Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-21 / 93. szám

4 A Ml TELEPÜLÉSÜNK 2016. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Az idegenforgalom meghatározó a noszvaji emberek hétköznapjaiban Település a Várhegytől keletre A Várhegy keleti lábánál ta­tálható falu döntően az ide­genforgalomra számít. Mindazok, akik részt vesz­nek a falu irányításában, a turisztikai programok szer­vezésében, úgy látják: ér­demes ezért tenni, mert túl azon, hogy az itteni embe­rek megélhetéséhez is hoz­zájárul, maguk az itt élő em­berek is örömmel vesznek részt rajtuk. Sike Sándor sandor.sike@parner.mediaworks.hu NOSZVAJ Mi felsőtárkányiak - akik a Várhegyen át tekintve a szomszéd faluban éltünk - „su- sinkásoknak” hívtuk a noszva- jiakat. Nekik is volt ránk ter­mészetesen, találó nevük, ami a „káposztások” szóban öltött testet. A háromszög csúcsán voltak még a felnémeti „lecsó­sok”, de az most nem tartozik a témához, hiszen az egyko­ri Felnémetből Eger egyik vá­rosrésze lett. Egyre szorosabb kapcsolattá szelídült viszont a Noszvaj-Felsőtárkány viszony, ami törvényszerű is, mert ma már közös hivatalt tartanak fenn, tárkányi központtal. Tudta-e? Noszvaj több reszeben is vol­tak tufába épült barlanglaká­sok. Az egyik az úgynevezett Pocem. Itt rendezkedett be a Farkaskő Egyesület és üze­melteti ott a Land Art művé­szeti irányzatot megtestesí­tő művésztelepet. Még a múlt század elején fel akarták már számolni ezeket az egészség­telen lakásokat, amit az úgy­nevezett Oncsa-programban épült lakásokkal próbáltak le váltani. A másik rész pedig ezt az elnevezést őrizte meg a mai napig. Népszerű a Figedy János Általános Iskola, jelenleg kétszázhúsz tanulója van Bóta Géza A Hírlap Noszvaj polgármes­terével, Bóta Gézával szinte he­ti munkakapcsolatban van. Volt is miről írnunk mindig, egymást váltották a faluban a turisztikai programok. De megosztotta velünk a gondo­kat is, legyenek bár azok olyan „kellemetlenségek”, mint hogy az átutazók gyakran kidobják itt a megunt kutyáikat, vagy akár nagyobb súlyú nehézsé­gek, például, amikor megre­pedt a síkfőkúti tavak egyiké­nek a gátja a nagy augusztu­si esőzéseket követően. Persze a megoldásra vonatkozó terve­ket sem hallgatta el a faluveze­tő, mi pedig örömmel konsta­táltuk, hogy sikerült pályáza­ton közel negyvenmillió forin­tot nyerniük a vis maior keret­ből, így megmenekül a lehetsé­ges gátszakadástól a település. Amikor pedig erre a faluriport­ra készültünk - bár szabadsá­gon volt -, a hivatalában szánt ránk időt. Beszélgetésünk alatt hamar kiderült: tennivaló akad bő­ven most is. Ezek sorában ki­emelt szerepet kap az újra fel­lendülőben lévő idegenfoga­lom. A polgármester szerint rövid hullámvölgy után ismét erőre kapnak a szállás- és ven­déglátóhelyek. Az önkormány­zat sem tétlenkedik, hiszen ko­moly pályázattal szeretnék el­érni, hogy Síkfőkútból igazi turistaparadicsom legyen. A részletekről persze nem akart még beszélni, így abban ma­radtunk, hogy ha sikeres lesz a pályázat, közösen örülünk majd neki. A noszvaji születésű, egyete­mi évei alatt - és kicsit utána is - Miskolcon élő, majd onnan visszaköltöző alpolgármestert, Szabó Pétert a faluhoz fűző­dő viszonyáról faggattuk elő­ször. Mint fogalmazott, a gye­rekkori élményei egész életé­re meghatározóak maradnak. Különösen Síkfőkút ézeknek az emlékeknek a meghatáro­zó helye, a másik pedig a Gala- sy kripta és környéke. Ez utób­bi azért, mert ez tiltott volt, ide nem volt szabad menni. A főúri temetkezési hely ma a Thum- merer pincészet területén ta­Kerülővel ért célba a könyvtáros A könyvtár vezetője, Csorba Er­zsébet budapesti születésű­ként Baranyát megjárva érke­zett meg Noszvajra, amelyet befogadó falunak tart, nagyon sok pozitív tapasztalata van a helybeliekkel. A könyvtár veze­tése mellett a kulturális terü­let és a