Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-12 / 85. szám
g KERTELJÜNK! 2016. ÁPRILIS 12., KEDD Hamarosan virágba borul az almáskert RECSK Kevesen tudják, hogy a Mátra északi oldalán sikeresen lehet almát és körtét termeszteni. Sokak szerint ez hideg, fagyos hely, ennek ellenére az utóbbi húsz évben mindössze két alkalommal fordult elő, hogy a fagy problémákat okozott ezen a területen. Az ültetvények nem a hideg völgyben, hanem a Mátra lábának lankás lejtőin vannak, itt pedig 3-4 fokkal mindig melegebb van, mint a lenti falvakban. A napokban a Mátra alma Kft 50 hektáros gyümölcsösében jártunk, ahol szemet gyönyörködtető látvány fogadott bennünket. A frissen metszett alma, körtefák napokon belül virágba borulnak, így az élmény valóban magával ragadó. Sétánk során Kiss András a vállalkozás vezetője kísért bennünket. Megtudtuk, a Mátra északi oldalán, Recsken a gyümölcstermesztésnek közel évszázados hagyománya van. A 70 és ‘80-as években 400 hektárnyi gyümölcsös volt a község határában. A rendszer- változás környékén ez a terület a felére csökkent, majd a maradék a kezelő Gyöngyös-Do- moszlói Állami Gazdaság megszűnésével lett az enyészeté. A terület egy ideig az Egri ÁFÉSZ tulajdonában volt, majd még a külföldiek földvásárlási moratóriuma előtt svájci befektetőknek adták el. A svájciak 1993-ban közel 200 hektáron alakították a Mátra Alma Kft.-t, telepítettek 11 hektárnyi almát, 10 hektárnyi körtét, és meghagytak a volt állami gazdasági gyümölcsösből 6 hektárnyi 1960-as telepítésű körtét, ami mind a mai napig terem. A területhez tartozik egy közel egyhektáros tó, vizéből a meglévő öntözőrendszeren keresztül öntözik a fákat. B. K. Itt az ideje a metszésnek Régi fajtákat mentettek a kertbarátok BÉLAPÁTFALVA Jól sikerült programot szervezett az Kertbarát Kör Egyesület a napokban. A Bélapátfalvi parókia kertjében megmetszették a több évtizedes alma- és körtefákat. A munka csak a legelső beavatkozás volt, mivel egy magára hagyott gyümölcsös csak fokozatosan, többévi rendszeres ápolással hozható helyre. A fákat megszabadították a sok elhalt, száraz ágtól és igyekeztek csökkenteni magasságukat. Ilyenkor nem szabad radikális beavatkozásokat végezni, mert megbomlik a gyümölcsfa gyökér-korona egyensúlya. A munka után a ciszterci apátságot látogatták meg. B. K. Az alma- és körtefáink is hamarosan virágba borulnak. Ideje felkészülni Jf a védekezésre. . amplifon Ahallasspecialista HIRDETÉS Ne szakadjon el a családjától rossz hallása miatt! Az időskori hallásproblémák a családi- és társasági életet is megnehezítik. Tegye meg az első lépést és jelentkezzen be az Amplifonhoz, ahol most ingyenes hallásvizsgálatot és hallókészülék próbahordást szervezünk Heves megyei lakosok számára 2016. április 12-től 29-ig. Amplifon Hallásközpont Eger, Dr. Sándor Imre utca 4. Bejelentkezés: 06-36 418-808 amplifon.hu Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Előző összeállításunkban az áprilisban támadó gombabetegségek (monília, taf- rina) elleni védekezésről írtunk részletesebben. Gyümölcsfáinkra azonban egyéb veszélyek is leselkednek ebben az időszakban. Rovatunk állandó tanácsadójától, Nagy Szabolcstól (Kertünk boltja, Eger) azt kérdeztük, hogyan védekezhetünk a különböző gyümölcsdarazsak, molyok ellen.- Mindenképpen ajánlom a őszibaracknál a kombinált vegyszeres védekezést (kontakt és szisztematikus szer keveréke), mert sajnos a tapasztalatok szerint a biovédekezés nem igazán hatásos. A gombabetegségeken kívül rendkívül fontos a rovarkártételeket kivédeni. ÁpriA virágzásban való permetezés fontosságára már felhívtuk a figyelmet. Most a kártevő darazsak, molyok elleni védekezéshez is adunk tanácsokat. lisban virágzáskor már a különböző gyümölcsdarazsak, kártevő molyok is megjelennek.- Sokan panaszkodnak, hogy a már érett, fogyasztani kívánt meggy, cseresznye, szilva stb. kukacos. Ezt hogyan előzhetjük meg?- Kétféle védekezési módot ajánlhatunk: ebben az esetben már lehet vegyszermentesen is védekezni a biokertészkedők- nek, a különböző rovarcsapdákkal, színes lapokkal, rovarfogó övékkel. Az igazsághoz tartozik, hogy ezek drágábbak, mint a kémiai úton előállított növényvédőszerek. S hogy miért? Mert például a színes lapokból (A4 méretű) minimum 2-4 négyzet- méterenként 1 darabot ki kell helyeznünk a jó hatás elérése érdekében. Azokban az években, amikor a rovarok elszaporodása nem jellemző, hatásos lehet. Sajnos az utóbbi melegebb telek viszont éppen a rovarok tömeges áttelelésének kedveznek. Én is használom a „sárga-fehér lapokat” a rovarok tömeges rajzásának előrejelzésére. Amikor a lapok teleragadnak kártevőkkel, akkor mindenképp elkezdem a vegyszeres védekezést.- Mikor esedékes a vegyszeres beavatkozás?- A védekezés idejét az előrejelzésre alapozva kezdjük, vagy a virág sziromhullástól kezdve, amikor már a kis gyümölcskezdemények is megjelennek (kis zöldborsó nagyság). Hasznos lehet a már melegedő (12 fok) talajból kirajzó cseresznyelegyeket is „szeretetteljesen” fogadni (nehogy túl jól érezzék magukat a kellemes tavaszi napsütésben.) Ehhez kontakt, érintő rovarlőszert használunk, amit a koronacsurgó alatti talajra juttatunk ki. A rovarkártételek miatt is rendszeresen kell védekeznünk, 7-14 naponta, a növényvédőszer típusától függően. Mivel nagyrészt most kezdődik a gyümölcsfáknál a virágzás, számítanunk kell arra is, hogy a hűvösebb időjárás miatt a méhecskék nem fognak kirajzani a kaptárakból. Ezt pótlandó célszerű virágzásfokozó és terméskötődést elősegítő szereket kijuttatni a különböző gombaölőszerekkel egy menetben. Ezekről készséggel adunk tanácsot a kertészkedőknek. Fontos a tápanyag-utánpótlás is Áprilistól havonta adhatunk tápanyagot a növényeknek. Ez lehet szilárd (műtrágya), a talajra-talajba juttatva, vagy folyékony lombtrágya, amit a növényre permetezünk, locsolunk. A meglévő pázsitunkat Is kezdjük el gondozni talaj- es fűle- legeztetéssel, majd gyepműtrágya kiszórásával. E hónapban elkezdhetjük a pázsitban a szelektív gyomirtást is a kétszikű gyomok ellen (lóhere, gyermekláncfű stb.) A ve- teményezéssel sem késtünk még el. Igaz, sok zöldsegma- got el lehetett volna már ültet ni, de akik csak most kezdik el, semmiről sem maradnak le. A burgonya szabadföldre való ültetése is esedékes. Hová tűnt 200 ezer tonna magyar alma? MAGYARORSZÁG Drasztikusan csökkent idén márciusban az alma ára, pedig a gazdák mintegy 350 ezer tonna gyümölcsöt tároltak el a magasabb ár reményében. A szakértők találgatásba fogtak, hogy mi okozhatta a magyar termelők óriási anyagi veszteségét. A sajtóban szárnyra kapott hírek szerint nagy mennyiségű, olcsó lengyel alma árasztotta el a piacot, amely nem tett jót a magyar termesztőknek. Hiába volt ősszel - az előző évhez képest - kevesebb a betárolható alma, tavaszra mégis 100 forintra esett vissza a magyar gyümölcs ára. A tárolástechnológiában élen járó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációja szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele „magyar” almával. Az adatok viszont azt mutatják, hogy tele vannak. A háttérben nem átlátható, zavaros tranzakciók állnak. Míg 2014-ben Magyarországon 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák, tavaly mindössze felére esett a terméshozam, amelyből mindössze 150 ezer tonna volt tárolásra alkalmas. A piaci tendenciák alapján köztudott, hogy a csökkenő mennyiség emelkedő árakat eredményez, így a termelők joggal számítottak arra, hogy betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal. Várakozásaikkal ellentétben mégis csak veszteséget termeltek és a tavaly tavaszi kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben idén 100 forintra visszaeső ár szinte csak a tárolás költségeit fedezi. Forrás: positiv.co Szép volt a termés Gyorstalpaló képzés a Sáfrány kertben EGERSZALÓK Április első hetében gyümölcsfa oltás- és szemzés gyorstalpaló képzést tartottak a Sáfrány kertben. A szervezők vártak mindenkit, akit érdekelt, hogyan lehet egy gyümölcsfára „ráültetni” egy másik gyümölcsfa ágát, hogy átmenthető legyen a Nagymama kertjében álló öreg gyümölcsfa „lelke”. A képzést ezúttal is Herczeg Lajos, agrár- és vidékfejlesztő-mér- nök, mezőgazdasági szaktanácsadó tartotta. A kertbarátok azóta ahhoz is hasznos tanácsokat kaptak, miként lehet a tájba illeszkedő komposztá- lót készíteni fonott kökény- és akácfaágakból. B. K.
