Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-10 / 34. szám

2016. FEBRUÁR 10., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Búzás Gergely (jobbra) 2011-ben kezdett el foglalkozni az abasári királyi központ kutatásával. A feltárást a mai napig nem sikerült folytatni. Az abasári XI. századi királyi köz­pont területéről továbbra is ké­szülnek kutatások. Ezek ered­ményeiről számolt be Búzás Ger­gely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze az egri Dobó István Vármúzeumban az örök­ségvédelem kapcsán tartott két­napos szakmai konferencián. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu ABASÁR. EGER - Magyarországon nem sok királyi központ van a középkorból. Abasár ilyen! Ért­hetetlen, miért hagyja hidegen az országot - mondta az örök­ségvédelmi konferencián Fodor László régész, aki hozzátette: - Érdemes lenne eltekinteni attól, hogy Aba Sámuel a krónikák és a történelem szerint milyen ki­rály volt. Sajnálatos, hogy nem kap nagyobb lendületet és hír­verést ez a kutatás országosan! Az abasári XI. századi királyi központ területén folytatott feltá­rások legújabb eredményeiró'l - noha a szakemberek anyagi for­rás hiányában már évek óta nem tudnak dolgozni a helyszínen - az egri rendezvényen Búzás Ger­gely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze számolt be elő­adásában. Elmondta: Abasárról mindenkinek Aba Sámuel, a ma­gyar történelem harmadik, tra­gikusan rövid ideig (1041-1044) uralkodó királya jut eszébe. Ám nemcsak történelmi adatok ma­radtak fenn róla, van pár épület is, ami a személyéhez köthető. A Képes Krónikában említet­ték Sárt, ahol monostorában he­lyezték örök nyugalomra az ural­kodót. A másik fontos hely, ami hozzá köthető, az Abaújvár. E két hely utal arra, hogy Sámuel szoro­san kötődött az egri egyházmegye északi régiójához. Ezt alátámaszt­ja az is, hogy az Aba nemzetség legfontosabb törzsbirtokai is eb­ben a régióban helyezkedtek el.- Abasár belterületén két jelen­tős középkori építészeti objektum található: az egyik a plébániatemp­lom, a másik a Bolt-tető - emlékez­tetett Búzás Gergely. - A templom barokk-kori bejárata felett egy ró­mai szarkofág oldallapja látható befalazva. Sajnos csak hipotézist tudunk alkotni: így valószínűnek tűnik, hogy Aba Sámuel sírjára, vagy annak részletére rábukkan­tak a templom újkori átépítése előtt és a díszes, feliratos követ ezután falazták be a templom homlokza­tába. Ám a sírnak a logika szerint nem a plébániatemplomban, ha­nem a korábbi palotából kialakí­tott családi monostorban lehetett a helye. A másik a régészeti kutatá­sokból ismert Bolt-tető, ami hosszú ideig beépítetlen volt: elsőként e te­rületen egy tűzoltószertárat épí­tettek az 1950-es években. Akkor Galván Károly régész középkori sí­rokat és falmaradványokat talált a helyszínen. Az ’50-es évek máso­dik felében épült fel a művelődé­si ház, de ezeket a munkákat nem kísérte régészeti leletmentés. Szin­tén ismeretlen régészeti szempont­ból a Bolt-tető északi részén a ’60- as években épült magánház terü­lete. Az egykori tsz-elnöké, és csak az ő elbeszélése alapján vannak információink: több temetkezést, s egy pillért is talált, amit elbontott. Az 1970-es években Nagy Ár­pád talált rá a rotundára és az azt körülvevő épület maradvá­nyaira, erről ekkor Kozák Ká­roly publikált. E tanulmány alapján indult el 2006-ban Fo­dor László tervásatása: 2007-ben és 2008-ban is folytatták, ám a munka az anyagi források kime­rülése miatt abbamaradt. Fodor László 2008-ban földradaros fel­mérést is készített, s kiderült, a rotunda mellett egy téglalapala­kú épület helyezkedik el.