Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-16 / 89. szám

2016. ÁPRILIS 16., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Andrássy 95: „Minden élet kő egy épületben” „A hitünk visz tovább” „Az ünnepen a hétköznapok értéke lepleződik le” - ha­talmas ünnepet szervezett jubileumi, 95. születésnap­ján az Andrássy György Ka­tolikus Közgazdasági Közép­iskola. Volt és jelenlegi diá­kok és tanárok újra egy egy­séget alkothattak. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER - Mosolygó arcok kö­szönnek rám, azt üzenik ne­kem, hogy itt vagyunk, szá­míthat ránk - mondta Rozmán Éva az Andrássy György Kato­likus Közgazdasági Középis­kola igazgatója köszöntőjében pénteken, a Bazilika előtti jubi­leumi ünnepségen. Játék, ver­seny, fellépések: a középiskola két napos programmal ünne­pelte 95 éves évfordulóját. Meghatódottan köszöntötte az egybegyűlt tömeget a hála­adó szentmise után - amit dr. Ternyák Csaba érsek atya tar­tott - a Bazilika előtt az igazga­tóasszony. Beszédével a múlt­ba invitálta a vendégeket: abba az időbe, mikor 1921-ben a Lí­ceumban megkezdték a műkö­dést, szót ejtett az első világhá­ború viszontagságairól is, mely időszakot követően igény for­málódott a kereskedelmi, gaz­dasági élet javítására, így az ilyen típusú iskolákra is. Elárul­ta, a levéltári emlékek böngé­szése közben ráébredt, korunk problémái hasonlóak, mint ami akkoriban jellemezte az okta­tást: ugyanúgy túlterheltek le­hettek a diákok. Emlékezett a leány és a fiú iskola összevoná­sára, külön köszöntötte azokat a vendégeket, akik akkoriban érettségiztek és megtisztelték jelenlétükkel az ünnepséget. Oktatáspolitikai reform, az új tormaterem avatása, számítás- technikai osztályok különválá­sa - mind az eltelt 95 év emlé­kei közé tartoznak, sokat válto­zott, alakult, fejlődött az iskola.- A hit ajándéka harmóniát ad nekik - említette az igazga­tó, utalva ezzel arra, hogy az is­kola a légköre miatt egyházi, a kölcsönös megbecsülés jellem­zi őket. A közös ünnepen új cí­mert is avattak, amit a diákok és tanárok virágokból formáz­tak meg a Bazilika előtti téren. Az ünnepi köszöntőt követően felzengett a hála: tehetséges fia­talok előzőleg egybegyűjtött „há­lacsokorból” olvastak fel magyar, angol és német nyelven. A taná­rokért, a barátokért, azért, hogy a „lelkűkkel is törődnek”, a figye­lemért, az egyedi légkörért is há­lát adtak a fiatalok. A diákszín­játszók kedves, mókás előadását követően átadták a tanári testü­let által megítélt dr. Óriás Nándor emlékérmeket Ködöböczné Tóth Ágnesnek és Kiss Tamásnak, az iskola tanárainak. A jubileumi programot az iskolai induló kö­zös eléneklésével zárták, de az Eszterházy téren tovább folytató­dott az ünnepi forgatag.- Nekem mást jelent ez a 95 év, mint a diákoknak. Én hat éve vagyok igazgató: örömben és bá­natban, a háttérben is ott vagyok, nekem ez egy nagyon komoly mérföldkő. Élünk, létezünk: a hi­tünk az, ami mindig visz tovább. A diákoknak más, ők az ünnepi részét élik meg, azt, hogy együtt örülünk, különböző rendezvé­nyek vannak és, hogy sokat pró­báltunk a mai napra. Boldog va­gyok, mert úgy láttam, tudtak örülni és ünnepelni, ezért is ér­zékenyültem el, amikor elkezd­tem a beszédemet. ló volt együtt látni őket, egységben - mesélte lapunknak Rozmán Éva, az ün­nepséget követően. A lelki na­pok, a misék már fontosak lettek a diákok számára - fogalmazta meg a középiskola igazgatója.