Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-05 / 55. szám

2 toEQYEi körkép 2016. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ Egyre gyakrabban jelzik ol­vasóink, hogy a háztartá­sokban keletkező többlet­hulladéktól, különösen pe­dig a veszélyesnek minősülő anyagoktól nem olyan egy­szerű megszabadulni. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu HEVES HEGYE Több megkeresés is érkezett a Hírlaphoz. Olvasó­ink azt tudakolták, hogy tud­juk-e, hogyan lehet megszaba­dulni a költözéskor fölöslegessé vált lomtól, veszélyes anyagtól. Más arra volt kíváncsi, hogy a melléképületük felújításakor megmaradt festékek, vegysze­rek hová adhatók le. Kiderült: bár a válasz nem túl bonyolult, azonban akár sok pénzbe is ke­rülhet. Olvasónkat az említett felújítás kapcsán úgy tájékoz­tatták, hogy egy kilogramm fes­ték leadása 260 forintot taksál. Jakab Zoltán, a Városgondo­zás Eger Kft. ügyvezető igazga­tója szerint bizonyos veszélyes hulladékokat az önkormányza­ti cég is elszállít. Lomtalanítás­kor kirakhatok például a meg­bontatlan elektronikai eszkö­zök. Ilyen akció viszont egy-egy ingatlanra csak egyszer van egy évben, a jelzett sürgősség ezért más megoldást kíván. A Homok utcai hulladékudvarba például bevihetők - térítés ellenében - gumiabroncsok, olajos rongyok például. Díjmentesen viszont nem lehet megszabadulni szinte semmilyen „szeméttől”. Az épí­tési törmelék is tartalmazhat ve­szélyes anyagokat, például az az­besztalapú palát. Ennek leadási, így átvételi díja kilogrammon­ként 7 forint. Utalt is rá a szak­ember, hogy ennek a kilogram­monkénti átvételi összegnek az ismereteében el lehet képzelni, hogy mi pénzbe kerül egy tető­csere alkalmával leszedett az­besztpala leadása például. Az önkormányzati cég kör­nyezetvédelmi megbízottjának egy koráb'bi tájékoztatásából tudjuk, hogy az építési és bon­tási hulladékfeldolgozó telepen üzemeltetett lakossági hulla­dékudvarukban történő - nem a háztartásban keletkezett - hulladék elhelyezése kilogram­monként 26 forint 50 fillérbe kerül. Ez a bizonyos hulladék- udvar pedig az Eger és Egersza­lók közötti összekötő úton talál­ható. Az évi egyszeri ingyenes lerakási lehetőségről pedig azt a választ kaptuk, hogy az idő­közben már megszűnt. Gyöngyösön ezzel szemben az önkormányzati rendelet értel­mében bármikor díjtalanul be- vihetik a „szemetet” az ott élők a hulladékudvarba. Mennyiségi korlát van csupán: az egyszeri beszállított mennyiség nem ha­ladhatja meg a két és fél mázsát. Azt viszont nem szabályozza a rendelet, hogy egy-egy magán- személy hány alkalommal szál­líthat be. Nincs korlátozva továb­bá a hulladék kategóriája sem, lehet vinni háztartási szemetet, de zöldhulladék is elhelyezhető, éppúgy mint az innert korlátlan alkalommal, s mindez ingyene­sen. Várhatóan még az idén meg­oldják Hatvanban is, hogy bizo­nyos mennyiségű hulladékot in­gyenesen elhelyezhessenek a város lakosai a hulladékudvar­ban. Hogy ez a mennyiség meny­nyi lesz, hány alkalommal lesz rá mód, arról az önkormányzat hivatott határozni helyi rendele­tében, amikor is elfogadja majd az üzemeltetési szabályzatot. Eljutottunk egy magáncég­hez is. Gorzó Vilmos, az eg­ri Terra-Vita Kft. üzemvezető­je a Hírlap kérdésére azt a tá­jékoztatást adta, hogy ameny- nyiben a lakosság köréből kis tétel veszélyes hulladék keze­lésére mutatkozik igény - bár nem lakossági szolgáltató a cég - tőlük is átveszik azt az anya­got, amitől meg szeretnének szabadulni. Nekik ezen ugyan nyereségük nincs, de ha valaki pénzt áldoz arra, hogy szabá­lyosan váljon meg a veszélyes hulladéktól, akkor ők is áldoz­nak annyit, hogy átveszik. Megtudtuk: a működési enge­délyük pontosan rögzíti, hogy mely vegyi anyagokat és veszé­lyes hulladékokat fogadhatnak, de miután a társaságnál nincs „nyitvatartási idő”, aki meg sze­retne szabadulni otthon kelet­kezett „feleslegeitől” a velük va­ló egyeztetést követően adhat­ja csak le. A leadáskor fizeten­dő összeg azokat a költségeket tartalmazza - a mennyiség sze­rint arányítva -, amelyek a lera­kóba, esetleg égetőbe való szá­llítástól az anyag megsemmisí­tésig, amennyiben elegendő az elhelyezéséig felmerülnek. A kommandó lecsap Az illegális szemétlerakás az egyik kiemelt célpontja volt ta­valy a megyeszékhelyen mű­ködő - környezetvédelmi szak­ember. rendőr, közterület-fel­ügyelő, mezőőr, önkormányza­ti képviselő alkotta - zöldkom­mandónak. Nem egyszer szin­te nyomozati feladatokat is vé­geztek: átnézték a szemetet. névre utaló iratokat kerestek. Önmagában azonban nem biz­tos. hogy a beazonosított sze­mély számonkérhetó volt az il­legális szemetelésért, hiszen nyitva maradt még a kérdés, hogy az illető számon kérhe- tó-e, hiszen bárki más is elhe­lyezhette a hulladékot a tiltott helyen. Nincs már roncs a Külsősoron Az elmúlt év egyik legnagyobb visszhangot kiváltó .szemete­lése" Egerben történt. A Kül­sősor úton fél tucatnál is több gépjármű maradvámyai vol­tak láthatóak hónapokon ke­resztül. Az elhagyatott - rend­szám nélküli - autók ügyében rendőrségi eljárás is folyt egy darabig. Annak befejeztével el­vileg elszállíthatóakká váltak a roncsautók. Akkor viszont az a jogi probléma késleltet­te a tényleges eltakarításukat, hogy el kellett dönteni, hogy veszélyes anyagnak minősül- nek-e, mert akkor más szabá­lyok szerint kell megsemisíte- ni. Munkatársunk a helyszínen tájékozódva azt tapasztalta, hogy a roncsokat elvitték már, ugyanakkor maradt illegális szemét - a gépkocsiabroncs­tól az ágybetéten át, a kalap­tartóig - bőségesen, vagy két­száz méteres hosszon. Bérvadászat Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu ' *• Vr _L M ég az orvosok külföldre menekülésénél is nagyobb a baj a ha­zai egészségügyi intézményekben. Az ápolók hiánya egyre nehezebb, olykor már elviselhetetlen helyzetet teremt a napi ellátásban. Ezt a kijelentést a Magyar Kórház Szövetség nemrég meg­választott új elnöke tette. Kifejtette, hogy a betegágyak mellett sürgö­lődő asszonyoknak, lányoknak, kisebb számban férfiaknak annyira megalázóan alacsony a keresetük, hogy közülük is mind többen más országokban keresik a boldogulásukat, vagy más foglalkozás után néznek. Hovatovább szükségessé válhat a már nyugdíjban lévők visz­szahívása. Igenám, de a mai sza­bályok szerint az se nagyon éri meg az érintetteknek, mert vá­lasztaniuk muszáj a nyugellátás (ami az aktív dolgozói bérük is­meretében rémesen kevés), vagy az újból folyósítandó munkabér (ami ma is rettenetesen kicsi) között. A kettőt együtt megkapni, a plusz fáradság ellenére, nem lehetséges... Nem túl jó előjel, hogy az amúgy szinte mindenre kapásból felelettel kész kormányzat mély kommunikációs csöndbe bur­kolózott e téma kapcsán. Ahogyan tette azt hosszú ideig a feke­te ruhás nővérek, a közlekedésben dolgozók bérnövelési követe­lései nyomán. Hogy azután - nagy kegyesen - ígérjen, odalök­jön néhány százalék emelést, s ezzel megossza az addig egysé­gesen fellépő érdekvédelmi szervezeteket. Az iskolai kisegítők számára kért fizetésgyarapítást pedig szándékosan összekeve­ri a végrehajtó hatalmi tájékoztatás azzal, hogy épp a pedagó­gusok reklamálnak nagyobb jövedelmet maguknak, holott ők folyamatosan részesednek belőle. (Csakhogy ez így nem igaz.) Az itthon regnálók által meghirdetett munkaalapú társada­lom büszkének rajzolt képében tehát súlyosan hibádzik vala­mi a javak újraelosztásában. A munkaviszonyban lévőktől - beleértve a közmunkásokat is - nyugati színvonalú munka az elvárás, lojalitásként megkívánt túlórázással is, miközben az érte átutalt fizetség messze nem felel meg annak. S még - mint az egri kórházi, illetve parádi példából is láthatjuk - az egyéb juttatások, a cafetéria akár jogellenes elvétele, vagy egyoldalú lefaragása is mind többször fordul elő. Különleges „nagyvad” a munkabér országunkban: a vadá­szok egyik csoportja soványságának minél további megőrzé­sében érdekelt, míg a másik - a nagy többség -, teljesen érthe­tően, hizlalni szeretné. Izgalmassá akkor válik majd ez a fajta bérvadászat, amikor a „nagyvadra” lesők végül egymásra fog­ják az elejtéshez használható eszközeiket... CSOK-infó - A szakértő válaszol Házas- vagy élettársak? Ez a különbség az igénylésnél! J ár-e a CSŐK élettársi kapcsolatban élőknek, felvehetik-e a támogatást a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, összeadhatjuk-e a közö­sen nevelt gyermekeket? Csak néhány azon kérdések közül, ame­lyek az új állami otthonteremtési támogatás kapcsán leggyakrab­ban felmerülnek. Érdemes áttekinteni a szabályokat, mert családi állapottól függően eltérő feltételek vonatkozhatnak az igénylőkre. A CSOK-szabályok - a vállalt gyermekekre vonatkozó feltételeket kivéve - többnyire nem tesznek különbséget az élettársi, illetve a házastársi kapcsolaton alapuló családok között. Alapszabály, hogy a CSOK-támogatás az igénylőkkel közös háztartásban élő, velük együtt költöző gyermekek után igényelhető. Négykezes zongoraversenyen bizonyíthattak Összeérhetett a zenei misszió Fontos ugyanakkor, hogy a gyerekszám számításának módszere - az­az, hogy hány gyermek után jogosult a család a támogatásra - külön­bözik az egyedülállók, házastársi kapcsolatban élők, illetve az élet­társak esetében: Egyedülálló szülő esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket kell figyelembe ven­EGER Magyarországról a hatá­rokon túlra, sőt, egészen Ame­rikáig eljutott már a Zenekép­zelet ereje és mondanivalója, a hét végén pedig a megyeszék­helyen tartottak négykezes zongoraversenyt a zenekedvelő ifjúság számára. A rendezvény sajtótájékoztatóján Várnagy Andrea zongoraművész azt hangsúlyozta, egy igazi álom válik ezzel valóra, nem csupán a gyermekek, hanem a szerve­zők számára is. Dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott a tájékozta­tón kiemelte, jó látni, hogy a fi­atalok szeretnek együtt muzsi­kálni és küzdeni a cél érdeké­ben. A versenyt, amit energia, szeretet és izgalmas várakozás A gyermekek párban, oktatójukkal is előadhattak egy-egy darabot övezett, a Farkas Ferenc Zene­iskolában és az Eszterházy Ká­roly Főiskolán tartották, szom­baton. Schanda Tamás, ifjúság- politikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár a programot megelőzően Vár­nagy Andrea és Farkas Zsolt, zongoraművész házaspár zenei missziójára utalt, mellyel elér­hetővé teszik sok száz gyermek számára a zene átélését.- Eger számára fontos a ze­neoktatás - hangsúlyozta Ha- bis László polgármester, majd § hozzátette: a város örömmel fo- I gadta a csodálatos filozófiájú 2 rendezvényt. A vasárnapi kur- § zust követően gálakoncerttel § zárták a megmérettetést. J. H. & Házastársak esetén a közös háztartásban élő, velük együtt költö­ző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit, továb­bá a házaspár által közösen vállalt gyermekeket együtt kell figye­lembe venni. Élettársi kapcsolat esetén, ha az igénylők csak közös gyermekeket nevelnek, vagy ha az összes közösen nevelt gyermeknek ugyan­az a fél a vér szerinti szülője, a támogatás minden közösen nevelt gyermek után jár. Némiképp bonyolultabb a szabályozás akkor, ha a háztartásban közös és nem közös gyermekek is vannak. Ebben az esetben mindkét félre vonatkozóan külön-külön ki kell számol­ni, hogy a saját és a közös gyermekeik után mekkora kedvezmény­re lennének jogosultak. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe. Tehát, ha az élet­társaknak egy közös, illetve az egyik félnek kettő, míg a másik fél­nek egy saját gyermeke van - akkor összesen egy plusz kettő, az­az három gyermek után jogosult a család támogatásra. Ugyanez a számítási módszer érvényes abban az esetben is, ha az élettársak a kedvezményt a velük közös háztartásban élő nem közös gyerme­keik után igénylik. *327234* V 4 f M I Súlyosan hibádzik valami. Linter Sándorné Eger és Környéke Takarékszö­vetkezet - Heves megye

Next

/
Oldalképek
Tartalom