Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-18 / 65. szám

2016. MÁRCIUS 18., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP ß A szükség nagy úr. A szegény ®H|| háztartásokban egyre több helyen® fűtenek kártékony lignittel, mérgező háztartási hulladékkal BHRHHI Idén télen többször érez­ték úgy falun élő olvasóink, hogy kis híján megfullad­nak a települést fojtogató füstben. Igaz, ami igaz, so­kan sok mindent eltüzelnek, hogy meg ne fagyjanak. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A kétezer lelket számláló Kerecsenden az idei té­len a falu belterületén, az utcákat szegélyező' orgona és bodza-bok­rokat is tövig kivágták már, pe­dig a díszcserjék épp most kez­denének rügyezni. Két fiatalem­ber motoros fűrésszel metéli a nem túl vastag ágakat. Kérdem, miért vágnak ki mindent, ami az útjukba akad. - Mert hideg van, és két hete elfogyott otthon a tü­zelő - jön a válasz. Arra kérdésre, hogy kaptak-e az önkormányzat­tól szociális tüzelőt, igennel felel­nek, ám azt is rögtön hozzáte­szik, hogy az mindössze egy hó­napra volt elegendő. Éjszakán­ként hideg van, nem akarnak megfagyni. Miközben beszélge­tünk, az is kiderül, hogy az utcá­jukban sok olyan családról tud­nak, akik - más nem lévén - ronggyal, rossz cipővel fűtenek. Az egyik közeli turkálóban az utolsó napon már fillérekért meg lehet venni a holmit, amit eltüzel­nek. Olcsóbb, mint a szén, vagy a fa. Mit lehet ehhez hozzátenni? Nagyjából semmit. Márpedig a Levegő Munkacsoporthoz csak az idei fűtésszezenban legalább kétszáz bejelentés érkezett ha­sonló esetről. Az elvben „tiszta levegőjű” magyar vidéket sok he­lyen nem csak a rossz minőségű szilárd tüzelőanyagok, a vizes fa és a lignit égetése fojtja füstköd­be, mert a legnagyobb egészség- ügyi és környezeti kockázatot a hulladékok elégetése jelenti. A begyűjtött hulladék mennyisé­gének változásából levont szak­értői becslések szerint a vegyes tüzelésű kályhákban ég el a ház­tartásokban keletkezett szemét harmada. Pétervásárán idén télen elő­ször választották azt a megol­dást, hogy tűzifa helyett zsákos barna szenet osztanak a lakos­ságnak szociális támogatás cí­mén. Eged István, a város pol­gármestere azt mondja, sok a szegény ember a kisvárosban, ezen a télen 250 családnak jut­tattak szenet, és ez a mennyi­ség sem bizonyult elegendőnek. Kiderült az is, hogy a legtöbben nem örültek ennek a megoldás­nak, s az önkormányzat vezetése is úgy ítélte meg, hogy szerencsé­sebb lett volna fát rendelni. - Az a helyzet, hogy egyszerűbb volt szétosztani a zsákos szenet, ám se környezetvédelmi, se fűtésha­tékonysági szempontból nem bi­zonyult jó döntésnek. A lakosság is jelezte, hogy jövőre fát szeret­ne. Az a szerencse, hogy a köze­lünkben rengeteg az erdő, ami biztosítja a friss levegőt, ám a bo- rúsabb, esősebb napokon érzé­kelhető volt a fojtogató füst. Mátraderecskén alig akad olyan ingatlan, ahol ne fávál fű- tenének. Az idei télen a közin­tézményeket is kivétel nélkül fá­val, szénnel fűtötték. Forgó Gá­bor polgármestertől megtud­tuk, hogy 40 tonna barna kősze­net és 50 tonna fát osztottak szét a lakosságnak. Szerencsére itt nem romlott számottevően a le­vegő minősége. Ez azért is fon­tos, mert a község szeretné, ha gyógyhellyé nyüvánítanák, s eh­hez folyamatosan mérik a levegő tisztaságát is. A legfrissebb ered­mények biztatók. Tény, hogy a KSH adatai sze­rint a 3,9 millió magyar ház­tartás egyharmada használ szi­lárd fűtőanyagot: évente 1,8 nül- lió tonna fát és 400 ezer tonna szénféleséget, ez utóbbinak há­romnegyede lignit. Arról már persze nincs adat, hogy a kály­hák torkán hány mázsa autógu­mit, bálás ruhát, építési- és bútor­lap-hulladékot nyomtak le. Ezek­ről a leginkább a fulladozó lakos­ság tudna mesélni. Régen a la­kossági hülladék nagy része vi- szonylagkis légszennyezéssel eb égethető volt, ma viszont szinte mindenben van műanyag, mes­terséges, szervetlen anyagok, és ezek elégetése súlyosan mér­gező vegyi koktélt juttat a leve­gőbe - magyarázta a napokban Lenkei Péter, a Levegő Munka- csoport levegőszennyezési szak­értője. A törvény egyértelműen fogalmaz: csak kezeletlen fa és szén égethető el a kályhákban. A jogszabályi környezet jó, a le­vegőtisztaságról szóló kormány- rendelet egyértelműen fogalmaz, a hulladékok égetése tilos, és fél­millió forint bírságot is kiszabhat miatta a járási hivatal, a bíróság pedig a Btk. alapján akár 5 év le­töltendő szabadságvesztésre ítél­heti az elkövetőt.Ez viszont csu­pán elvi lehetőség. A gyakorlat­ban se következetes ellenőrzés, se szankcionálás nem létezik. Mérgezünk, hogy ne fagyjunk meg Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) 2015 áprilisi tanul­mánya szerint a légszennye­zés miatti halálozások pénz­ben kifejezhető költségei Ma­gyarországon elérhetik a GDP 19 százalékát. A lakossági fű­tés kibocsátása adja az orszá­gos 2,5 mikrométer alatti ré­szecskekibocsátás 77 százalé­kát - így tehát magunkat mér­gezzük, tudatlanságból. Az Eu­rópai Környezetvédelmi Ügy­nökség (EEA) 2015 novembe­rében megjelent jelentése sze­rint Magyarországon évente közel 13 ezer ember (Európá­ban több mint 430 ezer) vesz­ti idő előtt életét a részecske­szennyezés miatt. Ködösítés Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu M egfojt ez a szörnyű bűz, egész télen ez volt - panaszkodik az idős asszony. - Tudom, hogy szinte minden szomszé­dom lignittel tüzel, mert ez az olcsóbb. Azt is értem, hogy valamivel fűteni kell, de mégis csak tenni kellene valamit, mert előbb-utóbb megfulladunk. Lássuk be, a néninek igaza van. Nem véletlen, hogy az EU kö- telezettségszegési eljárást folytat hazánk ellen a levegőszennye­zés miatt. A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace idén janu­árban 6 pontos javaslatcsomagot adott át a Miniszterelnökség­nek, majd az ombudsman ösz- szehívta az ügyben érintett fe­leket. A kerékasztalnál derült ki az is, hogy miként lehet(ne) hatékonyabban fellépni a leve­gőszennyezés ellen. Kevesen tudják például, hogy akár a rendőr is bemehetne bármelyik la­kásba, jegyzőkönyvet vehet(ne) fel, hiszen a Btk. 248. paragra­fusa szerint büntethető az, aki a hulladékgazdálkodás rendjét megsértve bűncselekményt követ el. Nálunk egyelőre csend van, bár mindenki tudja, hogy a leg­nagyobb egészségügyi és környezeti kockázatot a hulladékok lakossági eltüzelése jelenti. Ennek visszaszorítására az illeté­kes tárca Fűts okosan! címmel lakossági kampányt (plakátok, szórólapok) is indított, azonban ez láthatóan kevés sikert hozott. Állítólag készül egy jogszabály is, amely biztosítaná a rossz mi­nőségű szén, lignit lakossági égetésének megszüntetését. Ennek lényege, hogy a magas kéntartalmú és alacsony fűtőértékű sze­net, lignitet csak engedéllyel rendelkező tüzelőberendezésben lehetne felhasználni, a lakosság nem juthatna hozzá. A Levegő Munkacsoport információi szerint, ha ezt a tervezetet elfogadják, akkor is lenne még másfél év moratórium a végrehajtásra. Tehát szívhatunk még egy kicsit. A szó átvitt és valós értelmében is. Napsütésben futhattak a fiatalok EGER Hosszú évek óta nagy tö­megeket mozgat meg a Váro­si Diáktanács programja, az 1848 méteres emlékfutás, ami idén sem maradhatott el: szer­dán az Érsekkert megtelt diá­kokkal. Délelőtt gyülekezett futásra az 12 középiskola 457 lelkes tanulója. A tömeg ará­nya is vegyesen alakult: 166 lányt és 291 fiút mozgatott meg a program. ' - Évek óta megnehezítette a természet a futást, ám ez alka­lommal szerencsére verőfényes tavaszi napsugarak motiválták a versenyzőket az 1848 méter megtételére - mesélte lapunk­nak Garabás Titanilla, az IFI Pont megbízott irodavezetője. J. H. Több mint négyszáz diák futott az Érsekkertben Tervek: járda és kerékpárút is lehet A lengyel-magyar barátság napjáról emlékeztek meg Fotók a waweli imaházról KERECSEND Elfogadták a telepü­lés idei költségvetését a nemré­giben megtartott képviselő-tes­tületi ülésen. Ebben az eszetn- dőben 374 millió 674 ezer fo­rintból gazdálkodhat a község. A szociális ellátásokról szóló rendelet tárgyalásakor elhang­zott, ettől az esztendőtől változ­nak a házi szociális gondosko­dás feltételei, így ehhez igazod­va kell a helyi rendeletet megal­kotni. Az már bizonyos, hogy a szociális étkeztetés költségei je­lentősen csökkennek, ám a há­zi gondozással kapcsolatos sza­bályozáson még csiszolnak a grémium tagjai. A magánsze­mélyek kommunális adója nem változik, azaz idén is 4000 fo­rint lesz. Az iparűzési adó (1,7 százalék) is változatlan marad. A továbbiakban az idei rendez­vénytervet fogadták el. A tervezett fejlesztések kö­zött szerepel a Demjéni út mel­letti járdaszakasz felújítása, s egy mellette vezető kerékpá­rút megépítése, továbbá egy új óvodai játszótér építése. Ugyan­csak szeretnék rendbe tenni és korszerűsíteni a közösségi há­zat, amelyre egy tetőtér-beépí­tést is terveznek. Itt kapna he­lyet az idősek klubja, a házigon­dozó, illetve a gyermekjóléti szolgálat. Természetesen a há­rom pályázat abban az esetben valósulhat meg, ha zöld utat kap a kiíróktól. B. K. EGER, KRAKKÓ Wawel, Wawel címmel a Bartakovics Béla Kö­zösségi Házban csütörtökön fo­tókiállítás nyílt, amely a wa­weli székesegyházat mutat­ja be. Baran Grzegorz zeneta­nár 16-17. századi udvari mu­zsikát játszott, majd Rátkai At­tila főépítész nyitotta meg a tár­latot. Az eseményen Przemysl testvérváros küldöttsége is részt vett, köztük Robert Cho- ma polgármester is. A megnyi­tón elhangzott: sokak kedvence Krakkó, melynek felújított szé­kesegyházát március 26-ig fotó­kon láthatják a vendégek. Flori- anska ladwiga, az Egri Lengyel Önkormányzat elnöke fogadta a lengyel delegációt, s a rendezvé­A fotókon többek között Szent Hedvig szarkofágja is látható nyen megjelent dr. Miliosz Koz- maszt, az Egri Görög Önkor­mányzat vezetőjét is üdvözölte. Végül Rátkai Attila mutatott rá a waweli székesegyház és az egy­kori egri székesegyház történe­tének párhuzamaira. Hozzátet­te: mint a történelem során oly’ sokszor, a lengyelek mindig szá­míthatnak a magyarokra.- A lengyel-magyar barát­ság jegyében az első rendez­vényünket tíz éve Győrött ren­deztük meg. Később elrendel­ték, hogy március 23-a min­den évben a lengyel-magyar barátság napja legyen. A 2016- os esztendő a lengyel-magyar szolidaritás éve - emelte ki Flo- rianska Jadwiga. V. M. Szívhatunk még egy kicsit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom