Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-11 / 60. szám
\ 0 KERTELJÜNK! 2016. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Olvasóink kérésére együtt kertelhetünk HEVR MEGYE A hosszú tél után a kertbarátok alig várják, hogy szemügyre vegyék téli álomból ébredező kertjüket. Sok olvasónk kérte, hogy a tavasz beköszöntővel indítsunk lapunkban kertbarát oldalt, amelyben aktuális teendőkről olvashatnak, s tanácsokat kaphatnak a helyes és hatékony kertműveléshez. Az első Kerteljünk együtt! oldal megjelenését követően számos gratulációt kaptunk olvasóinktól, és néhány szakmai kérdést is továbbítottunk állandó szakértőnknek, aki igyekszik választ adni ezekre. Továbbra is arra kérjük olvasóinkat, hogy vegyenek részt a közös munkában, azaz írjuk, alakítsuk együtt újonnan formálódó összeállításunkat! Várjuk azon kertbarát körök, civil szervezetek bemutatkozását is, akik, amelyek szeretnék megosztani sikereiket, tapasztalataikat másokkal is. Ugyancsak számítunk azokra a fotókra, beszámolókra, amelyek egy-egy szép kerti pillanatot, netán különleges termést örökítenek meg. Örömmel adunk hírt díjtalan vetőmagbörzékről, cserebere akciókról. Kérdéseiket a katalin.barta@ mediaworks.hu e-mail címre, illetve szerkesztőségünk postacímére - Heves Megyei Hírlap, Eger Trinitárius út. 1., 3301 - juttathatják el. A borítékra írják rá: Kerteljünk együtt! Legyen fény a napimádó növényeknek! TIPP A vetőmag tasakján mindig ellenőrizzük, hogy menynyi napfényre van szüksége az adott növénynek - és menynyihez jut ehhez képest valójában. Míg egyes növények (például a paradicsom, a fűszernövények többsége, vagy a padlizsán) napi többórányi. közvetlen napfényt igényelnek, addig másoknak szükségük van egy kis napfénymentes időszakra is. Ha a napimádó növényeink nem jutnak elegendő fényhez, akkor távolítsuk el a napfény útjában álló akadályokat, vagy ha másképpen ez nem megoldható, úgy ültessük át a növényeket a kert egy másik részébe. Márciusban is bőven van teendőnk kertjeinkben. A fagyok elmúltával ideje az új gyümölcsfáinkat kiültetni, az apró magvakat elvetni, a hagymát elduggatni. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Reméljük, az elkövetkező napokban egyre kevesebb csapadék lesz és megérkezik a kellemes, tavaszi időjárás is, ami melegebb levegővel és szárító szellővel kényeztet minket, hogy mihamarabb ki tudjunk menni a kertekbe. A márciusi kerti teendőkhöz ezúttal is rovatunk állandó szakértője, Nagy Szabolcs ad időszerű tanácsokat. Aki nem végezte még el a lemosó permetezést, ideje ne- kiállni, mivel ezzel sokat lehet spórolni az év közbeni növényvédelmen! Ha „hirtelen” ránk tör a meleg, ami elindítja a virágzást és az egérfüles levél állapotot, akkor már a csonthéjas fáinkat rézzel nem szabad permetezni (főleg az őszibarackot) a rézérzékenység miatt! Tavasszal, a fagyok elmúltával, lehet gyümölcsfákat, bogyósokat ültetni, telepíteni. Figyeljünk az ültető gödör méretére, ami legyen 50x50 centiméteres, a mélység 40-50 centiméter (gyümölcsfák esetében). Az ültető gödör aljára érdemes műtrágya tablettát tenni, arra vékony földréteget, majd komposztált szarvasmarhatrágfát szórni, és utána jöhet a gyümölcsfaoltvány. A gyümölcsfa gyökereiből pár centit érdemes visszametszeni, majd földréteget juttatni közéjük, amit vízzel isza- polva kellően tömörítünk, hogy ne kapjon a gyökérzet levegőt! Az oltványt mindig az oltás magasságáig ültessük be a gödörbe, vagyis az oltás helye legyen kint. A végén óvatosan tapossuk körbe a kisfáinkat. Érdemes figyelni az egymástól való ültetési távolságra is, a kisebb korona átmérőjű fákat (például őszibarack, kajszibarack, szilva) 3-5 méter távra ültessük, a nagy korona átmérőjüket (cseresznye, dió) inkább 5-8 méter távra, a Szomszéd telekhatár figyelembevételével! A borsó ültetését sokan már február közepén, végén elkezdik, ami nem igazán szerencsés, mivel a borsó nem szereti a hideg talajt, kivéve a nagyon korai Rajnai Törpe borsót. A korai vetésű magoknak hiába van hidegtűrő képességük, az optimális csírázás megindulásához kell a nappali tartós 10- 15 fok! Sokan mondják, panaszolják, hogy nem indul meg a borsójuk, és amikor meg akarják nézni a földben, nincs meg a vetőmag. Ez azért van, mert a hideg talajban a mag szabályosan elbomlik (megtaknyoso- dik) a hideg és nagyon nedves talaj miatt, mielőtt még csírázásnak indulhatna. Legkorábban a gyökérzöldségeket: fejes saláta, spenót, sóska, retek, zeller, borsó magokat vethetjük, de eldughatjuk a zöldhagymának valót is. Márciusban otthon is meg lehet kezdeni a palántaneveléshez való magok ültetését, (paradicsom, paprika). Érdemes a burgonya vetőgumókat is beszerezni, mivel az ültetés idejére általában elfogynak a jó minőségű készletek. Ideje átnézni a megmaradt növényvédő szereket a lejárati idejük miatt, és előre beszeA leanderek kiültetésével várjunk! A melegebb nappalok kezdetén sokan kirakják a leandereket, ami nem mindig szerencsés, ugyanis tavaly is nagyon sokan panaszkodtak, hogy elfagyott a leander, pedig napközben már pluszfokok voltak. Ez azért történik, mert a növény az átmeneti őszi fagyokat mínusz 3-4 fokig bírja, de a téli teleltetés után, ha kora tavasszal kirakjuk, és az éjszaka folyamán a hőmérséklet mínuszba megy át, köny- nyen elfagyhatnak a növény fiatal részei! Ezért ajánlatos 10-15 fok környékén kirakni a növényeinket, amikor már nem lesznek talaj menti fagyok! Első teendő az elszáradt, felkopaszodott ágakat lemetszeni, majd rovarölő szerrel lekezelni a növényeinket. rezni azokat, mivel áprilistól általában az áraik is emelkednek. Az egri Kertünk boltjában nagyon szívesen adunk permetezési naplót mindenkinek, amibe az évközi permetezéseket lehet vezetni. így nyomon követhetjük, mikor, mivel permeteztünk és figyelhetjük az élelmezésügyi-várakozási idők lejártát. Sokan kérdezik, mikor érdemes a pázsitgyep telepítését elkezdeni. Március közepétől április végéig érdemes elszórni a fűmagkeverékeket. Előtte, ha az idő engedi, kellően megülepedett aprómorzsás gyommentes talajt készítsünk elő! A szőlő metszése még nem késő márciusban sem, mivel ilyenkor már nem várható kemény fagy, ami a metszett szálvesz- szőket és csapokat veszélyeztetné! Sokan mondják, hogy a „nagyok” már decemberben metszenek. Ez azért történik, mert a több hektár szőlőt idő és (szak)emberhiány miatt el korábban kell kezdeni metszeni. Ha márciusban metszünk, legalább már látjuk az egészséges szálvesszőket, mert megindul a nedvkeringés a vesszőkben és véletlenül sem a télen elfagyottat hagyjuk meg. Ilyenkor már „direktre” tudjuk metszeni a jó termést biztosító szálvesszőket! Szobai dísznövényeink átültetését is elkezdhetjük, ha kinőtték a cserepeiket. Hozzáláthatunk a tápoldatozáshoz és a bővebb öntözéshez is. Tudta-e? Idén százéves a kertbarát- mozgalom HEVES MEGYE A kertbarátok mozgalma hazánkban régi hagyományokkal rendelkezik. Az első közösséget 1916-ban Diósgyőrben munkások alapították. Hamarosan országszerte elterjedt a mozgalom. A 1960-as években a művelődési házakban szerveződő kertbarát körök formájában lendületes fejlődésnek indult. A körök 1968-ban hozták létre az Országos Szövetséget, amely 1989-ben vált jogi személyiséggé. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége megközelítően 132 kört, klubot tart nyilván. A taglétszám 13 ezer feletti. A szövetség munkáját segítik a megyei és fővárosi szövetségek s ezeken át biztosítható az információáramlás. A körök, a megyei szövetségek működését segítik az önkormányzatok, a művelődési házak, a kertészeti vállalkozók, a helyi iskolák, a megnyert pályázatok. Az Országos Szövetség tömegbázisát a 1,5 millió kertes házban lakó, a közel egymillió hétvégi és zártkertben tevékenykedő, 800 ezer kisáruter- meléssel foglalkozó család képezi. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége ennek a széles és sokszínű kertész rétegnek igyekszik segítséget nyújtani. A tagság munkájának gerincét a kiállítások, a tanulmányutak, a helyszíni bemutatók és tapasztalatcserék, a kulturális és egészségügyi tevékenységek adják. Az Országos Szövetség három tagozatot működtet: családellátó kertbarát, árutermelő, környezetbarát (integrált-, és biotermesztés) tagozatot. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége célja előmozdítani a családellátó kertek létrehozását, művelését. Lényeges, hogy minél többen létesítsenek újra portájukon, házuk mellett, haszonkerteket is, hiszen akár 150 négyzetméteren megtermelhető egy család zöldség-, gyümölcs-, gyógynövény-, fűszernövény-szükséglete. A családellátó kert gondozásakor jó levegőn vagyunk, mozgunk, ami jó hatású egészségünkre. A megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket nem kell megvenni, így a családi költségvetést is tehermentesíti a magunk termelte termény. (Forrás: kertszovetseg.net) A kertművelés mesterségét többségük nem az iskolában tanulta, hanem apáról fiúra szállt a tudás Immár öt éve kertelnek együtt az abonyiak FÜZESABONY A Füzesabonyi Kertbarátkor 2010 decemberében szerveződött, azóta töretlenül kertel a remek kis közösség. Vezetőjük, Nagyné Vára- di Anna mutatja be az abonyi kertbarátokat.- A szervezésnek a könyvtárban 2011. január 20-i egészségmegőrző program keretében Bálint gazda előadása adott lendületet. Az érdeklődés nagy volt, a tagjaink közül 12-en vettünk részt. 2011. március 9-én megtartottuk első közös foglalkozásunkat 16 emberrel. Ekkor határoztunk az alapszabályunkról is, majd döntöttünk, hogy minden hónap első keddjén tartjuk foglalkozásainkat. leiszavunk: „Kertészkedj, művelődj, barátkozz és védd a természetet!” Egyesületünk közhasznú szabadidős szervezet, a kültúrát, a természet- és környezetvédelmet, az egészség- megőrzést és az ismeretterjesztést szolgálja - tájékoztat Anna, aki így folytatja: - Kertjeink megművelésével hozzájárulunk a természet védelméhez, a szakmai ismereteink átadásával végezzük a biokertészkedést, a növényvédő szerek észszerű felhasználását.. Rendszeresen szervezünk szakmai előadásokat, bemutatókat, kiállításokat, kertlátogatásokat. Megismertetjük tagjainkkal a legújabb kertészeti módszereA kertbarátok rengeteg szakmai programon vesznek részt két, eljárásokat és növényfajtákat. Tapasztalatcseréket szervezünk más földrajzi tájegységek kertkultúrájának és népi hagyományainak megismerésére. Együttműködünk az ország, s Füzesabony civil szervezeteivel. Csatlakozunk a helyi önkormányzat által meghirdetett „Füzesabony legvirágosabb portája 2011” versenyhez. Partneri kapcsolatot alakítottunk ki a helyi Méhész Egyesülettel. A gyógynövények megismerésével szolgáljuk a jó egészség- ügyi állapotunk megőrzését. A kertünkből szedett gyümölcs, zöldség, a környezetünket széppé varázsoló csodálatos virágok a mi egészségünket, közérzetünket javítják. A kertművelés mesterségét többségünk nem iskolában tanulta, apáról fiúra szállt, kertszomszédtól, barátoktól, ismerősöktől sajátította el. Fontos ezeknek az ismereteknek a rendszeres korszerű bővítése. Nem mindegy, hogy a kertünkbe milyen gyümölcsfát telepítünk, milyen zöldséget, virágot ültetünk. A jól kiválasztott fajta az eredményes kertészkedés legjelentősebb tényezője. Ismernünk kell azt is, hogyan tudjuk kertjeinket megvédeni a károsítóktól. Ehhez nyújtanak segítséget az év folyamán szervezett előadások, a „szomszédolások”, „az én így csinálom” tájékoztatók. t A 4 á Ül tepsiiig \ vessünk« Metszés után Tógyi Balazs a „se- Sebeket” kezeli a fán. Egerszalókoní az elmúlt hét végén a Sáfránykertben tanulmányozhattuk a helyes metszés fortélyait. ' ■ '