- Az egymásra való figyelés­től vagyunk egyházi iskola: ez egy hosszú folyamat, az utun­kat járjuk - jelentette ki. Az is­kolában nem csak ezt a két na­pot, hanem az egész tanévet en­nek a jubileumnak szentelték: a szakmacsoportok is beiktat­tak különféle programokat a diákoknak. Ilyen program volt az Andrássy-induló megírása, prózaírás, vagy akár egy rajz­pályázat az iskola címeréről - ezzel megszólítva a diákokat. A pénteki ünnepséget meg­előzően iskolatörténeti vetél­kedőt rendeztek, melyen a 9-es osztályok mérték össze tudá­sukat. Idén, a jubileumi verse­nyen a 9.c osztály vitte a prímet - tájékoztatott minket Kálmán Éva, igazgatóhelyettes. Mindannyian győztesek A jubileumi „Csillag születik” első díjat Kovács Adrienn nyer­te - Gólya Dániel dobkísére­tével és saját gitárkíséretével megzenésített Ady Endre ver­set adott elő. Csóka Julianna énekével, Csányi Eszter néptán­cával megosztva végzett a do­bogó második fokán - osztotta meg velünk Kálmán Éva. A kö­zönséget Féder Richárd és Ta­kács Olivér duettje fogta meg. Művészeti programok mel­lett a sport is szerephez jutott: röplabdában kemény küzde­lem árán a „Régi Közgés Csi­bészek” legyőzték az András­sy csapatát, ahogy kosárlab­dában a „Nagy csapat" is nagy fölénnyel legyőzte a fiatalokat. Csokielvonón Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu K isgyermekként jól tudtuk, ha valamilyen ajtót bezárnak előt­tünk, az azt jelenti, hogy mögötte olyan dolgok vannak, ami minket biztosan izgatna. A csokoládé és az egyéb „fogrontók” is felkerültek a legfelső polcra, hogy el ne érjük őket. Node kinek volt ez akadály! Ki ne emlékezne olyan pillanatra gyermekkorából, ami­kor az ellopott csokis süteményt majszolta titokban a szekrény mel­lé bújva. Aztán persze kéretlen-kelletlen elő kellett állnunk csokolá­dés bajszunkkal a történettel, hogy végül is így esett: a sütemény sző­rén-szálán eltűnt. Anya és mama, ha jobb kedvük volt, megértőén bó­logattak: a sütemények már csak Már nem dugdos- sák előlünk az édes­séget, ehetünk. ilyenek. Olyan is előfordult, hogy tetteinkért bűnhődni kellett. S jött a csoki megvonás: egy óra, tán még három is eltelt ad­dig, amíg megenyhült a mama szíve. Értünk harcoltak, nem ellenünk. Jó szívvel adtak ők, csak a megfelelő időt várták - és mi milyen türelmetlenek voltunk! Az idő elrohant. Már nem dugdossák előlünk az édességet, ha enni akarunk, ehetünk, amennyi csak belénk fér. Ha az utolsó fo­rintokon, hát azon, ha diétázunk, hát magunkra vessünk - a fe­lelősség a miénk, úgy alakult, hogy anya és mama nekünk ad­ta. Nem akarták ők, vitték volna még a hátukon, ahogy hosszú évekig, csak hát rádöbbentek, hogy azzal nem igen tennének jót nekünk. Meríthetünk a mézes csupor fenekéről, amennyit lehet, amennyi nekünk jár. Bezárhatjuk a szobát, kizárhatunk s been­gedhetünk vágyakat, embereket, érzéseket, ahogy jólesik. S meny­nyire jó lenne, ha megmondanák nekünk, hogy mi a helyes, ha el­rejtenék, amit nem szabad, amire még várni kell! Elfogyott a cső-' ki, megosztottuk szeretteinkkel is, mert felnőttünk és beláttuk, amit a mama tanított: jobb adni, mint kapni - még az édességet is. Birtokba vették a felújított tornatermet MAKLAR Ismét ugrókötelek csattogtak pénteken a makiári tornateremben, amelyet csak­nem két esztendő után vehet­tek újra birtokba a gyerekek. Ahogy arról korábban már írtunk, a beázott, megsüllyedt tornatermet egy belügyminisz­tériumi pályázaton nyert húsz­millió forintból, valamint az önkormányzat által ehhez hoz­zátett további 15 millió forin­tért tették ismét használhatóvá. Korábban életveszélyes volt. Az avatáson Hanuszik Csa­ba polgármester köszönte meg a térség országgyűlési képvise­lőjének, Nyitrai Zsoltnak a tá­mogatást.- Mind a jelenlegi polgármes­ter, mind pedig elődje, Hava­si László a tornaterem rendbe­tételét nevezte meg legégetőbb porblémának, amikor a telepü­lés céljairól beszélgettünk. Ezért is örömteli, hogy Makiár egyike annak a hat településnek, me­lyek Heves megyében felújíthat­ták tornatermüket - mondta el a honatya az avatáson. G. R. A világ- és Európa-bajnoki címmel is rendelkező Makiári Bosch Kötélugró Klub tagjai avatták fel a megújult termet Helybeliek tucatjai is futottak az országos váltó Nagykökényestől Felsőtárkányig tartó szakaszán A honvédség és a civilek kapcsolatát erősítették HEVES MEGYE Az egész orszá­got átfogó toborzó futást szerve­zett a Magyar Honvédség Had­kiegészítő és Központi Nyilván­tartó Parancsnokság. Az április 13. és május 20. között zajló ak­ció célja, hogy közelebb vigye az emberekhez a honvédelem ügyét, népszerűsítsék a katonai hivatást, felhívják a figyelmet a nemzet fontos történelmi ese­ményeire, az egészséges élet­módra, a Magyar Olimpiai Csa­pat buzdítására, valamint a ka­tonák árváinak javára történő jótékonykodásra - tájékoztatott Vanyur Tibor ezredes, a katonai szervezet parancsnoka. A staféta tagjai szerdán rajtoltak a budapesti Hon­véd Sportegyesület pályájá­ról, hogy a később csatlako­zókkal együtt - több mint két­száz települést érintve - lefus­sák a 2016 kilométeres távot. Megyénkbe csütörtökön Erdő­kertes felől érkeztek Nagykö­kényesre, ahol - mint Zagy­vaszántón, Apcon, Pétervásá- rán és Egerbaktán is - az ön- kormányzat képviselői dísz­szalagot kötöttek a stafétabot­ra, majd a helybeliek - az idő­sebb és a fiatalabb korosztály tagjai egyaránt - együtt futot­tak velük a települések széléig. Zagyvaszántón és Pétervásá- rán megemlékezést és koszo­rúzást tartottak az I. világhá­borús emlékműnél. Pénteken A Dobó téren térzene fogadta a résztvevőket. Galéria a heol.hu-n, Eger volt az események hely­színe, A Dobó téren a Szolno­ki Helyőrségi Zenekar térzené­je fogadta a staféta résztvevő­it, akik Holló István őrnagyot, az egri, 5. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda vezető­jét követve érkeztek a városba. A futókat ifj. Herman István al­polgármester köszöntötte.- Ez az esemény is ráirányít­ja a figyelmet a honvédség­re. Azokra a katonákra, akik­re számíthatunk, ha földren­gés, árvíz vagy más természeti katasztrófa történik, s ha meg kell védeni az országot - mond­ta, majd felkötötte a város dísz­szalagját a stafétabotra. A lát­ványos programok egyike volt a technikai és a fegyverzeti bemutató, valamint a budapes­ti díszelgő egység zenés ala­ki gyakorlata, amihez néhány vállalkozó fiatal is csatlako­zott. A katonai hivatás iránt ér­deklődők pedig a toborzó pont sátrában kaptak részletes tájé­koztatást. A váltófutás hétfőn folytató­dik. A csapat reggel 7 órakor rajtol a toborzó iroda Hatva­nasezred utcai épülete elől. Fel- sőtárkányba érve a résztvevők megemlékezést és koszorúzást tartanak az I. világháborús em­lékműnél, majd a stafétabora itt felkötik emlékszalagot. A futók ezt követően Miskolc irányába hagyják el a megyét. Sz. I. Hatalmas ünnep a bazilika előtt: 95 éves szüle- ■ tésnapját ünnepelteaz Andrássy György Katoíi-1| kus Közgazdasági Középiskola. Galéria a heol.hu-n B

Next

/
Oldalképek
Tartalom