turisztika szervezésé­be is besegít. Szerinte turisz­tikai szempontból mindegyik rendezvényük fontos. Vannak ezek között „felfutók”, mint a Bálint-napi szerelem hétvé­ge, vagy a húsvétvasárnapi to­jáskereső verseny, illetve futó­verseny. Ami pedig a könyvtá­rat illeti, elsősorban az iskolá­sok látogatják. Azok például, akik már középiskolások, vagy a felsőoktatásban tanulnak gyakran élnek a könyvtárkö­zi kölcsönzés lehetőségével is. Lehetőség van folyóiratok olva­sására, az utóbbi négy évben pedig ingyenes internet hasz­nálatra. Önálló könyvtárról van szó egyébként, amely, önálló épületben kapott helyet. Szíve­sen szerveznek programokat, előadásokat, könyvtári órá­kat. Nem ártana viszont mind­ezek megrendezéséhez egy nagyobb közösségi tér. lálható, s az alpolgármester úgy gondolja, jó lenne azt is visszaállítani eredeti formájá­ban, valamiféle múzeumként. A főúri temetkezés bemuta­tására nagyon alkalmas len­ne. Noszvajon egyébként is na­gyon sokrétűek voltak a temet­kezési szokások. Ennek egyik eleme, hogy tufába, mintegy „fakkosan” temetkeztek: a sír­boltban a láb- és fejrészen, va­lamint a két oldalon, összesen négy elhunytnak alakították ki az örök nyugvóhelyet. Sza­bó Péter szerint úgy kell ezt elképzelni, mintha egy pince lenne, aminek felülről nyílik a bejárata.- Hat évvel ezelőtt jöttem vissza Noszvajra, mert úgy gondoltam, hogy ha családom lesz, itt szeretném felnevelni gyermekeimet. Második éve vagyok képviselő, és a legtöbb megszerzett szavazat alapján jelöltek engem alpolgármes­ternek - adja meg a választ er­re vonatkozó kérdésünkre a fi­atalember, akitől azt is tuda­koljuk, hogy mit tart legsürge­tőbb teendőnek a faluban ide­genforgalmi szempontból, il­letve a mindennapok jobbá té­tele érdekében. Válasza szerint az idegenforgalmi fejlesztések a felső részen Síkfőkúton, az alsón a Mátyás téri Skanzen kiépítésével gyarapíthatnák a közösség életét. A Gazdaház­zal szemben gyönyörű bar­langlakások vannak, voltak. Ezeket rendbe rakni, bemu­tatni bennük a helyi mestersé­geket, amelyeknek még ma is vannak élő ismerői. A háti fo­nók, vagy a régi kovácsműhely összes kelléke is megvan, s a faluban van kovács is.- Bemutatnánk azt, hogy miként éltek a Noszvajiak a 19. században. Tettünk már lépé­seket, vásároltunk területeket. Az egész program úgy kétszáz- milliós összegből lenne meg­valósítható, amit valószínűleg csak apró lépésekben tudunk megvalósítani. Ez nem csak az idegenforgalomra hatna jó­tékonyan, de megnövelné a te­rületen lévő ingatlanok értékét is. Ami pedig a hétköznapokat: hál’ istennek a zöldtudatosság erősödik. így belső igény, de mindennél égetőbb feladat is az illegális szemétlerakó he­lyek felszámolása. Azt tapasz­taljuk ugyanis, hogy a nagy hulladéklerakó megszünteté­se óta megjelenik az illegális „szemetelés”, ami főleg építési törmeléket jelent. Vagy egy kis lerakót kellene ezért létesíteni, vagy az egri Városgondozással közösen jól kezelni a problé­mát - fogalmazott az alpolgár­mester. szeresen részt vesznek az ön- kormányzati rendezvényeken, az idegenforgalmi programok­ban, idősek napján. A követke­ző szereplésük a tájházak nap­ján lesz.- Mi tevékenységközpontú óvodai programmal dolgozunk, és nagyon fontosnak tarjuk a hagyományok ápolását. A ke- mencés sütést például. Többfé­le végzettsége van a szakembe­reinknek, így tudunk nyújtani például zenei előképzést. Az igé­nyek függvényében úszásokta­Szalókiné Sike Krisztina Szalókiné Sike Krisztina, az óvoda vezetője örömmel számolt be arról, hogy sok gyerekük van, más településről (Bogács, Szomolya) is bejárókkal. Három csoporttal működnek, a képvi­selő-testület engedélyt adott a hetvenöt helyetti nyolcvanöt fő ellátására. Az óvoda épülete an­nak is épült, s a hetvenes évek végén nyitotta meg a kapuit. Fo­lyamatosak voltak a felújítások, így most is jók a körülmények. Az óvodavezető elmondta: rend­Asztalosné Pap Agnes Művészek a „barlangban” A noszvaji barlanglakások né­melyikében még a rendszer- váltáskor is életvitelszerűen él­tek. Az egyikben az Eszterházy Károly Főiskola oktatója, Ba­lázs Péter rendezkedett be. Si­került elérnünk a - jelenleg természetművészettel foglal­kozó - keramikusművészt, aki elmondta: jövőre lesz 20 éves az általuk alapított Farkaskő Noszvaji Művésztelép Egyesü­let. A meseterapeuta felesé­ge, Tátrai Vanda mellett a Du­nántúltól az „egyesület élteté­sére, működtetésére, a benne való dolgozás miatt” ideköltö­zött Horváth Ottó művésztár­sa viszik még vállukon a „csa­patot”. Többen is kapcsolód­nak persze a munkához, a ta­nítványai, barátai, akikkel rész­ben együtt végezte a képzőmű­vészeti mesteriskolában an­nak idején. Ami pedig Nosz- vajt illeti: jó közösség és élhető környezet jellemzi. A természe­ti környezet mellett azok miatt az emberek miatt szereti a fa­lut, akik benne élnek. tás kurzust szervezünk a nagy- csoportos gyerekek számára, szóba jöhet nyelv-, vagy a sakk­oktatás, de volt már itt jóga és néptáncoktatás is. Ami pedig a személyes kötődésem a faluhoz: itt is születtem és ebbe az óvo­dába is jártam. A szeretetemben a természeti környezet az egyik legmeghatározóbb. Annak pe­dig külön örülök, hogy az utób­bi időkben a fiatal családok szá­mára nagyon sok program, le­hetőség van a kézműves napok­tól az előadásokon át más ren­dezvényekig. A Figedy János Általános Is­kola igazgatója, Asztalosné Pap Ágnes pályakezdőként került Noszvajra. Az egri főiskolán 1988-ban végzett matematika­kémia szakon, és már rögtön ta­níthatott.- Annyira megszerettem a te­lepülést, a gyerekeket, a szülő­ket, hogy nem tudnék elmenni már innen. Nagyon jól megta­láltam a számításomat - összeg­zi közel három évtizedes nosz­vaji pedagógus múltját az igaz­gató, akitől megtudjuk: több, mint 20 éve zeneiskolaként is működnek. Nagyon népszerű ez, hiszen most 77 növendékük van, illetve 220 általános isko­lai tanulójuk. Lenne igény na­gyobb létszámra is de, most eny- nyire van lehetőség. Beiskolázá­si gondjaik természetesen nin­csenek. Hosszú ideje oktatják az angol nyelvet is, mégpedig csoportbontásban. A nagyon jó kapcsolat az önkormányzat­tal akkor sem változott, ami­kor már nem a helyhatóság lett a fenntartó.- A helyi rendezvények szín­terei vagyunk, ami fakad abból is, hogy máshol nincs nagyobb terem - tette hozzá az igazgató asszony. A turisztikai programok fő fe­lelőse Czinkéné Szűcs Kriszti­na, az Integrált Közösségi Szol­gáltató Tér igazgatója szerint az idén is minél több szereplőt sze­retnénk bevonni a turizmusba. Arra törekednek, hogy kiszá­míthatóan, rendszeresen legye­nek kisebb és nagyobb szóra­koztató programok. Ezek sorá­ban a gyereknapi meseerdő pél­dául egyre kedveltebb. A nyár­ral pedig eljön a zenés táncos es­tek időszaka, szóljon az a sörről, vagy a borról. Visszatérő ese­mény az Anna-napi katolikus búcsú. Bár a katolikus hívek száma kisebb a reformátuso­kénál, ez a július 24-i esemény mindig is kiemelkedő helyen volt a falu életében. A búcsút megelőző szombaton ugyanak­kor megrendezik a Kastélyün­nepet, amellyel a turistákat sze­retnék megszólítani. Rendsze­resek immár a bortúrák is, ami­hez augusztus 20-án még tűzijá­ték is társul. Rögtön rá a Szilva­nap, a Kemencés Nap.- Tátrai Vandával egyfajta újításként létrehoztuk a palóc meseút megújított változatát - szakította meg a felsorolást az IKSZT igazgatója, aki szerint tevékenységük legfőbb erénye, hogy egyszerre fejlesztik a kö­zösségüket, megtesznek min­dent a közösségért. Ha pedig így tesznek, akkor nem lesznek műfalu. - Itt még élnek noszva­ji emberek, éltetik a hagyomá­nyokat, működik iskola, óvoda, gyógyszertár - összegezte az igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom