. A hét, gondolva elvesztett szerette- projekthez meghívott egyiptomi ire, elmondhatja amire már nem szobrásznő, ötletével helyi kézvolt lehetősége. S, az alkotó re- művesek üveg munkáit is beépíméli, a ki nem mondott gondo- tették a nyílásokba, így színt adva latok üzenőfala lesz az Átmene- a téglafalnak. MEGYEI KÖRKÉP J Nehezített út Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu I ntelligens, kedves, belevaló fiatalok. Sokan évek óta készülnek egy pályára. Vannak, akik saját elhatározásukból, s olyanok is, akik hallgatnak a szülői ösztönzésre. Ha felveszik őket a megjelölt intézményekbe, az fél siker, ott már „csak" tanulni kell és bizonyítani. Lendületből indulnak, akadnak, akik elbuknak, mert nem találják a számításaikat. Aki talpon marad, annak sem elég kiegyensúlyozottan, szépen teljesítenie, mert kell egy plusz. Olyasvalami, amitől szellemi értékeivel kitűnik a tömegből. Frusztráció. Kevesen látják, hogy van segítség: olyan emberek, akik képben vannak a fiatalok lehetőségeiről, s támaszt nyújthatnak, ha egy ifjú érzi, hogy tenni szeretne, de nincsenek eszközei. Önismeret és önkéntes munka az önállóság, a saját utak megtalálása felé vezethetnek. Megéri a befektetett energia, ha cserébe elveszett bolyongás helyett új értékekre lelhetnek. S hogy ki tehet arról, hogy elvesznek, ha diploma megszerzése után munkát kell keresniük? Segítség lehet, ha legalább magukban hisznek és az évek alatt megszerzett tudásban. Nem rögződik bennük, hogy diplomájuk mit sem ér és nem kapnak sorozatos pofonokat, vagy ha időlegesen félre- siklanak a dolgok, lesz annyi lelki erejük, hogy talpra tudnak állni és tovább harcolni. így állunk: sokan félelemből nem harcolnak, biztosra mennek, s inkább rejtegetik a szakértelmüket: minek feszegetnék gazdasági, filozófiai tudásukat olyan munkakörülmények között, ahol az mit sem számít. Fiatalok! Hajtsatok a célotok, a boldogság felé, hisz látjátok, ti is tudjátok, hogy nagy szükség van itthon rátok! Frusztráció. Kevesen látják, hogy van segítség. Elismerés a több évtizedes munkáért EGER Jubileumi jutalomban részesítette 35 év szolgálati vi- szonyb után Mérai Péter tűzoltó alezredest, tűzoltósági főfelügyelőt Csontos Ambrus tűzoltó dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője - közölte Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Az alezredes végigjárta a tűzoltás, műszaki mentés szakmai lépcsőfokait, több éves vezetői tapasztalatra is szert tett. Pályafutását beosztott tűzoltóként kezdte a Heves Városi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon, három év után Egerbe került, ahol szerparancsnok vált belőle. Különböző beosztásokban 15 évet töltött az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságon. 2011- től a Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság megyei tűzoltósági főfelügyelője. M. Z. Bedobják a horgot a polgármesterek SARUD Szombaton összegyűlnek a Tisza-tavi polgármesterek a tó partján, hogy megmérkőzzenek, ki a legügyesebb pecás a vidéken, vagy - ahogy tetszik - legény a gáton. Sarudon nem először rendezik meg a Tisza-tavi polgármesterek horgászversenyét. Tilcsik István polgármester elmondta: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, hisz’ csapatépítő, kapcsolaterősítő programnak szánják a napot. Eddig már jelezte részvételi szándékát Ti- szanána, Tiszaderzs, Abádsza- lók, Tiszabábolna és Besenyőtelek polgármestere, Kisköre alpolgármestere, de még várják a jelentkezőket. Természetesen nem maradnak el a finom falatok sem, az önkormányzat a kapás híján maradiakra is gondol, főznek a résztvevőknek, akiknek a díjazásáról is gondoskodnak. SZ. E. Nem tisztességes az aláírásgyűjtés EGER - Nem tisztességes az ellenzék aláírásgyűjtése, éppen ezért arra kérjük az MSZP-t, hogy vessenek véget eme tevékenységüknek, amellyel megtévesztik az embereket - fogalmazott így Mártonná Adler Ildikó, a Fidesz egri szervezetének elnöke a csütörtökön. Köztudott, hogy az MSZP mégis elkezdte az aláírások gyűjtését a vasárnapi boltzár elleni népszavazáshoz, mert szerintük a kormány nem tett le arról, hogy . ismét bevezesse az intézkedést.- A vasárnapi boltzár eltörléséről szóló javaslatot megtárgyalta és elfogadta a magyar országgyűlés, a népszavazás így okafogyottá vált - mondta Mártonná Adler Ildikó. - Noha nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a parlament mégis önkorrekcióra kényszerült, mert a társadalom egyfajta szabadságkorlátozásként élte meg, hogy nem tudott vasárnap vásárolni. Ezt a társadalmi szdlidaritás vereségeként -értékeljük. Ám a szocialisták továbbra is nyomulnak egy olyan dolog ellen, ami nincs, és politikai haszonszerzésre használják azt - közölte az elnök, aki arra a kérdésre, hogy a kormány véglegesnek tekinti-e a vasárnapi nyitva tartást azt válaszolta: a törvény jelenleg érvényben van, a hatályának idejét megítélni nem tudja. SZ. E. Jól halad az ablakmentő program a községben Jönnek az adományok a cserére SÍROK Februárjában indult a községben a „Fogadjon örökbe egy siroki iskolaablakot!” című program, amelynek célja a helyi Országh Kristóf Általános Iskola nyílászáróinak cseréje, adományokból, felajánlásokból. Tuza Gábor polgármestertől megtudtuk: alig két hónap alatt, közel hatmillió forint gyűlt ösz- sze a kezdeményezés nyomán, így minden remény megvan arra, hogy az idén nyáron hozzákezdjenek a munkálatokhoz. A legnagyobb gondot a több mint hatvanéves faablakok katasztrofális állapota okozza. Hőszigetelésre alkalmatlanok, de már balesetveszélyesek is a szétszá- radásuk, a korhadásuk miatt. Ráfér a csere az iskola ablakaira. Az adományok szépen gyűlnek. A széles körű összefogás eredményeként sok helyi cég, vállalkozás csatlakozott az akcióhoz, de szülők, magánszemélyek is adakoztak. A helyhatóság tagjai, bizottsági tagok egy-egy havi tiszteletdíjukat ajánlották fel, de a térség országgyűlési képviselője és a megyei közgyűlés elnöke is támogatják az ügyet. Az ablakcsere-program lebonyolításában a Vártársaság Sírok Kht. segít. A Vártársaságnak az erre a programra megnyitott alszámlájára lehet a támogatásokat befizetni (részletekről a polgármesteri hivatalban lehet érdeklődni). Egy ablak cseréje átlagban 144-146 ezer forintba kerül. B. K.