- Az épülettípus egyébként egy­általán nem úgy néz ki, mint egy apátság, inkább egy kora közép­kori palotára, udvarházra hason­lít, olyan, akárcsak Aachenben Nagy Károly palotája - magyaráz­ta Búzás, aki reményeiről is szólt: a tervek a Bolt-tető teljes feltárá­sára már elkészültek, a folytatást csak az anyagiak akadályozhat­ják meg. Úgy véli azonban, hogy idén sem lesz előrelépés... Látogatócentrum a királyi központban A Bolt-tető teljes feltárásán túl az elképzelések között szere­pel a régi művelődési ház fel­újítása, ahol egy látogatóköz­pontot építenénk fel. Ott egy­részt Aba Sámuel emlékét is lehetne ápolni, másrészt az abasári leleteket is bemutat­nák - erről már Abasár polgár- mester asszonya, dr. Lénárt- né Benei Anikó beszélt. - Évek óta sikertelenek a pályázata­ink, de nem adjuk fel, most is benyújtottuk a pályázati anya­got, és információim szerint ki­emelt helyen szerepelünk. Na­gyon fontos számunkra az ása­tás folytatása, Aba Sámuel sír­jának megtalálása. E nemes célt a lakosság is támogatja, egy alapítványt is létrehoztunk már. Egy működő és valóban izgalmas látogatóközpontot ál­modtunk meg. Tartozni valahová Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu N ehéz példaképeket találni, pedig mind keressük azokat az embereket, akikre felnézhetünk, akiket tisztelhetünk, példaként állítunk magunk elé. Ezért is volt magával ra­gadó a pálosvörösmartiak közös ünnepe az előző hét végén. Nem teljesen kívülállóként voltam jelen, hiszen a szeretteim jelenlété­ben szemléltem, milyen élete lehet itt a családoknak. Az önálló kis helység programján jól látszott, mindenki ismer mindenkit, már az érkezés pillanatában volt egymáshoz egy-egy jó szavuk. A középpontban a gyermekek álltak, de a jelmezversenyből a szülők is kivették a részüket: felöltöztek és együtt mutatkoz­tak be a csöppségekkel. A te­rített asztalon becsületkassza állt, a tombolaajándékokat is lakosok ajánlották fel, a szor­gos asszonyok farsangi fánkot sütöttek, hogy nevezhessenek a versenyre. Én, miközben össze-összeszorult a szívem a kis Csip­kerózsika és R2D2 láttán, azon kezdtem gondolkozni, miért nem mehet mindenhol ennyire könnyen. E rendezvényen mindenki egyaránt fontos volt: a nagycsaládosok, az újonnan érkező fiata­lok és még az ismeretlen ismerősök is. A falu már számos területen bizonyította: ha valaki hittel és szeretettel igyekszik jót alkotni, abból igazi csodák születhetnek. Amikor kihirdették a verseny eredményeit, a nyertes gyerekek ujjongással nyugtázták a döntést, majd játszottak tovább. Szeren­csések, mert gondoskodó, lelkes közösségben nőhetnek fel, ahol mindent megtesznek a boldog gyermekkorukért, ahogy családi körben is. Kik is lehetnének ennél jobb példaképei a mai világnak, mint a pálosvörösmartiak összetartó, békés közösségének tagjai! Nem lehet látogatni az influenza miatt EGER, MÁTRAHÁZA Látogatási tilal­mat rendeltek el február 8-tól a mátraházai Mátrai Gyógyintézet valamennyi osztályán és részle­gén, február 9-től pedig az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet csecsemő-, gyer­mek- és ifjúsági osztályán és a neonatológiai részlegen. A tila­lom visszavonásig érvényes. Megtudtuk: az influenzás meg­betegedések halmozódása esetén az egészségügyi intézmények ve­zetői saját hatáskörben látogatási tilalmat rendelhetnek el betegeik védelme érdekében. Hazánkban kedd estig egyedül Nógrád me­gyében a balassagyarmati Dr. Ke- nessey Alljert Kórház-Rendelőin­tézetben volt tilalom, ott már feb­ruár 4-től nem lehet már látogat­ni a betegeket a gyermek-, a szü­lészeti-nőgyógyászati osztályon, s az újszülött részlegen. SZ. E. Helikopter vitte el a súlyos sérültet HORT Súlyos karambol történt az M3-as autópálya főváros fe­lé vezető oldalán, Hort közelé­ben kedden délután. A sztrádán információink szerint egy sze­mélyautó és egy kamion ütkö­zött össze, úgy tudjuk, ráfutásos baleset történt. A karambolban a személyautó két utasa sérült meg. Egyikük súlyosan, hozzá mentőhelikopter érkezett, s kór­házba szállították. A másik em­ber könnyű sérüléseket szenve­dett. A gyöngyösi hivatásos tűz­oltók áramtalanították a jármű­veket, segítettek a műszaki men­tésben is, a rendőrség munka­társai pedig több órán át félpá­lyás útlezárás mellett végezték a helyszínelést. Az eset körülményeit, továbbá azt, hogy mi miatt következett be a baleset, a Hatvani Rendőr- kapitányság vizsgálja. M. Z. Beszédes lapok: történetek mesélői Felköszöntötték az ünnepeltet a Villa Rosa Idősek Otthonában Kilencvenéves Marika néni EGER - Manapság egyre keve­sebben küldenek képeslapot, mivel az SMS, az e-mail és a Skype átvették a szerepét. Har­minc-negyven évvel ezelőtt még nagy divatja volt a képes leve­lezőlapoknak, jól kifejezik az adott korszak jellegzetessége­it - ekképpen kezdte előadását dr. Petercsák Tivadar nyugal­mazott vármúzeum-igazgató a Bródy Sándor Megyei és Váro­si Könyvtárban tartott Múltunk képeslapokon című program el­ső részén. A szakember bemu­tatta a képeslapok történetét, tí­pusait, tematikáját, érdekessé­geit, magyarországi megjelené­sét, s a technikákat, hogy mi­ként készültek. A néprajzkutató elmondta, hogy a képeslap nap­jainkban kultúrtörténeti ténye­ző, ám régen fontos kommuniká­ciós eszköz volt, amellyel rövid üzeneteket közöltek azok, akik távol voltak szeretteiktől. A Szerencsi Zempléni Múze­um - amelynek dr. Petercsák Tivadar egykor a vezetője volt - egymillió üdvözlőlapból ál­ló gyűjteménye szolgált a ked­di előadása alapjául. Az igen ko­moly összeállítás magyar képes­lapokat foglal magában, ezek kö­zül válogatott a néprajzkutató. A vendégek egyebek között fiu­mei, balatoni, gölnicbányai, sze­rencsi és káli képeslapot, vala­mint az egri Baross Nyomda lap­jait is láthatták. V. M. GYÖNGYÖS Születésnapi köszön­tést tartottak kedden délután a településen lévő Villa Rosa Idő­sek Otthonában. Hiesz György polgármester az eseménye a 90. születésnapja alkalmából kö­szöntötte fel az otthon egyik la­kóját, Sulyok Ferencnét. A népes családból származó Marika néni 1926. február 6-án született Hasznos-Felsőhután, a mai Mátraszentlászló terüle­tén, ahol a szülei faszénégetés­sel foglalkoztak. A házaspár fel­nevelt tíz gyermeket, akik közül már csak a kilencedikként szü­letett ünnepelt él. Marika néni Mátraszentlászlón járt iskolába, s itt is fejezte be a tanulmánya­it. A hat osztály elvégzése után Marika néni örömében a családtagjai is osztoztak Képgaléria: heol.hu a szüleinek segített különböző mezőgazdasági munkák végzé­sében. Ifjú korában, mindössze 17 évesen, 1943-ban kötött há­zasságot Sulyok Ferenccel, aki­vel két gyermeket neveltek fel. A férje négy évet töltött hadifog­ságban, majd a családi hagyo­mányokat követve faszénégetés­sel kezdtek foglalkozni. A házas­társa 25 esztendővel ezelőtt halt meg, s ma már gyermekei sem élnek. A Villa Rosába azután ke­rült, hogy 2003-ban jobb lábát amputálni kellett. A gyöngyösi köszöntésre az ünnepelt Budapesten, valamint Hatvanban élő rokonai - így az unokái, a dédunokája, a veje - is ellátogattak. M. A. •» 1 1 1 t i Lendület nélkül Aba Sámuel udvarházának kutatása Iteslk a ütfály goDfllß „Nehéz példaképe­ket találni, pedig mind keressük.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom