Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-07 / 56. szám

g HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ Az uniós ciklus zárása pörgette föl a beruházást HEVES MEGYE Az uniós pályá­zati ciklus utolsó két évében je­lentésen emelkedett a beruhá­zások értéke a megyében és a régióban is. 2013-ban ugyanis teljes évben annyit költöttek be­ruházásra a cégek, önkormány­zatok, intézmények és az állam (főként az utóbbiak) Heves­ben és Észak-Magyarországon, mint 2014-ben és 2015-ben az első három negyedévben. A KSH adatai szerint Heves megyében a tavalyi utolsó ne­gyedévben 47 milliárd forint értékben valósultak meg beru­házások, köszönhetően a nagy hajrában készült uniós fej­lesztéseknek. Ez felülmúlja az egyébként szintén erős 2014- es év utolsó három hónapjának 42,4 milliárdját. Az egész évet tekintve 8,5 milliárd forinttal többet, 118,4 milliárdot költöt­tek beruházásokra Hevesben, mint 2014-ben. A régióban 2015. októbere és decembere között 145,4 milli­árd forint beruházás valósult meg az éves 369 milliárd fo­rintból. Az azt megelőző évben 350,8 milliárd volt a fejleszté­sek összege. A KSH szerint or­szágosan a tavalyi utolsó ne­gyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 7 szá­zalékkal nőtt, főleg a költség- vetési szervek miatt. Az évben a beruházási teljesítmény 0,6 százalékkal nőtt. 2015-ben az előző évhez képest a beruházá­sok több mint felét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozá­sok körében 1,7 százalékkal csökkent, a költségvetésben 37 százalékkal növekedett a beru­házási teljesítmény. T. B. Munka az Érseki palotában ^síiijr-’t'v A sikertelen eladási kísér­leteket követően Orbán Vik­tor környezetéből sejtet­ték a potenciális vásárlókat. Egerszalókon örülnének, ha már lezárulna a felszámo­lás, addig ugyanis iparűzési adót sem fizetnek. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu EGERSZAIŐK Mészáros Lőrinc? Orbán Ráhel? Esetleg vala­ki más? Egyelőre nem tudni, kié lesz az egerszalóki Sali­ris szálloda, mindenesetre ta­valy a felcsúti polgármestert és milliárdos vállalkozót, a 24.hu szerint mostanában pe­dig a miniszterelnök lányát, mint leendő tulajdonost, igaz, a cikkhez kapcsolódóan az­után helyreigazítást is közölt a portál. Tavaly még arról a konstrukcióról szóltak a plety­kák, hogy a turizmus iránt ér­deklődő Orbán lány csak ve­zetné a négycsillagos hotelt, a tulajdonos pedig a minisz­terelnök jó barátja lenne. Ép­penséggel bármi elképzelhető, hiszen akinek elegendő pén­ze van, most is szert tehet az egerszalóki komplexumra. Kovács Csaba, a Szalók Hol­ding Zrt. stratégiai felszámolá­sával megbízott Nemzeti Reor­ganizációs Nonprofit Kft. ügy­vezetője lapunknak elmond­ta, a társaság vagyonát csak az Elektronikus Értékesítési Rendszeren keresztül lehet pá­lyázaton értékesíteni. Célzott vevő tehát nem lehet, ott bárki ajánlatot tehet a szállodára, il­letve a hozzá tartozó gyógyfür­dőre, a rendszer hirdet győz­test. Egyelőre viszont pályáza­ti időpont nincs, hiszen két, a vagyont érintő per is folyamat­ban van. Kérdésünkre, hogy ha valaki megvásárolja az egyik hitelező követelését, az esetleg pályázat nélkül, a töb­biekkel egyezséget kötve meg- vásárolhatja-e a szállodát, azt mondta, ez is előfordulhat. Ar­ra, hogy ki vesz, ki ad el köve­telést, a felszámolónak nincs ráhatása, nem kell engedé­lyeztetni, csupán bejelenteni. Nagy László, a cég kijelölt fel­számolóbiztosa felidézte, hogy háromféleképpen zárulhat a Saliris sorsa. Az első változat, hogy elektronikus rendszeren értékesítik, kifizetnek minden hitelezőt, s megszűnik a cég. A második, hogy egyezséget köt az adós a hitelezővel. A holdin­got már hétszer hirdették el­adásra, de kettő után bárme­lyik hitelező birtokba veheti a zálogtulajdont, ez a harmadik lehetséges megoldás. Kérdésünkre elárulta, hogy tizennégy cégnek van követe­lése a Szalók Holdinggal szem­ben, ezek a tartozások mind a felszámolás előtt keletkeztek, azóta ugyanis mindent rend­ben kifizettek. És igen, volt már olyan cég, amely eladta másnak a követelését, ezzel vi­szont a hitelezők száma nem változott.- Általánosságban elmond­ható, hogy a követelésvásár­lás gyakori, pénzügyi és szak­mai befektetők is élnek ve­le, belsősök csak ritkán, mert nincs hozzá elégséges tőké­jük. Mindkét félnek érdeke le­het, hogy létrejöjjön egy ilyen szerződés. Aki eladja, az bizto­san megkapja azt, amit akar, nem kell évekig pereskednie. Azt persze nem lehet ilyenkor tudni, hogy a vevő milyen cél­lal, jó, vagy rossz szándékkal érkezik, fantáziát lát a cégben, vagy ártani szeretne - ma­gyarázta Nagy László. A fel­számoló-biztos még hozzátet­te: a szálloda mutatói nagyon jók, s a különböző foglalási ol­dalakon is jó az értékelésük. Vannak persze negatív véle­mények is, de ezt annak tud­ják be, hogy a vendég még töb­bet vár el a pénzéért, s persze a szálloda dolgozói is téved­hetnek. A jelenleg is tartó perek ál­lásáról Nagy László elmond­ta, hogy az egyikben példá­ul még elsőfokú ítélet sincs. Ezek is megoldódhatnak azonban más úton is, példá­ul egyezségkötéssel. Az biz­tos egyébként, hogy nem egy lepusztult, hanem egy folya­matosan fejlődő hotelt kap az, aki megveszi. Egyesek szerint a sajtóban megjelenteknek le­het alapja, mármint, hogy a jövendő tulajdonosokkal már folynak az egyeztetések jó ideje, s egyes területeket már át is vettek, de még nem lép­nek a nyilvánosság elé. Varga István polgármester szerint a Saliris jelentős sze­repet játszik a település éle­tében, nélküle nem volna az a község, ami. Éppen ezért fon­tos, hogy jól működjön a szál­loda, s annak örülnének, ha a felszámolás minél hamarabb véget érne. Idegenforgalmi adót ugyan így is fizetnek a szálloda vendégei, iparűzésit viszont nem fizet a társaság, ez a pénz pedig bizony hiány­zik az önkormányzat kasszá­jából. Viszont jó a kapcsolat a szálloda vezetése és a köz­ség között, a helyiek továbbra is kedvezményeket kapnak a szolgáltatások áraiból. Egerszalókon tavaly a keres­kedelmi szálláshelyeken 188 ezer vendégéjszakát töltöttek el az ide látogatók, (ezerrel emelkedett ez a mutató egy év alatt), a magánszálláshelyek­kel együtt pedig közel 230 ezer vendégéjszakát regiszt­ráltak a településen. Már 3 éve tart a felszámolási eljárás A Szalók Holding Zrt. ellen 2012. végén indult felszá­molási eljárás, a cégnek ak­kor a hírek szerint 11 milli árd forintos adóssága volt, a komplexum pedig 12 mil­liárd forintból épült. Kezdet­ben nettó kilencmillíárd fo­rintért hirdették meg az in­gatlanokat és a vagyonhoz tartozó, a gyógyforrást üze­meltető cégben lévő üzlet­részt. azonban a legutóbbi, tavaly áprilisban kiírt, de ér­vénytelenített pályázat már 7,9 milliárd forintról szólt. A nettó minimálár a pályá­zatok esetében mindig a becsérték hetven százaléka volt. A szállodán a Magyar Fejlesztési Banknak van jel zálogjoga. Három nagy összeget kapott munkahelyteremtő ígéret sem teljesült Bélapátfalva környékén Nyomozás: eltüntetett százmilliós támogatások Nem mondhatni, hogy sikeresek voltak a két-há- rom évvel ezelőtti Nemzeti Fog­lalkoztatási Alapból finanszíro­zott munkahelyteremtő beru­házások a megyében. Összesen 328 millió forint pályázati támo­gatást vett fel a Fuvar Logisztik Kft., amely bélapátfalvi brikett- álóüzemet, valamint deutérium­mentes vizet előállító gyárat sze­retett volna létrehozni, több mint száz munkahelyet teremtve ez­zel. Tessék-lássék hozzáfogtak, a pénzt felvették. Horváth Lász­ló parlamenti képviselő fel is je­lentette őket, de jó darabig nem is lehetett tudni arról, hogy is áll az ügy, a Miniszterelnökség kérdé­sünkre nem adott tájékoztatást. Jelenleg a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal régiós bűnügyi igazgató­sága nyomoz költségvetési csa­lás miatt. Mostanság a HVG írt róla, hogy a leszállított, hiányos gép­sorról 90 milliós számlát nyúj­tottak be, miközben az újak ösz- szesen 30 millió forintból besze­rezhetők lettek volna. A pénz el­tűnt, tartozások maradtak. Egyébként ugyanebből a tá­mogatásból 76,7 milliót kapott az Európa Partner Kft. a néhány hónapig működött bátori vatta­üzemre. A Ruximp Trade Kft. és a Ruximp Bt. 239, illetve 84 mil­lió forintot kapott bélapátfalvi beruházásokra, ebből talán a ki­sebbik elindul. Használt, hiányos gépsort vittek Bélapátfalvára- Különböző okokból és a meg­valósítás különböző szakaszá­ban valamennyi érintett prog­ram meghiúsult, és a támogatás szerződés megszegése miatt a fo­lyósított állami források vissza­követeléséről született határozat - közölte Fenyves Péter, a Heves Megyei Kormányhivatal Foglal­koztatási Főosztályának vezetője. Mivel a követelés érvényesí­tésére irányuló eljárások még folyamatban vannak, továbbá egyes ügyeket érintően bünte­tő eljárás, valamint NAV és KE­HI vizsgálat is zajlik, még nem le­het tudni, mekkora kár érte az ál­lamot. A támogatást a pályázati feltételeknek megfelelő vagyoni biztosítékokkal fedezték, ezért a szerződésszegésből eredően visz- szakövetelt összegek teljes mér­tékben megtérülhetnek.- A Ruximp Bt.-vel kapcsolat­ban külön meg kell jegyeznem, hogy a támogatás visszakövete­lése ellenére a tevékenység és a foglalkoztatás megkezdését ter­vezik. Erre vonatkozóan munka­erőigényt nyújtottak be a foglal­koztatási szervhez. Vizsgáljuk, megfelelőek-e feltételek - tette hozzá Fenyves Péter. A Fuvar Logisztik felszámolója egyébként újra pályázatot írt ki a gépekre, de három eszközt nem találtak, lopás miatt feljelentést tettek. Közben az is lehetséges, hogy ezek egy másik raktárban maradtak. T. B. í f Talány, kié lesz .a.Salirís-^fi \Xz egerszalóki Saliris Resorttal kapcsolaÜ)a^eíen^g"k{mosplct^^«7m^)n!zagszcrtc^ |Ami igazan biztos, hogy egy maratoni hosszúságú felszámolás semmiképpen nem jönne johl

Next

/
Oldalképek
Tartalom