Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-20 / 43. szám
\ EGER ES KORNYÉKÉ 2016. FEBRUAR 20., SZOMBAT HÍREK Öten tették le az esküt OSTOROS Hétfőn iktatták be hivatalába a február 7-i időközi választáson győztes polgár- mestert, Böjt Lászlót. Elmondta: testületi ülésen tette le az esküt, mint ahogy az ő helyébe lépő új alpolgármester - dr. Lantos Bálint -, s a megüresedett képviselői helyet betöltő Bóta László is. Két új külsős bizottsági tag is fogadalmat tett. A grémium elfogadta a költség- vetést, amelynek főösszege 226 millió 115 ezer forint. S. S. „Rástartoltak” a pályázatokra VERPSir Kimagasló év volt a tavalyi a születési számokban: 67 újszülöttel gyarapodott a város. Az uniós pályázatok közül egy kétcsoportos, száz százalékos támogatottságú bölcsőde építésére tesz előkészületeket a helyhatóság. Farkas Sándor polgármester szerint a „Zöld város” programban hatszázmilliós fejlesztést céloznak meg, amivel a városközpontot szeretnék megújítani. Az önkormányzati hivatal épületét modernizálnák. S. S. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és térségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7'200-as telefonszámot hétköznapokon! Somorai Sándorné 29 évesen maradt magára négy gyermekével. Éjt nappallá téve dolgozott és édesanyja besegítése mellett valamennyit tisztességgel felnevelte egyedül. Egy hete köszöntötte otthonában Somorai Sándornét a falu polgármestere, Verebé- lyi György, és adta át neki Orbán Viktor miniszterelnök gratuláló levelét. A ceremónia apropója az volt, hogy az asszony éppen betöltötte kilencvenedik életévét. Margit nénivel beszélgetve megtudtuk: küzdelmes, gazdag életút az övé. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGERSZÓLÁT A tősgyökeres eger- szóláti asszony, Somorai Sándorné Linkecs Margit négy gyermeket nevelt fel, a férje korai halála miatt 1955-től egyedül. A két fiú volt az idősebb, 1947-es, illetve 1949-es születésű, a nagyobbik lány, Irén 1950-ben, a fiatalabb, Margit 1953-ban született. Amikor a találkozót szerveztük, a fő „koordinátor” - Margit néni egyik unokája - biztosított bennünket arról, hogy örömmel látja a család a Hírlap munkatársait. Ám sajnálkozott is, hogy reggeli időpontra jelentkeztünk be, mert így nem vendégelhetnek meg bennünket, mint azt szerették volna, ludas kásával. Nem lehet megfőzni ezt a különlegességet ugyanis ilyen korai időre, felmelegítve meg nem az igazi. Ennél a pontnál el is jutottunk oda, hogy megosszuk az olvasóval: Somorai Sándorné messze földön híres volt ludas kásájáról. De nemcsak arról, hanem a töltött káposztájáról, túrós réteséről is, mindenről, ami finomság csak készülhet a konyhán. A ma hat unokával és hat dédunokával büszkélkedő asszony elárulta, a napokban próbálta összeszámolni, hány lagziban is főzött falujában és környéken, Párádtól Sírokon át, Demjénig. A szám meghaladja az ötszázat. Küzdelmes, időnként fájdalmakat hozó, ám mindvégig munkával telő élet Margit nénié. Az elemi iskolát szín egyessel elvégezve (akkoriban ez a jegy volt a jó) már 13 esztendősen egy zsidó családnál dolgozott Egerben, a Servita utca 7.-ben. Gazdája, Márkusz Imre a megyei kéményseprő cég vezetője volt a háború előtt. Három évet szolgált náluk, amikor az egész családot, köztük a hatéves Györgyöt, a 3 éves Zsuzsikát bevagonírozták és elvitték Lengyelországba. Sosem jöttek vissza, csak a családfő élte túl a háborút, mert őt munkaszolgálatosként korábban elvitték. Úgy beszélték, hogy életben maradt. A gyerekeket az akkor fiatal Margit néni tanította meg olvasni, de sok más szép emlék is maradt benne róluk.- Egyszer a vasútállomásról jöttünk a gyerekekkel hazafelé, amikor Gyurika megkérdezte az éppen hazaérkezett apját, hogy hozott-e cukrot, majd megjegyezte: „Azért mondom, mert csak akkor eszem belőle, ha Margitnak is adói.” - idézte fel a több mint hetven esztendővel ezelőtti emlékek egyikét Somorainé, aki mesélt arról is, hogy a háború után jött az esküvő, majd a gyerekek, kilenc évi házasság után a férje halála. Tüdőgyulladás vitte el. A háború után a szovjetek vitték magukkal, bányában dolgoztatták, ott rendülhetett meg az egészsége Somorai Sándornak. Élete nagy fájdalma az is, hogy két fia is fiatalon ment el. Margit néni munkával teli életének jelentős szakasza az Egri Borkombináthoz köti. Ott 37 évet dolgozott, legnagyobb reszt szakácsként. Azóta is szeretettel emlékezik főnökeire, Dancz Pálra, s a gazdasági igazgató asz- szonyra, Visontainéra, akinek a lánya lagzijára ő főzött. De általában is nagyon sok potentát kóstolhatta híres-neves töltött káposztáját, mert akkoriban sűrűn jöttek-mentek a delegációk, és volt is számukra vendéglátás rendesen. A legemlékezetesebb, amikor az Elnöki Tanács elnöke, Losonczi Pál számára főzött az Eged-hegy oldalában. Két fegyveres is felügyelte. Margit néni nagy szeretettel mesélt az édesapjáról, Linkecs Sándorról is. Több mint hetvenéves történetek voltak, mégis mintha tegnap történtek volna. Mint fogalmazott, szeretett menni együtt dolgozni az édesapjával, 16 esztendős lányként Csongrádra, répát szedni. Aztán egy ugrással ismét a mába érkeztünk vissza. Mesélt arról, hogy a főzés tudományát a jelek szerint inkább idősebbik lánya, Irénke viszi tovább. Sok-sok lagziban dolgoztak együtt, olyanokban is, ahol négyszáz vendégre főztek, volt mikor ellesni a titkokat. A betegségek nem győzték le Az egerszóláti családi házban folyó beszélgetésen természetesen ott volt az idősebb lány, Kadlott Istvánná Irénke és a fiatalabbik lánygyermek, a most 63 éves Szarvák József- né Margit is. Ők, így ketten, nagy örömmel egészítették ki az édesanyjuk általuk jól ismert történeteit. Tőlük tudtuk meg, hogy Parádfürdőn, a turistaszállón is főzött egykor Margit néni, ami azért érdekes, mert ezer emberre kellett készíteni ott az ételt. Azt is ők mesélték el, hogy 1999-ben infarktust kapott az anyjuk, újra kellett éleszteni. Azóta volt már agytrombózisa, combnyaktörése, de minden „nyavalyából" kigyógyult. Margit néni a lányaival, Irénnel (balra) és Margittal A fürdőig napelemes világítást kap a bicikliút „lngyenáram”-teszten EGERSZALOK Az elmúlt év végén vehették birtokba a kerékpárutat a szalókiak; A pályázati forrásból megépült bicikliút - ezúttal önkormányzati saját erőből - hamarosan közvilágítást kap a fürdőig. Varga István polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy három gyártó napelemeit, világítótest- jeit, illetve akkumulátorait tesztelik. Csaknem három hónapos próbaüzemet követően hoznak majd döntést, hogy mely eszközöket helyezik ki a kerékpárút teljes, illetve a vele párhuzamosan futó közút részbeni megvilágítására. A polgármester szerint a próbaüzem során ki fog derülni, Próbaüzemben a napelemek hogy milyen sűrűséggel kell a világítótesteket kihelyezni. Amennyiben elegendő a harminc méterenkénti távolság, úgy harmincöt, ha húsz méterenkénti köz kívánatos, akkor valamivel több mint ötven oszlopot kell felállítani és elhelyezni rajtuk a világítást. Természetesen ez utóbbi lesz a költségesebb. Megtudtuk azt is, hogy bár három gyártó hozta el próbaüzemre a komplett, lámpatestből, napelemből és napelemből álló készülékeit, nem „szentírás”, hogy csak egyik vagy másik cég teljes garnitúráját kell választani, lehet ezeket kombinálni is. A teljes rendszer augusztusra akár meg is épülhet. S. S. Hulladékkal telt meg a Szala-árok a hordalékfogónál Bárhol szemetelünk? EGER A Szala városrészből jelezték olvasóink, hogy ismét nagy mennyiségű hulladékkal telt meg a Szala-árok. A víz a szemetet egészen a hordalékfogóig sodorta, ahol felhalmozódott. A Hírlap kérdésére Zentai László, az önkormányzat médiareferense reagált: az elmúlt napok tartós esőzései nagy meny- nyiségű, illegálisan a meder közelébe elhelyezett kommunális hulladékot hordtak valameny- nyi vízfolyásba. A Szálában nyilvánvalóan a meder partjára hordott, illegálisan lerakott hulladékot emelte fel a víz és vitte a befogadó Eger-patak irányába.- A Szala-árok átfogó meder- rendezését két évvel ezelőtt a Megtelt hulladékkal a meder szociális városrehabilitációs programhoz kapcsolódóan, de saját városi forrásból végeztük el. Ekkor a vízfolyás alsó részéről a kommunális hulladékokat is elszállítottuk, teljes rendezés történt a területen - fogalmazott a válaszadó. Az illegális „szemetelés” szankcionálásával kapcsolatos kérdésünkre a médiareferens egyebek között elmondta, hogy a közterületek tisztaságáért mindenki egyformán felel. Ha valaki az erre vonatkozó rendelkezéseket megszegve - illegálisan - helyez el szemetet, nagy összegű bírságra számíthat. Ezt a büntetést a környezetvédelmi hatóság szabja ki. S. S. r T 1 t