Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-09 / 58. szám
0 ZÖLDÖVEZET 2016. MÁRCIUS 9., SZERDA Önkéntesek segíthetik az egyesület munkáját HEVES MEGYE Önkéntesek, tagok és érdeklődők jelentkezését várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja. A jelentkezőknek lehetőségük lesz arra, hogy aktívan segítsék az egyesület munkáját, s a madarak védelmét. A hazai madarászok a „Ponttérképezés” nevű programon belül gyűjtöttek adatokat még annak idején az európai léptékű munkához, azonban a Magyar- országon fészkelő madárfajok részletes hazai atlaszának elkészítésére akkor nem volt lehetőség. Csatlakozni lehet a 2014 és 2017 között zajló Madáratlasz Programhoz (MAP), amely európai szinten méri fel a fészkelő madárfajok előfordulását, egyed- számát és eloszlását. A program eredményeképpen aktív részeseivé válhatnak a rendkívüli jelentőségű európai munkának, s ugyanakkor elkészül majd a fészkelő madárfajok első részletes magyar Madáratlasza is. Ez nemcsak a hazai fészkelő fajok előfordulásáról, hanem azok mennyiségének az országon belüli eloszlásáról is tájékoztat. Mindezt úgy, hogy a továbbiakban, folyamatosan frissíthetik annak adatait, a nagyszámú közreműködő és a kialakításra kerülő online adatbázis révén. Több száz felmérő, sok-sok ezer terepi megfigyeléssel töltött óra és sok millió adatrekord szükséges majd ehhez a jelentős munkához. A jelentkezőknek nem kell mást tenni: kimenni, madarászni, közben írni egy fajlistát, s erre csupán egy távcsőre, egy madárhatározóra és egy jegyzet- füzetre van szükség. Természetesen a programnak vannak formai követelményei is, amikhez igazodni kell. A csoport által végzett felmérés elsősorban a Bükki Helyi Csoport működési területén zajlik majd, azonban felhívják a jelentkezők figyelmét arra: bármerre járnak gyűjtsék a fajüstá- kat, s az egyedi megfigyeléseket. Azoknak, akik úgy érzik, hogy nem elég magabiztosak a fajok felismerésében, s az online felület kezelésében, lehetőségük lesz közös területbejárásokra és személyes megbeszélésre. Az aktív felmérők ajándékot is kapnak: tollakat, bögréket, sapkákat, pólókat, s értékesebb túrahátizsákokat is. Ritka látvány a hajnalmadár i Sokan voltak az idei I hajnalmadár-túrán, de sajnos ezúttal I nem jártak szerencsével. Azért nemi I maradtak élmények nélkül Több földrészen figyelik a szárnyasok vonulását HEVES MEGYE A gyerekek is bekapcsolódhatnak a vonuló madarak megfigyelésébe, s ezen keresztül a védelmükbe - ez annak a Tavaszi madárles programnak a célja, amelyet a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indított el még 2006-ban.- A kezdeményezés nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik, hiszen a madarak bárhol, akár az utcán sétálva, óraközi szünetben az udvarról is megfigyelhetőek - közölte Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A program öt közismert, hosz- szú távú - a Szaharától délre vonuló - madárfaj, a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlós- fecske és a füsti fecske tavaszi érkezését követi nyomon. Ezeknek a madaraknak az első megfigyelési adatát kell feljegyezni, majd feltölteni az akció honlapjára ( http://springalive.net/ ) február elejétől május végéig.- A vonuló madarakra azért kell kiemelt figyelmet fordítanunk, mert ezeket az élőhelyek átalakítása, a klímaváltozás és a negatív civüizációs hatások is fokozottan érintik. Dél-Európán, Afrikán és az arab térségen átrepülve például a szabályozás hiánya vagy a törvények be nem tartása miatt vándormadarak tízmilliói esnek áldozatául évről évre a vadászfegyvereknek és a befogóhálóknak - egészítette ki a szóvivő. A Tavaszi madárles nemzetközi kezdési időpontja minden év február elseje, hiszen Európa déli országaiban már ekkor megjelennek az első vonuló madarak. Hazánkba azonban csak márciusban kezdenek nagyobb tömegekben megérkezni az első gólyák és füsti fecskék, míg a kakukkok április közepén, a gyurgyalagok és a sarlósfecskék pedig csak május elején térnek visz- sza. Ezért kezdődik a hazai kampány március elején. Az eredeti elképzelés szerint a program Európa fiatalságát célozza meg, de mára Afrika és Kö- zép-Ázsia is bekapcsolódott az akcióba, és immár 54 országból érkeznek adatok. A MME arra bíztatja a gyerekeket, a szülőket, pedagógusokat, hogy látogassanak el a program magyar nyelvű oldalára, és minél többen töltsék fel megfigyelési adataikat. Hajnalmadárral ugyan nem találkoztak a madárfajnak szervezett túrán a résztvevők, ám számos más faj egyedeit megfigyelhették a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezte programon nemrégiben. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu HEVES MEGYE - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) szervezett kirándulásunk célfaja az igen dekoratív magashegységi madár, a hajnalmadár megfigyelése volt - számolt be Hák Flóra, az MME Bükki Helyi Csoport tagja. - E karmazsinpiros szárnyfolttal rendelkező, körülbelül veréb-nagyságú madárka, a nevét színéről kapta, a hajnali napsugarakra utalva. Hazánkban téli vendég és a Bél-kő természetvédelmi területen október végétől március elejéig található meg. A madarászok idén is számos alkalommal számoltak be a hajnalmadár megfigyeléséről, bár- mivel egy madárról van szó- nem kiszámítható, mikor és pontosan hol jelenik meg. Ebből is következik: a madarászat olykor igazi türelemjáték lehet.- Túránk alatt végül nem volt szerencsénk találkozni hajnalmadárral a kőfalakon. Megcsodálhattuk azonban a Bél-kő földtani és biológiai látványosságait. A séta alatt többször hallottuk fakopáncsok „dobolását”. Minden fajnak megvan a saját dobo- lási ritmusa, üteme, gyorsasága. Láttunk továbbá hollókat, amelyek hamarosan költésbe kezdenek, de a legérdekesebb pont egy fokozottan védett vándorsólyom megfigyelése volt. A vándorsólyom Magyarországon az 1960-as évektől az ezredfordulóig nem volt jelen. Állománya ma már azonban dinamikusan növekszik. A kerecsensólyom után a második legnagyobb sólymunk, amelynek a’Bél-kő sziklafalai ideális környezetet adnak - tette hozzá Flóra. Hajnalmadarat pedig .eddig megközelítőleg harmincat gyűrűztek hazánkban, s már gyűrűvel a lábán többen is megfigyelték, fotózták azóta.- Miután szétszéledt a csoport, kisebb csapatokba szakadva megfigyeltünk egyéb érdekességeket is, mint például Bélapátfalva felé közeledve egy szitáló védett gatyás ölyvet, amely hazánkban nem fészkel. Szeptembertől áprilisig vendégeskedik nálunk. E ragadozó madár kísértetiesen hasonlíthat a mindenki által jól ismert egerészölyvre, azonban nála világosabb és hófehér farok tővel rendelkezik. Európa egyetlen olyan ölyvfaja, amelynek csüdje (a madár lábának része: az ujjak és a lábszárcsont között lévő rész, amely a lábtő és a lábközép csontjaiból alakult ki) az ujjakig tollas. A nevét is erről a bélyegről kapta - egészítette ki Flóra. Godó Laura, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoport koordinátora elmondta: korábban is volt már ilyen vezetett túra a területre, s akkor - igaz sokkal kisebb csoportlétszámmal - sikerült megfigyelni a hajnalmadarat.- Érdekességként mindenképp meg kell említeni, hogy itt, a Bél-kő természetvédelmi területen gyűrűztek az országban harmadik alkalommal hajnalmadarat. Ezt követően a nálunk szintén téli vendégként előforduló és hasonló élőhelyeket kedvelő havasi szürkebegyet is sikerült megfogni, gyűrűzni. Április 2-án szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal közösen szervezzük meg a következő túránkat, ahol a programvezető Sasvári János természetvédelmi őr lesz, aki a Kerecsendi Berek-erdő természetvédelmi területet fogja bemutatni. Hangos madárénekre és gyönyörű virágszőnyegre számíthatnak a résztvevők az ébredező erdőben - próbált kedvet csinálni a programhoz Godó Laura. Hajnalmadár Hazánk védett madara A hajnalmadár a verébalakúak rendjébe tartozik. Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a csuszkafélék családjának tagja. Dél-Európa magas, sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a - Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel, sziklafalakon él. Magyarországon ritka vendég, legtöbbször a Bükk hegységben észlelik. Sziklák között keresi rovarokból, százlábúakból, pókokból és azok petéiből álló táplálékát. Ősszel alacsonyabb fekvésű helyekre vonul, függőleges sziklafalak repedéseibe készíti fűszálakból és mohából, laza szerkezetű fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21- 23 nap után válnak röpképessé. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 10 ezer forint. A Bükki Nemzeti Park nemzetközi projektje lett a tavalyi év legjobb természetvédelmi programja Négy országban tesznek a kerecsensólyomért HEVES MEGYE A kerecsensólyom védelmében végzett közös, ösz- szehangolt tevékenységet a tavalyi év legjobb természetvédelmi projektjei közé választotta az Európai Bizottság, amely minden évben kiosztja a „Legjobb LIFE természetvédelmi program” díját, az előző évben lezárt projektek körében. Három kategóriában összesen 63 európai uniós program közül 23 kapta meg ezt az elismerő kitüntetést, köztük „A kerecsensólyom védelme ÉK-Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” című projekt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával megvalósult nemzetközi projektben négy Kerecsenfiókák. Költőládák kihelyezésével is segítik a madarakat ország, tizenhárom szervezete fogott össze a világméretekben veszélyeztetett kerecsensólyom védelmében. A projekt legfontosabb célja az volt, hogy az előző, 2011-ben szintén „Legjobb LIFE természetvédelmi program” tapasztalatait felhasználva, annak eredményeit segítse átadni Bulgária és Románia számára. A projekten belül 150 költőládát helyeztek ki Bulgáriában és Romániában azért, hogy újabb költőhelye legyen a Magyarországon növekvő és újabb élőhelyet kereső állománynak. Közel 9 ezer veszélyes középfeszültségű villanyoszlop biztonságossá tétele is megtörtént a négy országban. Magyarországon a fejlesztett több mint 6 ezer oszlopból, legalább hatszáz oszlopra került új madárbarát fejszerkezet is. Globális akcióterv is készül a sólymok védelmében. A projekt keretében idős madarakra helyeztek műholdas jeladókat, amelyekkel sikerült kimutatni a szélerőművek kedvezőtlen hatását, s bizonyítja: kiszorítják a madarakat az élőhelyükről. Szintén a műholdas jeladók segítségével rögzítették a rágcsálók, különösen az ürgék jelentőségét a sólymok táplálkozásában. Magyarországon, Romániában és Szlovákiában közel ezer ürgét telepítettek be hat alkalmas élőhelyre, hogy jövőbeni táplálékforrást biztosítson a kerecsensólymok számára. A projekt jelentősen hozzájárult a Globális Kerecsensólyom-védelmi Akcióterv elkészítéséhez, amelyet a UNEP Vonuló madarak Egyezménye 2014- ben fogadott el. A „Legjobb LIFE természetvédelmi program” díjkiosztó ünnepsége május 31- én lesz Brüsszelben, a „Zöld hét” rendezvényen. A nyertes pályázatok egy kiadványban és a hivatalos LIFE honlapon is bemutatkozhatnak. A 23 Legjobb projekt közül öt a Tagállamok szavazata alapján megkapja a „Legjobbak legjobbja” címet is M. A.
